Zsolt
6 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Lakásdzsungel: így lettek a szobanövények igazi házi kedvencek

Urban Jungle Budapest 01
2020.03.22. 23:19
Egy rakás hír, rémhír, paráztató videó és mély járványügyi elemzés között igazán posztolhatunk büszke fotókat a fikuszainkról - mindenki imádni fogja. Szobanövényt tartani jó, és virtuálisan összehozza az embereket, különösen olyan időkben, amikor a négy fal között űzhető elfoglaltságok felértékelődnek, mint mostanság.

Szoba-, illetve dísznövényt tartani nevelni egyébként menő lett mostanában, szóval ha a karantén miatt megnövekedett otthoni időben belevágunk a dologba, még trendinek is érezhetjük magunkat. Vagyis ez így nem igaz, ez nem egy trend, hanem már egy több ezer éves sztori, de nem téved az, aki úgy látja, valami mégis megváltozott az elmúlt pár évben.

Az Egyesült Államokban csak az elmúlt három évben 50 százalékkal több szobanövényt adtak el, és csak 2016-ban 5 millió amerikai vágott bele a kertészkedésbe. A szobanövénytartás hagyományosan az idősebbek hobbijának számított, manapság viszont egyre több fiatalt érdekel. Mi a mozgatórugójuk? Gyereket egyre később vállalnak a párok, a háziállatokról pedig nehéz gondoskodni, ha valaki alig van otthon. Ráadásul sokan olyan albérletben laknak, ahova általában nem lehet állatot vinni.

A fiatalok számára ez sokkal egyszerűbb, hiszen nem kell annyi időt rájuk fordítani, mellettük szabadon lehet utazni és bulizni, ráadásul szebb és egészségesebb lesz tőlük az otthonod

– nyilatkozta Igor Josifovic, az Urban Jungle Bloggers alapítója, aki 2016-ban vette észre, hogy elkezdődött a szobanövények reneszánsza.

Azt most éppen nem is nagyon kell magyarázni, miért jó ha a lakás, az időnk nagy részét kényszerből töltjük, teli van egészséget és nyugalmat árasztó zöld növényekkel, de szobanövényeket nevelni békeidőben is nagyon megéri. Hadobás Nóra, az Urban Jungle Budapest alapítója ezeket az okokat sorolta fel:

  • Rohan a világ és vele együtt mi is, emiatt a minőségi énidő eltöltése felértékelődött, a növényezés pedig jó alkalom a lassításra, a jelenben levésre és elmélyülésre. Másrészt viszont a növényekről való gondoskodás állandó jelenlétet és figyelmet igényel, ezzel pedig egyfajta rendszert is teremt.
  • A növényezés viszonylag gyors sikerélményt is adhat, amit sokszor nem kapunk meg a mindennapi munkában. Egy-egy új levél vagy hajtás megjelenése olyan pozitív visszajelzés, megerősítés, amit a főnöktől és munkatársaktól is várnánk a munkánkkal kapcsolatban, de a rohanás és leterheltség miatt legtöbbször elmarad. A növények rövid időn belül reagálnak mindenre: ha alaposan megfigyeljük őket, hamar látható, hogy mennyire érzik jól magukat, elégedettek-e az életükkel. Itt nincs füllentés, ez egy őszinte kapcsolat.
  • A másik ok a lakáshelyzet alakulása lehet. Az irreálisan magas fővárosi ingatlanárak miatt (bár ez nemsokára változni fog) sokan nem engedhetnek meg maguknak saját lakást, így albérletben laknak. A bérleményekben általában limitált a dekorálási és személyre szabási lehetőség, így a hatalmas átalakítások, fúrás-faragás nem fér bele. A növényekkel viszont könnyen és gazdaságosan otthonossá lehet tenni a tereket.

Mi még hozzátennénk a közösségépítést is, az azonos érdeklődési kör mindig összehozza az embereket, és a szobanövény-nevelés ugyan otthon, a négy fal között zajlik, mégis tökéletesen alkalmas erre, akár Facebook-csoportban cserélnek tapasztalatot, tippeket a szobanövények iránt érdeklődők, akár különböző börzéken és vásárokon vesznek részt. A hatalom pedig a számokban van, és hogy mekkora duzzadt ez a közösség, azt jól bizonyítja az is, hogy egyre több online, illetve egyéb üzletben találkozunk olyan pólókkal és kitűzővel, amivel viselője azt hirdeti, hogy ő büszke növényszülő. 

