Ezekkel a régészeti, vízföldtani és környezetvédelmi kihívásokkal néz szembe a Gellért-hegyi sikló

• Sérül-e a termálvízvagyon?
• Milyen kincseket rejthet a föld?
• Tételesen átbeszéltünk a kihívásokat.

A Citadella helyére már terveztek turáni Akropoliszt, nemzeti Üdvleldét, magyar Walhallát, kilátótoronnyal kombinált világítótornyot, de a világ legnagyobb piramisát is. Bármelyik terv is győzött volna, az építményeket már 1872-től a Gellért-hegy oldalában robogó fogaskerekű villamosokkal kívánták megközelíteni.

Bár ezekből a dualizmus kori elképzelésekből nem lett semmi, a főváros második siklójáról nem mondtak le a beruházók. 2005-ben megalakult a Gellért-hegyi SIKLÓ Kft., amely elkészítette az új, kötött pályás közlekedési jármű terveit. Mivel az I. kerületi önkormányzat ellenezte, hogy a hatóságok által korábban megkövetelt buszparkoló épüljön a leendő sikló tabáni bejáratához, így a projektcég pár héttel ezelőtt módosította terveit.

A felvonó kivitelezéséért felelős, Walton Imre építész irányította projektcég most olyan külső szakértőket is felkért a hatásvizsgálat elvégzésére, akik szakmájuk miatt eleve alaposan ismerték a terület kulturális, történelmi, régészeti, valamint a táj- és természetvédelmi kihívásait, és hajlandók voltak a beruházás érdekében újabb kutatásokba belevágni. A módosított és megváltozott műszaki tartalom miatt a projektcég újra benyújtotta a hivataloknál engedélyeztetésre a frissített tervdokumentációit.

A most elfogadásra váró módosított tervek szerint a Gellért-hegyi felvonó bejárata közvetlenül a Rác fürdő délkeleti sarkánál, a Krisztina körút Hegyalja útra rákanyarodó íve alatt kialakított aluljáróból fog nyílni. A terep lejtését kihasználva itt egy vágatot hoznának létre, amelyet tereplépcsőn lehetne megközelíteni. A tört vonalú alsó épület lényegében egy viszonylag hosszú falszakasz és egy üvegezett pillérsor szerelemgyermeke lesz, amely kortinafalként támasztaná meg a Hegyalja utat. A jelenlegi terepszint alá tervezett épületben a jegypénztár, a mosdók és a létesítményt kiszolgáló gépészeti helyiség mellett két üzlet és egy kávézó is helyt kapna. A bejárat előtti apró park érintetlen maradna, itt csak lépcsős leülőket alakítanának ki.

Elvégezték már a kötelező régészeti feltárást?

Az építési engedély előírja a megelőző régészeti feltárást, amelynek első pár lépése, a georadaros vizsgálat és a szondázó árok kiásása az alsó állomásnál megtörtént, folytatása a terület építési célra történő átadását követően lehetséges. Az 1405–1427 között regnált despota palotájának maradványai az elmúlt 600 évben lezajlott építések eredményeképpen – vélhetően – elenyésztek, ha korábban nem, az 1930-as években, a Tabán elbontásakor biztosan. A szondázó feltárás nyomán, az előzetes régészeti adatok középkori és török kori idők lehetséges leleteiről szólnak.

Ez a palota pont középkori. Ha jelentős a régészeti lelet, akkor áthelyezik-e más helyszínre a siklót, vagy beépítenék a romokat egy esetlegesen elkészítendő harmadik tervdokumentációba is?

A régészeti leletek megtalálását követő döntéseket az illetékes hatóság hozza meg. Ha olyan döntést hoz, hogy a terveket módosítani kell, akkor a döntés értelmében a társaság módosítja a kivitelezési terveket. A sikló áthelyezése azonban nem lehetséges, mert a szabályozási terv rögzíti, hogy hol létesíthető sikló, máshova tehát nem építhető. A régészeknek vannak feltételezéseik, hogy mire számíthatnak a területen, hiszen korábban már megvizsgálták, a Rác fürdő építésekor, később pedig a társaság megbízásából készített szondázó árokkal, majd pedig a FŐTÁV alépítményi munkák kapcsán is vizsgálódtak. Valószínűleg a Tabán 1933–1936 közötti lebontása, a II. világháború, a Hegyalja út és az Erzsébet híd felüljáróinak építése nem sokat hagyott az utókorra.

