1999-nél jobb év azóta sem volt a moziban

flmclke
2019.02.14. 21:21 Módosítva: 2019.02.14. 22:41
1998-ban még fogalmunk sem volt, hogy kicsoda Neo, Tyler Durden vagy éppen Stifler anyja. Azóta viszont eltelt húsz év, és mégsem felejtettük el őket. 1999 ugyanis tele volt később kultikussá váló, trendteremtő filmekkel. A stúdiók fiatal, kezdő rendezőknek adtak lehetőségeket a Wachowski testvérektől Sam Mendesen át M. Night Shyamalanig. Ők pedig éltek vele. De miért nem sikerült felülmúlni azt az évet azóta sem?

Mátrix, Magnólia, A John Malkovich menet, Harcosok klubja, Ideglelés (The Blair Witch Project), Hatodik érzék, Hivatali patkányok, Ember a Holdon, A tehetséges Mr. Ripley, A fiúk nem sírnak, Tágra zárt szemek, Amerikai pite, Sztárom a párom, Halálsoron, Amerikai szépség, A bennfentes, A múmia, Árvák hercege

Az a közös ezekben a filmekben, hogy mindegyik ugyanabban az évben, 1999-ben készült. Vagyis idén lesznek húszévesek, mégsem felejtettük el őket. Sőt, jelentős részükből kultfilm lett, amelyek évekre, évtizedekre meghatározták a mozi irányát. Trendeket indítottak el, rendezőket, filmsztárokat emeltek ki a semmiből, és tettek a hollywoodi mainstream részévé.

Ami még közös bennük, hogy egyik sem folytatás vagy remake. (Egyedül A múmiáról mondható el, hogy volt valamilyen filmes előzménye, de az sem nevezhető klasszikus remake-nek.) Mindegyik eredeti forgatókönyvből vagy valamilyen irodalmi alapanyagból készült, így a regények kedvelőin kívül nem volt rajongói bázisuk a moziba kerülés előtt. 1998-ban még fogalmunk sem volt, hogy kicsoda Neo, Tyler Durden vagy éppen Stifler anyja. Nem jól ismert hősök miatt mentünk moziba, hanem azért, hogy újakat ismerjünk meg. Ez ugye manapság nem így működik.

Egy szélben szálló nejlonzacskó története

És nemcsak új hősöket, hanem új rendezőket és új sztárokat is. 1999 volt az az év, amikor Hugh Jackman, Amy Adams, James Franco vagy Colin Farrell először szerepeltek mozifilmekben. És bár már voltak mozifilmjeik, ebben az évben ismerte meg a szélesebb közönség Angelina Jolie-t (Észvesztő), Hillary Swanket (A fiúk nem sírnak), Jude Law-t (A tehetséges Mr. Ripley), Reese Witherspoont (Gimiboszi) és a tragikus sorsú Heath Ledgert (Tíz dolog, amit utálok benned). De a náluk kicsivel idősebb Russell Crowe igazi hollywoodi áttörése is 1999-re tehető (A bennfentes).

Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow (A tehetséges Mr. Ripley - 1999)
Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow (A tehetséges Mr. Ripley - 1999)

De nem csak nekik volt jó év 1999. Paul Thomas Anderson kapott 37 millió dollárt, hogy megcsinálja a Magnóliát. 37 millió dollár Hollywoodban nem túl sok, de ha azt nézzük, hogy az akkor mindössze két filmmel rendelkező, 29 éves rendező ezt egy több mint három óra hosszú, töredezett tablóra óhajtotta költeni, amiben békák zuhognak olyan sztárok fejére, mint Tom Cruise vagy Julianne Moore, akkor már más a helyzet. Spike Jonze, Björk, az R.E.M. és a Beastie Boys kedvenc kliprendezője is nekiállhatott az első mozifilmjének. A szokványosnak nem mondható történetben a szereplők egy szekrény mögötti titkos ajtón keresztül a hollywoodi sztár, John Malkovich agyába jutnak.

A Wachowski testvérek, akik addig csak egy kis költségvetésű thrillert, a Fülledtséget rendezték, kaptak 63 millió dollárt a Warnertől, hogy elkészítsék saját forgatókönyvükből a Mátrixot.

M. Night Shyamalant, aki szintén csak egy filmet készített addig, 40 millió dollárral és egy A ligás sztárral, Bruce Willisszel kínálták meg, hogy filmet készíthessen egy kisfiúról, aki halott embereket lát. David Fincher a Hetedik sikere után bármit vállalhatott volna, de ő Chuck Palahniuk regényét akarta filmre vinni egy csapat férfiról, akik titkos összejöveteleken verik véresre egymást. Az elsőfilmes Sam Mendes pedig egy olyan forgatókönyvet választott, melynek központi motívuma egy szélben szálló nejlonzacskó (Amerikai szépség). Így is került rá 15 millió dollár, amiből kigazdálkodták Kevin Spaceyt és Anette Benninget is.

A kockázatvállalás maximálisan megtérült. A következő év elején, miután egy hajléktalan megtalálta az ellopott szobrokat egy kukában, az Amerikai szépség tarolt az Oscaron. Sam Mendes filmje 5 fontos kategóriában nyert, a Mátrix elvitte a technikai kategóriák díjat (4 Oscar). A legjobb film kategória összes jelöltje eredeti történet volt (Amerikai szépség, Árvák hercege, A bennfentes, Halálsoron, Hatodik érzék), többségükkel a stúdiók egyáltalán nem mentek biztosra.

