Továbbjutott a magyar csapat: irány Lyon!

Még a Finn-öböl hűvös őszi levegője is felforrósodott az elmúlt két napban Tallinnban a Bocuse d'Or európai döntőjének köszönhetően, ahol is tizenhat ország szakácscsapata mérte össze erejét. Közülük a legjobb tíz jövő júniusban ott lehet Lyonban a világversenyen.

Ahogy az utóbbi négy európai döntőben, úgy idén is a mezőny első felébe vártuk a magyar csapatot: Veres István séfet, Molnár Bence commis-t, Volenter István coachot és vezetőjüket, az 2016-ban európai győztes Széll Tamást.

A tegnap az előkészületekkel telt. Szerencsére minden eszköz időben megérkezett Magyarországról, így minden rendelkezésre állt ma reggel, hogy itthoni idő szerint 7:40-kor a magyar csapat nekikezdjen a főzésnek,

Veres István magyar idő szerint 12:42-kor tálalta harcsából készült kompozícióját – 14 egyforma tányérra. Az online közvetítés miatt külön kóstolóasztalnál helyet foglaló francia sztárséf, Regis Marcon az elegáns, pasztellzöld színekben tartott kompozíció megérkezésekor kiemelte a nézőknek, hogy

remek ötlet volt a pluszban szervírozott kétkanálnyi hagymaszósz, ami amellett, hogy szépen kötötte össze a főételt és a köreteket, megnyeri a francia szíveket is, hiszen a franciák szeretik a mártásokat.

Minden bizonnyal így volt vele a versenyző országok által delegált nyolc és a további három fő zsűritag is, mert – mint utólag Széll Tamástól megtudtuk – többen is megdicsérték ezt az elemet.

Ilyen lett a magyarok menüje

• alacsony hőfokon szaftosra készült harcsa algaropogóssal, tárkonnyal és szerecsendiós burgonyapürével
• savanyított uborka citromnádas vajjal és édesköménnyel
• sült póréhagyma karfiollal, citromos rókagombával
• karalábés puliszkakrém juhtúróval és parmezánnal
• hagymaszósz

A magyar csapat asztalát 13:15-kor percre pontosan hagyta el a hatalmas hústál, amit két séf hurcolt végig a termen a zsűritagok és a közönség színe előtt, meg-megállva a fotók kedvéért. Ezért is volt jó ötlet, hogy Veres István csapata a fürjekhez tűzforró gombamártást álmodott és alkotott, így a parányi húsok melegen kerülhettek a pontozó bírák elé.

Regis Marconhoz is így került a második fogásunk. Ő a versenytányér ízgazdagságát emelte ki elsőre. Jókuti András, aki a helyi észt műsorvezető mellett két napon át konferálta a versenyt, arra hívta fel a nézők és a bírák figyelmét, hogy

Veres István otthonról hozott, erdélyi ízei is megjelentek a csúcséttermi szintű tányéron.

• vegyes gombákkal és kovászos kenyérrel töltött fürjsült
• gabonákból és magvakból készült kása, fürjszívvel és -májjal
• puliszkatojás juhsajttal, parmezánnal, csemegehagymával és fürjtojáskrémmel, fenyőmagos-citromos brokkolival
• mogyorós, vargányás sült zeller
• forró gombamártás

Noha az észt szervezők mindent megtettek, hogy az egyik legemlékezetesebb versenyt hívják életre a Bocuse d'Or történetében, a vírushelyzet keresztülhúzta számításaikat: a két nap kicsit csöndesebbre, az eredményhirdetés is rövidebbre sikeredett (ez utóbbi talán nem is olyan nagy baj).

• A legjobb konyhai segítő (best commis) és ezzel a porcelánlúd büszke tulajdonosa a finn csapatból került ki (Anni Peräkylä), ami azért is kiemelkedő teljesítmény, mert a finn csapat vezetője, a korábbi negyedik helyezett Matti Jämsén közvetlenül a verseny előtti napokban hunyt el tragikus hirtelenséggel.
• A legjobb hús- és haltálaknak járó díjakat Franciaország és Izland csapata zsebelte be. 
• A bronz Bocuse-szobrocska a svédekhez, az ezüst a dánokhoz került.
• Az első helyen a norvégok végeztek, Christian André Pettersen vezetésével, tovább erősítve a skandináv versenygasztronómia megtörhetetlen hegemóniáját. Ezzel 12 000 eurót is bezsebeltek.

Noha a mieinknek most nem sikerült a dobogóra állniuk, a legfontosabb célkitűzésüket mégis elérték:

A győztes csapat himnuszára és a fotózásra lekerültek a fekete maszkok is, és a fáradt arcokon megjelent végre némi mosoly, hogy azután újra láthassuk őket, köztük a magyar csapatot is kissé felszabadultabban jövő június elején Lyonban.