Viszlát, sivárság

A Sprout Home üzlet tulajdonosa, Tara Heibe szerint valószínűleg azért is népszerűek a szobanövények a fiatalok körében, mert ez egy egészségtudatos generáció, amikor betérnek hozzá, sokan érdeklődnek például afelől, hogy melyik növény termeli a legtöbb oxigént. Valószínűleg ők is olvastak arról a híres NASA-kutatásról, amelyikben az amerikai űrügynökség összegyűjtötte, melyek azok a szobanövények, amiket érdemes beszerezni hogy tisztább legyen a levegő a lakásunkban. Azért mielőtt mindenki rohanna a közeli kertészetbe vagy virágboltba, fontos tudni, hogy ez a gyakorlatban nem nagyon működik, a lakásunkat olyan mértékben kellene teletömni növényekkel, ami szinte képtelenség – írja az Atlantic, ami alaposabban utánajárt a témának.

Michael Waring, a philadelphiai Drexel Egyetem munkatársa csapatával összevetette annak a 195 tanulmánynak az eredményeit, amik ezzel a témával foglalkoztak. Valóban vannak növények, amik nagyobb mennyiségű szennyező anyagot ki tudnak szűrni a levegőből, de számításaik szerint egy kisebb irodában is legalább 1000 növényre lenne szükség csak ahhoz, hogy egy átlagos légtisztító berendezést ki lehessen váltani. És nem szabad elfelejteni, hogy a tanulmány eredeti készítője, Bill Wolverton laboratóriumi körülmények között vizsgálódott, de a lakásunk nincs hermetikusan el van zárva a külső behatásoktól. Ráadásul laboratóriumban nyilván jobban figyelnek arra, hogy a növények elég fényt, vizet és tápanyagot kapjanak, míg az otthon tartott társaik sokszor nem éppen ideális viszonyok között nőnek fel. Mindez persze nem von le semmit azokból az előbb előnyös tulajdonságaikból, amiket minden kétséget kizáróan bizonyítottak.

Mivel a fejlett országban élők idejük jelentős részét – állítólag 90 százalékát – a négy fal között töltik, ezért nyilván jó lenne tudni, hogy mivel varázsolhatjuk kellemesebbé a környezetünket. És ez nemcsak az otthonunkra érvényes, hiszen napjaink nagy részét lakáson kívül, az irodában töltjük. A Texas A&M University kutatása szerint ha a munkahelyünkön cserepes növények és virágok vesznek körül, sokkal kreatívabbak leszünk, a Michigani Egyetemen pedig azt állapították meg, hogy ha a személyes terünket megosztjuk pár növénnyel, az a memóriánkat is javítja, mégpedig 20 százalékkal. A brit Exeter Egyetem kutatói szintén ígéretes következtetésre jutottak, a szobanövények ugyanis segítenek koncentrálni, hatékonyabbak leszünk, és majdnem ötven százalékkal nő az általános jólétünk is miattuk.

Ha a hangyát betesszük egy egyszerű befőttes üvegbe, vagy a gorillát egy ketrecbe, rosszul fogja érezni magát. Ugyanaz ez a helyzet emberekkel is, akiknek egy sivár irodában kell dolgozniuk.

– nyilatkozta a kutatást vezető Dr. Chris Knight. Kollégáival számtalan irodába ellátogattak, és a legtöbb helyen szemmel láthatóan nem sajnálták a pénzt irodabútorokra, a hatékonyságot mégsem a dizájnos környezet fokozta, hanem az, amikor négyzetméterenként elhelyeztek egy-egy növényt. Igaz ez persze arra az esetre is, ha home office-ban vagyunk kénytelenek dolgozni.

