A nyugdíjas Bruce Willis nem elég brutális

2010.10.25. 14:11
Véres Sin City-klón helyett nyuggerkommandós családi vígjátékot forgatott Bruce Willis a Red című kultképregényből. Amerikában már 43,4 milliót kaszált, itthon csak december 9-től láthatjuk.

A Bruce Willis-filmeknél csak a képregényadaptációkat imádjuk jobban. Szerencsére a két műfaj az utóbbi néhány ében már egymásra talált: kedvenc véres trikós mintazsarunkat a Sin City után a Hasonmásban is láthattuk, az Amerikában október 16-án debütáló Redben pedig nyugdíjas CIA-ügynökként került a nézettségi toplista elejére. Azt viszont már nem szeretjük, ha egy véres-belezős Warren Ellis-képregényt a nagy bevétel reményében viccelődős-romantikus nyuggerkomédiává butítanak le.

Az eredeti sztoriban simán benne lett volna egy Sin City-monológokban tobzódó Bourne-mozi lehetősége, de ehelyett csak egy közepes akciófilm-paródiát kapunk, amiben az egykori John McClane (Willis) és a hozzá csapódó Oscar-díjasok (Helen Mirren, Morgan Freeman) debil hülyegyerekként viselkednek két ordítóan digitális robbanás és egyéb látványelem között.

Warren Ellist a kisebb képregényes istenek között szokás számon tartani: ha létezik valahol kokainmámoros Olümposza a brit írózseniknek, akkor őt közvetlenül az Alan Moore-Neil Gaiman-Garth Ennis szentháromság aranytrónja mellett találjuk, a nem kevésbé tehetséges Grant Morrison és Jamie Delano társaságában. Ellis legnagyobb dobása a Transmetropolitan sorozat volt, amiben a főszereplő mocskos szájú gonzóújságíró, Spider Jerusalem egy nyomasztóan cyberpunk nagyvárosban ír arról, mennyire rühelli a nyomasztó cyberpunk nagyvárosokat, az összes bezombult médiafogyasztóval együtt. Ellis persze a szuperhős zsánert és a misztikus-világösszeesküvős X-akták sztorikat is kiforgatta és újragondolta  az Authority és a Planetary című sorozataiban, úgyhogy egyértelműen zseni a fickó.

Moses ügynök rutinbevetésen #1
Moses ügynök rutinbevetésen #1

A Red elsőre egy 3x24 oldalas, "egyedül az egész CIA ellen"-típusú lövöldözős képregény, főszerepben egy nyugdíjazott ügynökkel. Paul Mosesnek öreg korára szép háza, nagy kertje és visszatérő rémálma van, ráadásul annyi mocskos küldetés szárad a lelkén, hogy a frissen kinevezett CIA-igazgató holtan akarja látni. A nonstop vérpatak és a 100-as szög egyszerűségű sztori mögött azonban felsejlik az összeesküvés-elméletekből jól ismert, agymosott szuperkatona-szál is.

Ellisnél a világ leghatékonyabb gyilkológépe, Moses különleges ügynök valójában nem egy fékezhetetlen tömeggyilkos, hanem a valódi áldozat. Az amerikai álom fölött őrködő, félelmetes és szánni való Frankenstein-teremtmény, aki a CIA-fejesek parancsára hazafias kötelességből 63-ban lelövi Kennedyt, 68-ban Martin Luther Kinget, és még egy seregnyi másik embert, aki útban van a főnökei titkos hatalmi sakkjátszmájában. És cserébe semmi mást nem kér, csak hogy öreg korában nyugodtan kertészkedhessen. Az új igazgató viszont nyugdíj helyett kivégzőosztagot küld neki, így Moses előszedi a pincéből az összes kéziágyút, és kereszteshadjáratba indul a sötét titkokat őrző, korrupt titkosszolgálat ellen.

Moses ügynök rutinbevetésen #2
Moses ügynök rutinbevetésen #2

Erich és Jon Hoeber forgatókönyvírók viszont csak a kopasz főszereplőt,  a vele telefonon enyelgő irodista lányt és persze a karrierista CIA-nagykutyákat hagyták meg az eredeti képregényből. A filmváltozat az elején még egy az egyben a képregényre épít: Moses kedélyesen eltársalog a nyugdíját folyósító cég alkalmazottjával, majd miután bérgyilkosok törnek rá, személyesen is felkeresi a lányt, hogy az segítsen neki. De míg a képregényben Sally soha többé nem látja az exügynököt, a filmbéli alteregója, Sarah (Mary-Louise Parker) pont úgy viselkedik, mint a szőrcsizmás Cameron Diaz a Kéjjel-nappalban: sodródik az eseményekkel és néha szerelmes pillantásokat vált a főhőssel a lövöldözések közti szünetben.

Sally és Sarah is imád kopasz CIA-ügynökökkel csevegni
Sally és Sarah is imád kopasz CIA-ügynökökkel csevegni

A Sin City végletekig eltúlzott, magányos noir hősei között a lelőhetetlen Bruce Willis tökéletes egyszemélyes hadsereg volt, akárcsak Mickey Rourke Marvja vagy Clive Owen Dwightja. A Red stábja viszont úgy érezte, ez a hőstípus utoljára a 80-as évek Rambo-filmjeiben működött jól. Stallone az Expendablesben egy csomó húzónevet gyűjtött maga mellé, így Bruce Willis sem adhatta alább: a Redben olyan színészóriások bohóckodnak mellette plüssmalacba rejtett gránátvetővel és virágok közt tárolt géppisztollyal, mint Helen Mirren, John Malkovich, Morgan Freeman és Brian Cox.

Sajnos az arányok menthetetlenül szétcsúsztak a Redben. A látványos üldözések és a humor között semmiféle egyensúly nincs, olyan az egész film, mintha a Bourne 4-et három komor rész után a répagéppuskás Shoot'em Up hangulatában forgatták volna le. A Red komoly akciófilmnek túl vicces, zsánerparódiának túl merev és akcióorientált - így lesz egy 10/10-es kultképregényből 6/10-es tucatmozi. (Hazai premier: december 9.)

Külföldi Red-kritikák

"A régi sztárok egyre szórakoztatóbbak az évek múlásával, a régi klisék viszont egyre kevésbé." - Entertainment Weekly

"A humor és a romantikus szál miatt erre a filmre nem csak a fanboyok lesznek kíváncsiak." - Hollywood Reporter

"A Red nem jó film. De nem is rossz, mert tele van olyan sztárokkal, akiket bármiben megnézünk." - Roger Ebert, Amerika Réz Andrása

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?