További Klassz cikkek
Ha valaki ellátogat New Yorkba, de legalábbis a Project Rebirth honlapjára, ahol élő webkamerás képen nézhet szét a Ground Zeron, azt láthatja, hogy folyik a ledőlt ikertornyok helyére tervezett Freedom Tower építkezése, a munkások már az alapozásnál tartanak. Csak hogy már két évvel a WTC elleni terrortámadás után megkezdődhetett volna a munka, hiszen addigra már eltakarították a több millió tonna törmeléket, és le is zárták az újjáépítésre kiírt pályázatot, mégis csak 2004. július 4-én rakta le az új épület alapköveit George Pataki, New York állam kormányzója, ráadásul csak majdnem két évvel később, 2006. április 27-én foglalták el a területet a munkagépek.
New York új arca 2012 után
Nem tetszettek a tervek
Az már a szeptember 11-i terrortámadás után pár hónappal biztos volt, hogy a ledőlt ikertornyok helyén új épületek fognak állni, hiába tiltakozott ez ellen az áldozatok családtagjainak egy jelentős csoportja, akik szerint a Ground Zerot meg kellett volna hagyni az emlékezésnek, és legfeljebb parkot és múzeumot láttak volna szívesen a területen.
"Az ikertornyok helye szent föld, hasonlóan Gettysburghöz és Pearl Harborhoz" - nyilatkozta 2002-ben az AP-nek Joseph Mauer nyugdíjas tűzoltó, aki a lányát veszítette el a terrortámadás során.
A WTC-t 99 évre, éppen 2001. júliusában kibérlő Larry Silverstein azonban az emlékpark és a műemlékek mellett új, a World Trade Centernél is nagyobb tornyot álmodott az akkor még törmelékkel borított területre, így a terület tulajdonosával a New York/New Jersey Kikötői Hatósággal (NY/NJPA) karöltve már 2002-ben meghívásos tendert írtak ki az újjáépítésbe, és a legjobb pályaműveket alig kilenc hónappal a tragédia után bemutatták a nagyközönségnek.
A Freedom Tower melléképülete rombusz alakú tetővel
A terveket akkor a Bever Blinder Belle építészeti vállalat készítette elő, de a hat tervből kettőt (a Memorial park és a Memorial promenade fantázianevet viselőket) az áldozatok hozzátartozói fúrták meg, mondván elfedik a WTC egykori alaprajzát, így nem tisztelik a tragédia emlékét, a másik négy terv (A Memorial plaza, a Memorial square, a Memorial triangle és a Memorial garden) pedig egyszerűen nem tetszett a New York-iaknak. A városházán tartott bemutatón megjelent négyezer ember többsége ugyanis úgy vélte, hogy a leendő épületeket túlzottan alárendelték a gazdasági érdekeknek.
A Washington Post szerint a tervek olyanok voltak, mintha "egy átlagos amerikai városképet helyeznénk korunk egyik legjelentősebb és a legszimbolikusabb helyére", éppen ezért a városvezetés engedve a közvéleménynek, új pályázatot írt ki. Az új pályázatra meghívott hét építészcsapatot négyszáz csoportból választotta ki az újjáépítési bizottság, a decemberben bemutatott pályázatok közül négy a világ legmagasabb építményeit kívánná megépíteni a mintegy 6,5 hektáros területen.
A legfontosabb a biztonság
Ikertornyok, égig érő, több épületből álló katedrális és 640 méter magas fém felhőkarcoló is szerepelt a tervek közt, a pályázatot mégis a Berlini Zsidó Múzeumot is tervező Daniel Libeskind terve nyerte. Libeskind egy 82 emeletes üvegtornyot álmodott a WTC helyére, az épület a tervek szerint 1776 láb (541 méter) magas lesz, ezzel az Egyesült Államok függetlenségének évére emlékezteti majd a New York-iakat és a városban lakókat. (A torony egyébként csak a tetejére szerelt antennával éri el az 541 méteres magasságot, a tető 417 méter magasan, míg a legfelső, mindenki számára megközelíthető emelet csak 347 méteren lesz).