A Journal of Physiological Anthropology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a szobanövényekkel való érintkezés a fizikai és lelki stresszt is csökkenti. Persze sokkal hatásosabb, ha valaki sétál egyet az erdőben vagy egy közeli parkban, de a szobanövények mindig kéznél vannak. A Kansasi Állami Egyetemen arra jöttek rá, hogy a növények elősegítik a gyógyulást a műtött betegeknél, és a Texas A&M Egyetemen is hasonló következtetésre jutottak. Egy manchesteri orvosi rendelőben receptre írják fel a szobanövényeket, illetve fűszernövényeket, cserepes zöldségeket és virágokat adnak oda ideiglenesen a pácienseknek, majd pár hét után vissza kell ezeket hozniuk, és kiültetik őket egy közösségi kertbe. Apropó, a balkonon vagy a panelházak tövében növesztett a haszon- és fűszernövények, illetve a közösségi kertek is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.

Ok, bloomer

Van, aki szerint nem lett menőbb szobanövényt nevelni, mint mondjuk szüleink, nagyszüleink idejében volt, egyszerűen csak az internetnek, a közösségi oldalaknak köszönhetően ez a hobbi is sokkal jobban szem előtt van

Korábban nem volt ehhez hasonló, ösztönző erejű platformja a növénynevelésnek. Voltak könyvek tele csodálatos képekkel a növényekről, de akinek ez nem esett egybe az érdeklődési körével, az valószínűleg nem vett a kezébe ilyen kötetet. Egy ilyen Instagram-fiók azonban nagyon inspirációs forrás azoknak, akik még csak kacérkodnak a növényneveléssel. Óriási demokrácia lett ennek köszönhetően ebben a témában

– véli Alice Vincent, a How To Grow Stuff című könyv szerzője.

"Mindenki más okból kezdi el. Van, aki kíváncsiságból, más barátok, rokonok lelkesedése miatt, esetleg azért, mert ajándékba kap vagy örököl növényeket. Az inspiráció sokszor váratlan helyről érkezik, de a növényekkel való foglalatoskodás kortalan hobbi. Érdekes észrevétel, hogy általában az anyukák és nagymamák azok, akik a leginkább ismerik a növényeket és gyerekkortól kezdve észrevétlenül mutatnak a róluk való gondoskodással jó példát" – osztozik az előbbi véleményen Hadobás Nóra.

Az a legviccesebb, hogy mintha semmi sem változott volna az elmúlt 200 évben, ugyanazok a növények a népszerűek, mint régen, például a filodendron, amiről az alábbi leírást találtuk a Budapesti Hírlap 1864-es számában.

A filodendronnak, mint kúszónövénynek olyan elhelyezést kell adni, hogy a bütykök helyén fakadó levegőbeli gyökerek szabadon lecsünghessenek kosárba és földre. Üvegházban az üvegház falára kapaszkodik. Nyáron bőségesen kell öntözni, télen kevésbé, de ekkor sem szabad megtörténni, hogy a földje egészen kiszáradjon, mert rögtön egy-két levele elsárgul. Öntözés után a cserépen átfolyott és a kosárban meggyülött vizet kis spongyával fel kell itatni. Naponkint vagy legalább is hetenkint, kétszer vizes spongyával le kell törülni a leveleit, de ezt nagyon gyorsan kell végezni, mert a meleg kéz érintésétől begörbülnek a levelek. Nagyon kedves, bizarr növény, megérdemli a vele való vesződést. 

Persze a social media egyre inkább befolyásolja, hogy mi tartunk. Hadobás Nóra szerint főként az Instagram van nagy hatással a hazai és nemzetközi növényes trendek alakulására. Csak viszonyításképpen: a #plantshelfie hashtaget több mint 100 ezerszer használták, crazyplantlady címkét 660 ezer alkalommal, de nyomába sem érnek a #succulentsofinstagram-nak amit egymillió fotóhoz adtak hozzá. Persze így is elmarad a #plantsofinstagram-tól, amit 3 millió fényképhez rendelték hozzá, de kezd felzárkózni az urbanjungle a maga 2,4 milliójával.  