Tervezik, hogy az egykori Geist-bérpalota építészeti elemeit valamilyen szinten visszaépítsék vagy részleteiben megelevenítsék a jelenlegi, Siratófal-szerű bejárat helyett?

A tervezési területet és annak környékét alapjaiban átalakította a Tabán bontása, illetve a világháború, a Tabán negyed közparkká alakítása, az Erzsébet híd budai hídfőjének és a Hegyalja útnak a kiépítése. A XIX. századi térstruktúra és vele a Geist-bérház eltűnt. Ennek megidézése nem célja a Gellért-hegyi sikló projektjének.

Van-e mód, lehetőség és akarat, hogy a jelenlegi, tájidegen és Siratófal-szerű terveket ismét áttervezze Pottyondy Péter, Tóth Balázs és Miklós Zsófia? Már csak azért is, mert ez a KÖZTI-terv az UNESCO-hoz közeli tanácsadók és döntnökök véleménye alapján – a MOL-toronyházhoz hasonlóan – komolyan veszélyezteti a világörökségi rangot.

A társasághoz mostanáig még nem jutott el az az információ, hogy a támfal veszélyezteti a világörökségi rangot. Ha valóban ez lesz a véleménye az illetékes hatóságoknak és a Tervtanácsnak, akkor a Gellérthegyi SIKLÓ Kft. természetesen kész módosítani a terveket. Mindazonáltal sem a tervezők, sem a beruházó nem érzi azt tájidegennek az alsó és felső állomásnál is megjelenő, a Gellért-hegy lábánál, valamint a Citadella építményében is megjelenő hatalmas támfalak mellett.

Mennyire kell megbontani vagy elbontani a Gellért és a Rác fürdő között feszülő, keskeny nyomtávú vasútvonallal is összekötött, boltozatos alagutat?

A tervezett sikló alagútja elkerüli az említett alagutat, ezért nincs szükség a távhő- és a telekommunikációs kábelek kiváltására.

A sikló alsó állomása és a leendő alagút mennyire fogja veszélyezteti a Gellért-hegy északi és északkeleti oldalán feltörő forrásokat?

A kérdést a környezetvédelmi engedélyezési eljárás keretében benyújtott, rendkívül részletes dokumentáció tárgyalja. E munkában szinte minden olyan szakember részt vett, aki valaha a Gellért-heggyel foglalkozott, és akinek a szaktudása megkérdőjelezhetetlen. A dr. Török Ákos témavezető vezette szakértői csapat (dr. Kleb Béla, dr. Hajnal Géza, dr. Lorberer Árpád, T. Kovács Terézia, Kocsányiné dr. Kopecskó Katalin, dr. Vásárhelyi Balázs, dr. Görög Péter, dr. ifjabb Lorberer Árpád, Emszt Gyula, Árpás Endre László, Saskői Erzsébet, Kovács S. Béláné) alaposan felmérte a Gellért-hegyi sikló területének mérnökgeológiai és hidrogeológiai állapotát.

Megállapításaik szerint a földtani fölépítésből, a természetes domborzatból, illetve a tervezett objektum geometriai sajátságaiból adódóan a tervezett siklónak sem a Hegyalja út fölötti, sem az alatti létesítményei még az idő múlásával sem fognak jelentős hatást gyakorolni a kiemelkedő természeti értéket képviselő hévízrendszerre. Persze csak akkor, ha mindenki betartja az előírásokat. A szakértők földolgozták a vonatkozó nyomtatott s kéziratos földtani, vízföldtani tanulmányokat is. Célkutatást végeztek két új fúrás (GS-1, GS-2) segítségével, valamint öt kutatóakna és a korábbi fúrások kimélyítésével. A szükséges geotechnikai vizsgálatokat és vízföldtani megfigyeléseket is elvégezték.