Liebskind tervét többször át kellett tervezni, hogy megfeleljen a megrendelőnek és az újabb terrortámadástól tartó hatóságoknak is. A rendőrség szakemberei szerint az eredeti tervek túl nagy rizikót jelentettek a terrorveszély szempontjából, különösen a robbanóanyaggal megrakott teherautókkal szemben volt védtelen az épület, ezért az eredeti 7,5 méter helyett 27,5 méterrel beljebb hozták az épületet az utcafronttól, és a torony egy hatvan méter oldalú, titánelemeket is tartalmazó fémszerkezettel megerősített betonkockán nyugszik majd.
Az új, biztonságosabb tervet egyébként az a David Childs készítette, aki a 2001-ben ledőlt World Trade Centert is tervezte. Az eredeti tervek engedély nélküli átalakításáért idén júliusban Liebskind beperelte az építtető Larry Silversteint, akitől 850 ezer dollárt kér kártérítésként és a többletmunkák munkadíjaként.
Az új, biztonságosabb terv sem aratott nagy sikert az építészek között, a New York Times neves építészkritikusa, Nicolai Ouroussoff, egyenesen egy hatalmas papírnehezékhez hasonlította, amibe "beleszúrtak egy fogpiszkálót", de mások is kritizálták a betonbunkerhez hasonlító alapzatot.
Ki bérelné ki?
A projekt sikerét az is veszélyeztette, hogy a New York-i cégek nem nagyon akartak irodát bérelni a több mint 241 ezer (pontosan 241,548) négyzetméter hasznos alapterületű toronyházban. Larry Silversteint végül a kormányzat mentette meg, így a 2012-ben megnyíló épületben főleg kormányzati szervek irodái lesznek majd, a cégek pedig a Freedom Tower mellett felépülő, kisebb toronyházakban bérelnek majd helyiségeket.
Mert, hogy több toronyház is épül majd a Freedom Tower körül, amiket világhírű építészek, a londoni Norman Foster és Richard Rogers, és a tokiói Fumihiko Maki terveztek. A XVIII. Századi Szent Pál kápolnával szemben épülő Kettes Torony például magasabb lesz, mint az Empire State Building az antennája nélkül, a teteje pedig négy gyémántot idéző, éjszakára kivilágított, óriási rombuszalakzatban végződik majd. Ez a rombuszmintázat visszaköszön a 352 méter magas Hármas Torony terveiben is, ugyanis a torony kívülről is jól látható fém tartószerkezete is rombuszokat rajzol majd ki.
Emlékeznek is
Az emlékpark tervei! Fotó: EPA |
Az épületek mellett persze emlékparkot is terveztek a Groun Zero helyére. Két, utcaszint alá süllyesztett, a WTC alaprajzát mintázó medencével és mesterséges vízeséssel állít emléket a szeptember 11-i terrortámadások áldozatainak New York, éppen ott, ahol a két ikertorony áll majd. A Visszatükröződő hiány címet viselő pályaművet ötezernél is több pályázat közül választotta ki a bírálóbizottság. Michael Arad izraeli születésű New York-i építész és Peter Walker győztes terve szerint a két négyzet alaprajzú medencét nyugat felől kőfal határolja majd, a lépcsőzetesen kialakított zúgókra pedig a terrortámadások összes ismert áldozatának nevét is rávésnék.
Az emlékmű alá temetik, légmentes kamrákba azt a több tízezer emberi maradványt, végtagokat, torzókat és belső szerveket, amelyeket nem tudtak azonosítani a támadás óta eltelt évek alatt. A maradványokat jól megközelíthető kamrákba helyezik, hogy a DNS-vizsgálat technikájának fejlődésével esetleg újból meg lehessen vizsgálni azokat.