Ha egy téma ennyire népszerű a közösségi oldalakon, akkor az nyilván kitermeli a saját influenszereit, nincs ez másképpen a szobanövényeknél sem. Ők a plantfluencerek, akik nem keverendők össze a planfleuncerekkel, akik mesterfokon szervezik meg az életüket noteszeik segítségével, illetve a petfluencerekkel, vagyis a komoly követőtáborral rendelkező házi kedvencekkel. Bár a #plantfluencer az instagramos címkék közül nem teljesít olyan jól mint #plants vagy a #plantlover. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne igény azokra az Instagram-fiókokra, vagy éppen Youtube-csatornákra, esetleg blogokra, ahol amellett hogy rengeteg szép és inspiráló fotó van, és még pár jó tanácsot is kapnak a követők. Az igényt mutatja az is, hogy sok plantfluencer teljes más okból hozta létre a közösségi oldalát, aztán szépen-lassan úgy alakultak a dolgok, hogy a szobanövényes tartalomra lett igény.

"Ha sokszor látsz egy növényt máshol, előbb-utóbb vágyni kezdesz rá, meg akarod szerezni. Ez a trend nálunk is jellemző, igaz, a külföldi sztárok kicsit később jutnak el hozzánk. Aktuális kedvenc például a lantlevelű fikusz (Ficus lyrata), ami hónapokig bestseller volt az Amazon növényes eladási listáján, de sokan vágynak pénzlevelű pileára (Pilea peperomioides), a lyukacsos leveleiről ismert Monstera adansonii-ra, a pöttyös levelű begóniára (Begonia maculata), de népszerűek a rózsaszín levelű szobanövények, illetve a variegált levelű változatok is. Aki komolyabban benne van a növényezésben, napi szinten követi a külföldi trendeket, annál is inkább, hiszen a kiszemelt növények többségét sokszor - főleg a trendhullám kezdetén - még nem lehet itthon beszerezni.”

A filodendront egyébként állítólag egy 2015-ös, lakberendezésről szóló poszt tette (újra) igazán népszerűvé, és most már mindenhol, de tényleg mindenhol visszaköszön, ruhákon, kiegészítőkön, ékszereken, a rajongókat egyszerűen muszáj kiszolgálni.

A minimalista boltbelsőkhöz tökéletesen illik ez gendersemleges, nem túl hivalkodó növény, amelynek levelei egyszerre véletlenszerűek, mégis strukturáltak

– véli Eliza Blank, a The Sill növénybolt alapítója, Charlotte Parker, az Apartment Therapy szerzője szerint pedig már pár könnyezőpálma-levél elég ahhoz, hogy úgy érezzük, mintha egy dzsungelben élnénk. Persze Amerikában nem ő, hanem a pozsgások a legkedveltebb lakótársak, illetve azok a növények, amelyekhez nem kell ültetőközeg és amiket akár fel is lehet lógatni.

Zöld, zöldebb, még zöldebb

Ezek után nem meglepő, hogy a vásárlókat nemcsak az érdekli, hogy melyik növényről a legegyszerűbb gondoskodni, hanem az is, hogy melyik mutat a legjobban az Instagramon - állítja a Sprout Home tulajdonosa, Tara Heibe. Igen, ez komoly. És vannak, akik meg is mutatják, hogyan néz ki a lakásuk, hogy könnyebben tudjon tanácsot adni. Persze az, aki a lakásához választ fajokat és fajtákat, valószínűleg sikeres növényszülő lesz.

Mindenkit arra bátorítok, hogy a kezdetektől fogva törekedjen a tudatosságra. Olyan növényeket válasszon, amelyeknek az igényeit ki tudja szolgálni a lakóhelyével és személyes élethelyzetével és lehetőségeivel. Ez a valóságban nagyjából annyit jelent, hogy ne vegyen meg senki egy nagy fény- és páraigényű növényt, ha egy sötét és száraz levegőjű lakásban él, és havonta 2 hetet távol van az otthonától, mert nem lesz sikerélménye. Vásárlás előtt mindig érdemes tájékozódni és tudni, mit szeretnénk: milyenek a lakás lehetőségei, mekkorára nő, mennyi vizet igényel, tudjuk-e majd eleget locsolni, lesz-e elég fény neki

– nyilatkozza Hadobás Nóra. Itt kell hozzátenni, hogy érdemes annak is utánajárni, hogy melyek azok a növények, amik esetleg veszélyesek lehetnek a gyerekekre vagy a házi állatokra, mert például van olyan részük, ami mérgező.