A kétéves adatsorok és vízszintmérések alapján a maximális várható vízállás 103,5 mBf (méter a Balti-tenger felett), ami még a Duna árvizes időszakában sem valószínű, hogy ezt a vízszintet meghaladja majd. Ennek alapján a tervezett műtárgy nem lesz a folyóra visszatorlasztó hatással, és a 103,5 mBf szint betartásával a karsztvizeket sem duzzasztja majd fel.

A sikló Hegyalja úti átvezetésénél létesített új feltárásunk (GS-1) az eocén márga alatt a felszíntől számított 20,2 méteres mélységben érte el a triász dolomitot. A sikló tervezett nyomvonala jóval a karsztvizet tároló dolomit felett fog vezetni, ezért a gyógyvízbázist elkerüli. A hévízrendszer túlnyomása és a feláramlási jellegéből adódóan a mélykarszt esetleges felszíni szennyezésének esélye ráadásul minimális.

Városházi tájékoztatás szerint a projekt ennek ellenére mégsem kapná meg a környezetvédelmi hatásvizsgálatot.

A hatásvizsgálatot a Vibrocomp Kft. készítette a Gellérthegyi SIKLÓ Kft. megbízásából, amit a társaság már megkapott. Ez a dokumentáció az alapja az ellenőrzés alatt álló környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásnak. A Fővárosi Önkormányzat nem illetékes hatósága ennek a folyamatnak. Mindemellett az önkormányzat számára is ismeretes, hogy a beruházás korábban már kapott környezetvédelmi engedélyt, amely azonban 2019. április végén lejárt. A társaság ezért joggal reméli, hogy az új műszaki tartalommal készülő terv is meg fogja kapni az engedélyt, mivel minden tekintetben kedvezőbb környezeti hatása lesz, mint az előző tervnek – elsősorban éppen azért, mert a Budavári Önkormányzat nem kívánja megépíteni a Tabánban a buszparkolót, amit korábban az illetékesek a vállalat számára előírtak.

Ha jól tudom, akkor önök már 2014 júniusában elvégezték a talajradaros vizsgálatot. Mi lett az eredménye?

A georadaros vizsgálatot régészek készítették, hogy előzetes képet kaphassanak esetleges leletadó rétegekről. Ők azonban nem vizsgálták a sikló alagútszakaszát, mert a meredek hegyoldal kőzetében nem várnak leletet. A radar egyébként csak igen kis mélységig képes vizsgálódni, ezért barlangkutatásra nem használják. Az építési engedély ugyanakkor előírja, hogy a kivitelezés ideje alatt barlangász szakértőt kell megbízzon a társaság az esetlegesen előbukkanó barlangok miatt. A vállalat már évekkel ezelőtt megkereste a legszakavatottabb szakértőt, aki előzetes véleményt adott, ismerve a környéken már fellelt üregeket, és a kivitelezés során figyelemmel fogja kísérni a bányászati tevékenységet.

Tájékoztatása szerint nagyságrendileg 50 darab, leginkább kicsi üregről van szó, amelyek legtöbbje mesterséges létesítmény, nem természetes barlang. Ezeket legtöbb esetben lefalazták, nem tömedékelték el. A Bérc utcai barlang esetében a társaság információi szerint nem történt beomlás, statikai gyengülés – a barlang miatt biztosan nem. Az itt talált barlangot a földkiemelést követően feltárták, dokumentálták, majd lezárták. Természetesen előkerülhet a sikló alagútjának építése során barlang, de erre az eshetőségre felkészült a vállalat.

A hegy oldalában ekkor találták meg a régészek egy kelta földvár nyomvonalát is. Mi lesz az építmény sorsa?

A sikló nyomvonala valóban keresztezi a kelta sánc, korábbi két feltárás alapján feltételezett vonalát. Ezen a területen már csak a sikló felszínen haladó pályájának mindössze egy oszlopa ütközhet a földvárral, de lehetséges, hogy éppen nem érinti. A régészek arra számítanak, hogy egy sávban átvágják a sáncot, feltárják és dokumentálják.

