További Életmód cikkek
Minden Ole Kirk Christiansen műhelyében kezdődött. Az ács és asztalos a dániai Billundban dolgozott 1916-tól, házakat épített és bútorokat készített a környékbelieknek, és még az sem vette el a kedvét, amikor két kisebbik fia úgy gondolta, hogy jó ötlet lenne a műhely sarkában meggyújtani egy kis faforgácsot, és porig égették az egészet: Christiansen még nagyobb műhelyt épített.
A legenda szerint a szívós mesterembert a gazdasági világválság sem roppantotta meg: költséghatékonysági okokból elkezdett maketteket készíteni, ez adta az ötletet, hogy áttérjen a játékgyártásra. A Wikipedia felidézi a történet prózaibb változatait is, ezek szerint Christiansen nem saját ötletből, inkább állami nógatásra vágott bele az üzletbe, sőt vannak, akik úgy emlékeznek, hogy a helyi szociális munkás biztatta őt fajátékok gyártására.
A Lego nevet 1934-ben találták a cégnek. Christiansen az alkalmazottai között versenyt rendezett a legjobb névért, a díj egy üveg bor volt. A Lego mozaikszó: a "leg godt" kifejezésből származik, ami azt jelenti: jól játszani. (Később rájöttek, hogy kis jószándékkal a latin "összerakok" kifejezést is bele lehet látni.)
A műanyag elterjedésével a Lego is elkezdett plasztikjátékokat gyártani, az egyik első modell egy szétszedhető teherautó volt. Ole Kirk és fia, Godtfred 1947-ben találkoztak a brit Kiddicraft vállalat Önrögzítő Építőkockáival, melyek szabadalmát Hilary Harry Fisher Page jegyeztette be. 1949-ben a Lego is hasonló elemeket kezdett készíteni. Bár akkoriban a műanyagjátékokat meglehetősen lenézték, Christiansenék, ahogy eddig, is kitartottak. Továbbfejlesztették az ötletet, így született meg a mai Lego rendszer, amit 1958. január 28-án szabadalmaztattak. Ole Kirk Christiansen ugyanebben az évben halt meg.
A hatvanas évektől töretlen a fejlődés: 1970-re a cég már csaknem ezer főt foglalkoztatott, gyártottak már vonatokat, Duplót, és megnyitott az első Legoland is. A hetvenes években gyárat nyitottak az Egyesült Államokban, ekkor jelent meg a későbbi Technics elődje, 1979-ben kijöttek az űrös készletek, és nem utolsósorban megszületett maga a legóember, aki mai alakjában 1978-ban lépett színre, tehát ő is mostanában lesz harmincéves. (A fejlődés egészen a kétezres évekig tartott, de a vállalat pár éve súlyos válságot élt át: az elemzők szerint a számítógépes játékok terjedése miatt háttérbe szorult az építőkockázás. A gondok miatt szabadidőparkokat adtak el, tízezerről négyezer-ötszázra csökkentették a dolgozók létszámát, a termelést pedig részben olcsóbb országokba helyezték át.)
Ma már a kalózos, lovagos, nindzsás, vadnyugatos, dinoszauruszos, a fiúknak gyártott űrrobotos Bionicle és ezer egyéb készlet mellett létezik például számítógéppel programozható változat is, a Mindstorms. A Lego legnagyobb előnye, hogy fejleszti a kreativitást, és valóban nincs vége az ötleteknek: az újabb és újabb Guiness-rekordokon, óriás építményeken túl művészek fantáziáját is megmozgatta. Így készült például 1995-ben a lególáger játéknácikkal, játékfoglyokkal és játékgázkamrákkal. A 13 éves Papp Kristóf pedig az MTV ostromát álmodta legóba. Talán nincs is olyan létező a világban , mit ne építettek volna meg legóból, itt van például a legónyugdíjas, a legó-Mona Lisa, a legó-Ikarus, hogy az általunk megálmodott az új köztévét már ne is említsük.
És az elmaradhatatlan szórakoztató adatok: 2400 kulönböző legóelem létezik, melyekből a cég gyáraiban jelenleg csaknem 18 milliárdot állítanak elő évente, másodpercenként átlagosan 564-et. Ugyanebben a másodpercben hét készletet adnak el a több mint 130 ország valamelyikében, ahol Legót árusítanak. Az egy évben eladott építőkockák több mint ötször érnék körbe a Földet. És mindebből mi is kivesszük a részünket: a vállalat számos munkafolyamatot outsource-olt a szingapúri központú Flextronicsnak, ami Nyíregyházán is üzemeltet egy gyárat, ahol Duplót és Creatort gyártanak.
Még valami: négymilliárd legóember van a világon, így ők alkotják a bolygó legnépesebb, egyben legbékésebb humanoid populációját. Ezt tartsuk észben.