És még a kassza is szépen csilingelt: a Mátrix 463 millió dollárt, a Hatodik érzék 672 milliót, A múmia 415 milliót, a Halálsoron 286 milliót hozott világszerte.

(A 60 ezer dollárból készült Ideglelés megtérülési rátáját persze egyik sem tudta felülmúlni, az 248 millió dollárt termelt, de ez egy lényegében megismételhetetlen csoda volt.) Ami ennél is fontosabb, hogy ezeknek a filmeknek a sikeréből azután hosszú évekig éltek a stúdiók. A Mátrix sokkal gyengébben sikerült második és harmadik része, az Amerikai pite véget nem érő folytatásai, A múmia folytatásai, majd rebootja, a Hatodik érzék és az Ideglelés által életre hívott máig tartó horrorreneszánsz mind termelte a pénzt.

De mitől voltak ilyen bátrak a stúdiók 1999-ben?

Miből volt annyi pénzük, hogy ilyen kockázatos filmeket is be mertek vállalni? Minek köszönhetjük, hogy ebben az évben ennyi emlékezetes, mára kultikussá váló film született? A DVD-nek. 1996 novemberében kerültek a boltokba az első DVD-lejátszók, pár év alatt vált tömegessé a DVD-filmek eladása. Az első évek különösen gyümölcsözőek voltak, hiszen a filmrajongók kénytelenek voltak újraépíteni a filmgyűjteményüket, és korábbi kedvenceiket DVD-n is beszerezni. Egyre inkább megszokottá vált, hogy egy jó filmért kétszer fizetnünk: egyszer, amikor megvesszük a mozijegyet, egyszer pedig, amikor megvesszük otthonra DVD-n.

Az igazsághoz tartozik, hogy 1999 volt a Csillagok háborúja I: Baljós árnyak, a Toy Story 2 és a Kicsikém - Sir Austin Powers 2 éve is.

Mindhárom folytatás (vagyis a Star Wars esetében előzményfilm) nagyon jól teljesített a pénztáraknál, mind a három bekerült az év tíz legtöbb pénzt hozó filmje közé. Ahova ekkoriban még befért A hatodik érzék, a Mátrix, A múmia, a Sztárom a párom vagy az Amerikai szépség is. Tavaly már csak egy (nem is igazán) eredeti történet, a Freddie Mercury életéről szóló Bohém rapszódia került a legjobb tíz közé.

Húsz évvel később: Bosszúállók, Pókember, Godzilla

Húsz évvel később pedig a következő a helyzet: 2019-ben a stúdiók  a Bosszúállók, a Pókember, a Kingsman, a Godzilla, a Toy Story és a Jégvarázs folytatásaival készülnek. Emellett olyan kultikus mesefilmekből készült élő szereplős változat, mint a Dumbó, az Aladdin vagy Az oroszlánkirály. Lesz új Terminator-film, külön filmet kap Joker, és a Star Wars már az Episode IX.-nál jár.

Hollywood egyik legnagyobb állócsillaga, Tom Cruise, aki 1999-ben és 2019-ben is A listás filmsztár, 1999-ben még olyan filmekben játszott, mint a Tágra zárt szemek és a Magnólia. Utóbbiról már volt szó, az előbbi pedig a rendezőlegenda, Stanley Kubrick két és fél órás lidércnyomása egy házasság válságáról, álmokról, szexuális fantáziákról. 2019-ben Cruise a Top Gun folytatását forgatja, és készül a Mission: Impossible hetedik és nyolcadik részére. Nem biztos, hogy ő változott meg, inkább a filmipar körülötte.

Quentin Tarantino várva várt Volt egyszer egy Hollywoodján kívül alig tudunk olyan nagy stúdiófilmet mondani, ami eredeti történet alapján készülne, és nem valaminek a folytatása, remake-je, rebootja lenne. Az olyan filmeket, mint az új Martin Scorsese-film, a The Irishman Robert De Niro, Al Pacino, Harvey Keitel és Joe Pesci főszereplésével, manapság már a Netflix vagy az HBO gyártja. Ami azt jelenti, hogy nem, vagy csak igen kivételes esetben láthatjuk majd őket moziban.

Persze szó sincs róla, hogy a mozikban már ne lennének érdekes filmek. A kis költségvetésű művészfilmeknek nem áldozott le, idén is lesz több tucat, amikre érdemes lesz jegyet venni. Minden városban akad pár ezer, pár tízezer filmrajongó, aki várja, nézi ezeket a filmeket. De az már nehezen képzelhető el, ami 2000 elején még simán megtörtént Budapesten: egy negyvenes férfi életének válságánaktörténetére az óriási érdeklődés miatt nem lehetett jegyet kapni az egyik pláza mozijában.

Még szerencse, hogy a Mátrix óta tudjuk: „Minden dolog, aminek kezdete van, véget is ér”. 

(A cikk a The Guardian Magnolia to The Matrix: was 1999 the greatest year in modern cinema? és a Forbes 10 Classic Movies That Turn 20 In 2019 című cikkeinek felhasználásával készült.)

update: Olvasóink jelezék, hogy A tehetséges Mr. Ripley című Patricia Highsmith regényből korábban is készült egy film, 1960-ban Alain Delonnal.)

Ne maradjon le semmiről!

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!