Tervezik-e visszaépíteni vagy építészetileg valamilyen formában megeleveníteni a Kioszk egykori épületét? A felső állomás ideális helyszín lenne. 

A volt Gellérthegyi Kioszk a hegyoldal derekán állt, ahol most a sikló sínpályája fog futni. Fontos kiemelni, hogy a Gellért-hegy és a Citadella rekonstrukciójának turisztikai és vendéglátási koncepciója szerint nem lehetséges a megnevezett vendéglátóhely visszaépítése. Megfontolható esetleg egy kioszkra emlékező tábla elhelyezése a gyalogossétány mentén.   

Nem lenne célszerűbb sikló helyett libegőt építeni?

A szabályozási terv azt mondja ki, hogy csak sikló létesíthető itt. A kerület vezetése 1996-ban így döntött. Feltételezhetően azért, mert a Gellért-hegy látványát sokkal inkább befolyásolná a libegő, mint a sikló. Hasonló városi környezetben épült sikló többek között Párizsban, Lyonban, Pauban, Prágában, Lisszabonban, Portóban, Zágrábban, Ljubljanában, Barcelonában, Athénben, Kijevben, Bakuban, Isztambulban és Zürichben is. A libegő vagy gondola nem ennyire járatos városon belül.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a sikló környezetvédelmi szempontból egyértelműen pozitív változást hoz majd az ott élők számára, hiszen az idegenforgalmi főszezonban naponta átlagosan 350-400 turistabusz fordul meg a Gellért-hegyen. Ráadásul nemcsak a forgalom fog csökkeni, hanem a légszennyező anyagok kibocsátása és a zajterhelés is. Ezt a már lefolytatott környezetvédelmi hatástanulmány egyértelműen kimondta. Mivel a módosított tervek szerint nem lesz a Tabánban busz- és gépkocsiparkoló, így a teljes aszfaltozott terület is zöldfelületté válhat.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a beruházás előkészítésének megkezdése óta eltelt másfél évtized miatt frissítettük a felső állomás terveit is. Az alapvető változás, hogy a siklókocsik nem a Citadella sétány szintjére, hanem egy szinttel lejjebb, egy támfalépítménybe érkeznek majd. Ennek köszönhetően az épület a jelenlegi engedélyezett tervekhez képest még enyhébb hatást gyakorol majd a környezetére.

Az I. kerületi önkormányzat Déli pályaudvarból lehasított MÁV-területen akarta a buszparkolót megvalósítani, de a heves lakossági tiltakozás miatt tavaly jegelte a tervet. Végül is hol lesz az új autóbusz-parkoló? 

A társaság annyit tud, hogy az I. kerületi önkormányzat határozottan ellenzi a korábban megtervezett és engedélyezett buszparkoló megépítését. Az önkormányzat célja, hogy egyáltalán ne közlekedhessenek turistabuszok a kerületben. A Gellérthegyi SIKLÓ Kft. ezért – együttműködési szándékát is mutatandóan – új terveket készít.

Az újratervezés miatt mennyivel módosultak a kiadási költségek?

Tekintettel arra, hogy a projekt újratervezési fázisa még nem zárult le, ezért a végleges műszaki tartalom is kialakulóban van, azaz nem ismert. Korai lenne a beruházási összegről beszélni. Másfelől a felhasználandó alapanyagok ára is jelentősen megemelkedett időközben, ami szintén tükröződik a vállalási árakban. Zajlanak az egyeztetések az érintett felekkel, ugyanakkor elmondható, hogy a projekt financiális háttere az érdekelt felek közti megállapodás értelmében üzleti titoknak minősül, így ezekre a kérdésekre a társaságnak nem áll módjában reagálni.

Pontosan mikor kezdődnének el a munkák?

A társaság 2022 első negyedévében szeretné a kivitelezési munkálatokat elkezdeni, azonban ezt a dátumot befolyásolhatják egyes, a vállalaton kívül álló tényezők. Ha minden jól megy, akkor a régészeti feltárást követően az építkezés 13 hónapig tartana. 2023 tavaszán már átadnánk a Gellért-hegyi siklót.