Mikler Roland: Nem szeretem, ha a saját hibámból gólt kapok

Mikler Rolandról kevesen tudják, hogy egy időben diszkózással is foglalkozott mint DJ, de eladta a felszerelését, mert nem volt ideje sem a zenei gyakorlásra, sem arra, hogy hétvégenként fellépjen. A zenélést kemény munkának tartja, amit nem lehet félvállról venni, arra ugyanúgy fel kell készülni, és ki kell állni, mint a kézilabdában.

A magyar férfikézilabda-válogatott kapus csapatkapitánya most éppen azért küzd, amire a szíve mélyén mindig vágyott: a magyar válogatottal komoly eredményt elérni egy világversenyen, legyen az Európa-bajnokság, világbajnokság vagy olimpia. Azt mondja, érzi, hogy a válogatottban benne van az érem, és ezért ő is keményen megdolgozik mindennap. 

Mint fogalmaz, a legnagyobb lépcsőfokot az jelentette az életében, amikor a világ egyik legjobb csapatához igazolt. Neki naponta örömöt jelent, hogy nagy tudású játékosokkal edzhet együtt, és közben fejlődhet. Azt mondja, reméli, hogy védéseivel borsot tud törni az ellenfél játékosainak orra alá...

Mi volt élete legnehezebb pillanata?

Olyan nem jut eszembe... A legszebb pillanatok a pályafutásomban az EHF-kupa megnyerése a Szegeddel, és amikor bekerültünk az olimpián a legjobb négy közé. A sikertelenség azonban elkeserít: például ha a meccseken felkészülök valakiből, hogy hová lőhet, mégis túljár az eszemen, vagy lekések a lövésről. Nem szeretem, ha a saját hibámból gólt kapok. A magánéletemben pedig az esküvőm volt a leggyönyörűbb pillanat, és az ikrek megszületése.

Milyen ízekre emlékszik vissza a gyermekkorából?

Nagy étkű voltam, de válogatós. A főzelékeket ugyan megettem, viszont a pacal a mai napig nem szerepel az étrendemben... A halászlét sem kedveltem, de ma már odavagyok érte; amikor Dunaújvárosból Szegedre kerültem, akkor éreztem meg az ízét. A disznóhús sem tartozik a kedvenceim közé, így ha lehet, inkább csirkét vagy pulykát választok helyette. A húshoz a meccs napján sajtos-tejfölös tésztát eszem. Rajongok az édességekért, de meg is gyűlik a bajom velük, állandóan küzdök a kilókkal!

Mi volt a menü vasárnaponként és karácsonykor?

Vasárnaponként általában csirkehúslevest tálaltak, rengeteg cérnametélttel; a főtt húsból a mellét kedveltem. Néha paradicsomlevest főztek betűtésztával, azt is nagyon szerettem. Főfogásként rántott húst ettünk sült krumplival, sült csirkecombot vagy töltött csirkecombot, ezek a mai napig a kedvenceim. Karácsonykor halászlé volt, Stefánia-vagdalt és majonézes saláta.

Mikor találkozott először a főzés élményével?

Volt egy időszak, amikor egyedül éltem, s rá voltam kényszerülve, hogy főzzek. Bolognai spagettit készítettem, és majonézes kukoricát. Édesanyámat többször felhívtam, hogy segítséget kérjek tőle. Mondta, hogy szívesen megfőzi, de én udvariasan jeleztem, jobban teszi, ha nem látogatja meg a legénylakásomat...

Külföldön járva milyen helyi ételeket kóstolt meg?

A kézilabda kapcsán sok helyen megfordultam a világban, de ha hotelben szálltunk meg a csapattal, nem kerestünk fel helyi éttermeket. Ha nyaralunk, akkor az olasz vagy az indiai konyhát választjuk. Gyakran eszünk csirke tikka masalát, ami egy paradicsomos, intenzív szószos étel csirkedarabokkal, különféle ízesítésű lepénykenyérrel. Olyan, mintha pörköltet enne az ember, mégis más az ízvilága. A tenger gyümölcseiért, így a rákért, a kagylóért, a kaviárért s főként a lazacért rajongok! Utóbbit magam is elkészítem, sóval és borssal fűszerezem, olívaolajban kisütöm a lazacot, legtöbbször tejszínes-spenótos tésztával tálalom, s parmezán sajttal ízesítem. Az osztrigát egyszer megkóstoltam, nem kívánom többé...

Mit jelent önnek a gasztronómia?

A feleségem vezetett be a gasztronómia csodálatos világába: fantasztikus ételeket alkot, s aztán feldíszítve, hatalmas tányérokon tálalja fel a kis falatokat. Kedvelem ezeket az ételeket, de aktív sportolóként nekem fontos a mennyiség is. Úgy vagyok vele, hogy este már amúgy sem kell sokat enni, ezért délben igyekszem olyan éttermet választani, ahol kiadós az adag. Ritkán adatik meg, hogy hazamehessünk a családhoz, de akkor klasszikus ételek kerülnek az asztalra: rántott csirkecomb petrezselymes krumplival és tejfölös uborkasalátával.

Hogyan viszonyul a borhoz?

A rozét nyáron fröccsként kedvelem, de a fehérbort is. Olykor meg-megiszom a vörösbort, de az ételhez nem tudok alkoholt inni, nekem nem illenek össze.

(Borítókép:  Mikler Roland, a magyar válogatott kapusa a Magyarország–Bahrein férfikézilabda-Európa-bajnoki felkészülési mérkőzésen Szigetszentmiklóson 2013. december 29-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)