Az internet ugyan tele van hasznos információkkal, de a növénynevelésnél sem szabad mindent elhinni, amit olvasunk. “A neten sokféle, sokszor egymásnak ellentmondó kezelési útmutatókba lehet belebotlani egy-egy növénnyel kapcsolatban, amelyek sok esetben zavart keltenek az új növénytulajdonosokban. Sok a tévhit a locsolással kapcsolatban is, mert általában sokkal kevesebb is elég belőle, mint azt elsőre gondolnánk. Gyakran “túlszeretés” áldozatai lesznek a növények, ami azt jelenti, hogy a túl sok víz miatt elrohadnak, onnan pedig már nincs visszaút, egy elrohadt gyökeret már mi sem tudunk megmenteni. Egy vízhiányos növény megmentésekor sokkal jobb esélyekkel indulunk. Sajnos egyre gyakoribbak a kártevőkkel kapcsolatos panaszok kül- és beltérben is, illetve gyakran találkozunk olyan tartásból eredő hibákkal is, amelyek például a hőmérséklettel kapcsolatban alakulnak ki, mint a szellőztetés miatti megfázás, égési sérülések” – tette hozzá.

Ugyan a szobanövények kapcsán a környezetszennyezés és a hulladéktermelés talán az utolsó dolog, ami eszünkbe jutna, hiszen szeretünk rájuk úgy gondolni, mint a természet egy kis apró szigetére az otthonunkban. A valóságban viszont szobanövényt tartani teljesen mesterséges dolog, ami egy csomó hulladékot termel. Érdemes erre már az első lépéseknél odafigyelni. A szobanövények többségét műanyag-cserepekben árulják, ezeket persze többször is fel lehet használni, de tovább is lehet adni, ha már nincs rájuk szükség, sőt, a növénycseréken is biztosan gazdára találnak majd. Az, hogy melyik növénynek mennyi vízre van szüksége, változó, de itt is el lehet jobban mozdulni a fenntarthatóság felé, például – már amennyiben van rá lehetőség és nincs az adott fajtának különleges igénye – lehet esővízzel is locsolni. “Kártevők felbukkanása esetén is a zöld megoldások híve vagyok, vegyszeres kezelést csak a legeslegutolsó esetben szoktunk javasolni, ha tényleg nincs más lehetőség. Tetvek ellen például bevált nálam a víz és teafaolaj keveréke, de a dohány és a fokhagyma is működhet, vagy akár a növényi összetevőkből álló mosószappanos oldat is megoldást jelenthet” – teszi hozzá az Urban Jungle Budapest alapítója.

Növény? Hol?

A szobanövénytartás arra is jó, hogy tudatosítsa bennünk – és a család gyerekeiben – a növények fontosságát. Az ún. növényvakság jelenséget két botanikus, Elisabeth Schussler és James Wandersee írta le 1998-ban. Eszerint már a gyerekkorban is megfigyelhető, hogy hamarabb tanuljuk meg, hogy az állatok élőlények, mint azt, hogy a növények is. Ennek igazán egyszerű okai vannak annak, ugyanis a növények nem “keltik fel az érdeklődésünket”:

  • egyrészt az ember arra kapja fel a fejét, ami elüt a környezettől, a növények nem mozognak, tömegével fordulnak elő, és – kivéve ha éppen virágoznak – a színük is meglehetősen egyforma;
  • inkább azoknak a fajoknak szentelünk több figyelmet, amik hasonlítanak ránk, és az állatokat könnyebb emberi tulajdonságokkal felruházni.

Kultúránként eltérő, hogyan tudunk kapcsolódni hozzájuk: a svédeknél a saját élmények a meghatározóak, például a nyári napéjegyenlőség körüli fesztiválok, Indiában pedig a valláson és a gyógyításon keresztül lesznek az emberek életének szerves részei. A szakértők szerint a növényvakság legjobb és legegyszerűbb ellenszere az, ha naponta érintkezünk növényekkel, és a szobanövények tökéletesek erre a feladatra. És még egy érv, így zárásképpen: 

egyes kutatások szerint, akinek növényei vannak, sokkal empatikusabb és segítőkészebb.

Borítókép: Tirkaphoto