Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMKét Michelin-csillagos az Onyx, Széll Tamás étterme Bib Gourmand minősítést kapott
Hétfőn este hattól Budapesten mutatták be a 2018-as európai Michelin-kalauzt, a Michelin Main Cities of Europe Guide 2018 című kiadványát. A Várkert Bazárban megrendezett eseményen hirdették ki négy közép-európai ország – Ausztria, Csehország, Lengyelország és Magyarország –, valamint Görögország csillagait.
Megtartotta a csillagot a Borkonyha, a Costes Downtown és a Costes is, ami mindenképpen siker, hiszen a csillagot minden évben újra ki kell érdemelni. Sokan tippeltek arra, hogy a Costes lesz esetleg az első két Michelin-csillagos étterem Magyarországon.
Végül azonban
az Onyx lett Magyarország első két Michelin-csillagos étterme, Mészáros Ádám séf kapta az elismerést, aki elsírta magát a színpadon.
Mészáros két éve váltotta Szulló Szabinát és Széll Tamást az Onyxban, ők nyerték az első csillagot az étteremnek. Ajánlott étteremként bekerült a kalauzba az Olimpia étterem, Széll Tamás Belvárosi Piacon működő étterme, a Stand 25 pedig Bib Gourmand minősítést kapott. Másik új csillag nem született, így továbbra is négy darab csillagos étterme van Magyarországnak.
A rendezvényen két új díjat is átadtak: a fiatal szakácsokat díjazó Young Chef Awardot és a Michelin Mentor Awardot. Az előbbit Niall Keating angol séf kapta, az utóbbit a francia Christian Constant.
Egy hónappal ezelőtt derült ki, hogy Budapesten lesz az idei kalauz bemutatója, amit sokan jelnek vették arra, hogy ezúttal lesz új Michelin-csillag, hiszen az elmúlt években mintha megtorpant volna Budapest gasztronómiai fejlődése. 2017-ben nem kaptunk új csillagot, sőt csökkent a csillagok száma, hiszen a Tantitól elvették az elismerést. Ennek ellenére az, hogy itt rendezték a gálát, még nem volt garancia semmire, hiszen a helyszínt nem a Michelin választja, a rendezvényt a Magyar Turisztikai Ügynökség szervezte, a költségeket a magyar állam állja.
Már egy hónapja mentek a találgatások, hogy ki fog idén itthon csillagot kapni, a szakmabeliek többnyire négy éttermet jelöltek meg várományosként, ezek között volt az Arany Kaviár, a MÁK, a St. Andrea és a Babel, de többen felvetették, hogy egy ideje a Michelin nagyon díjazza a steet foodot és a piacos kultúrát, így simán lehet, hogy Széll Tamás és Szulló Szabina Belvárosi Piacon lévő, Stand 25 nevű étterme is csillagot vagy legalább Bib Gourmand minősítést kap – ez a tipp be is jött. Eleve többen voltak azon a véleményen, hogy a Bib Gourmand minősítés fontosabb is a magyar gasztronómiának, mint a csillag, hiszen ez a szimbólum jelzi, ha valamelyik étteremben jó minőségű ételt kapunk, kifejezetten megfizethető áron, és ebből kellene minél több, jelenleg ugyanis csak három ilyen étterem van, a Stand 25 mellett a Fricska és a Petrus.
A csillagok egyébként már decemberben eldőltek, de a Michelin mindig az utolsó pillanatig titkolja, hogy mi szerepel a könyvben, mindenki számára a gálán derült ki az eredmény.
A hétfő esti gálára több mint száz Michelin-csillagos séf utazott ide Európából, akiket hétfőn délben a Belvárosi Piacon láttak vendégül a magyar szakácsok, kifejezetten magyar alapanyagokból készül, regionális ételekkel. Egy ilyen nagyszabású, nemzetközi eseménynek éppen az a legfőbb célja egyébként, hogy felhívja a figyelmet a magyar gasztronómiára, az alapanyagokra, és népszerűsítse a turizmust, csakúgy, mint a két évvel ezelőtti, szintén Budapesten megrendezett Bocuse d'Or verseny európai döntője. Számos olyan, nagyon fontos, helyi alapanyagot tudott így a szakma bemutatni, amiről külföldön eddig nem is tudtak.
Bár a mi szempontunkból nyilván csak a Main Cities of Europe kiadvány a fontos, hiszen ebben van benne Budapest, a Michelinnek rengeteg országos, regionális piros kiadványa van, emellett vannak a zöld színű, turisztikai kiadványok is, sőt Írországban például megjelentetnek kifejezetten kocsmakalauzt is.
Magyarországon egyelőre csak a fővárosban értékel a Michelin, pedig az elmúlt években a vidéki gasztronómia talán még dinamikusabban fejlődött, mint a budapesti. A szakma képviselői azt szeretnék elérni a jövőben, hogy az ellenőrök vidéki nagyvárosokban, a Balatonhoz vagy akár olyan kisebb helyekre is ellátogassanak, mint Encs, hogy akár egy Anyukám mondta is bekerülhessen a kalauzba.
Mi az a Michelin-csillag?
A franciaországi központú gumigyártó Michelin több mint száz éve foglalkozik útikönyvek kiadásával. A Michelin-kalauz eleinte a Michelin gumik reklámozására szolgált, a cég azért kezdett el hoteleket és jó éttermeket ajánlgatni, hogy az emberek üljenek be az autóba, és használják a gumiabroncsot, mivel egész Franciaországban még csak 3000 kocsi volt. Eleinte ingyen osztogatták az étteremkalauzt, de mivel egyre népszerűbb lett, 1920-tól már pénzért árulták, viszont elhagyták belőle a hirdetéseket. Csillagokat először az 1926-os kiadványban osztogattak. Az értékelés azóta is rendkívül szigorú, a Michelin ellenőrei inkognitóban látogatják az éttermeket, évente több száz helyet keresnek fel. Háromcsillagos helynek szerintük az számít, ami akkora gasztronómia élmény, hogy már egy külön utazást is megér, ezek többnyire rendkívül drága helyek. Magyarországon először 2010-ban kapott Michelin-csillagot étterem, ez volt a Costes, Szulló Szabina és Széll Tamás a következő évben kaptak csillagot, amikor az Onyx is kiérdemelte ezt az elismerést, 2014-ben a Borkonyha kapott csillagot, tavalyelőtt pedig a Costes Downtown. A Tanti a 2015-ben elnyert Michelin-csillagát 2017-ben veszítette el.
Ne maradjon le semmiről!