Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó PéternekA világgazdasági válság kifejezetten rosszul jön a tévécsatornáknak, a nehéz helyzetbe került cégek ugyanis először reklámkiadásaikon faragnak, a kevesebb reklám miatt kevesebb a bevétele a tévéknek, embereket kell kirúgniuk, nem telik új díszletekre és az autós üldözésekben felrobbanó sportkocsik száma is drasztikus csökkenésnek indul.
A nagy amerikai network-adókat már ősz előtt elérte a válság, hiszen a gondok először az amúgy is prüszkölő autóiparban tavasszal elkezdődtek, a tévés hirdetések 11 százalékát pedig ez a piaci szegmens fizeti. Őszre az NBC 500 millió dollárral megvágta 2009-es költségvetését, a CBS befagyasztotta képernyősei fizetését, és az ABC is elbocsátásokat jelentett be. Közben Magyarországon a Tv2 leépítésre kényszerült, míg az RTL Klubon több szerkesztőségben is tíz százalékkal csökkentették a dolgozók fizetését.
A spórolásra kényszerülő csatornákat azonban eközben többen és többet nézik, mint eddig. Az amerikai Nielsen legfrissebb felmérése szerint az amerikaiak januárban már 151 órát töltöttek a tévé előtt átlagosan havonta, pedig 2008 negyedik negyedévében ez az idő még csak 145 óra volt, a júliustól szeptemberig tartó időszakban pedig csak 140. Ez még akkor is drasztikus növekedésnek számít, ha figyelembe vesszük, hogy minél rosszabb az idő, annál többet tévéznek az emberek, vagyis nyártól tavaszig folyamatosan nő a csatornák nézettsége.
A 151 óra az országos rekord, soha még nem néztek átlagosan ilyen sok tévét az amerikaiak, ráadásul ezen felül 3 óra 42 percet tévéznek a telefonjukon és 2 óra 53 percet az interneten (ez a klasszikus, nem on demand, azaz lekérhető tévéműsorok nézésére vonatkozik).
„Az amerikaiak tévééhsége nem csillapodik, az új technológiák elterjedése nem csökkentette a hagyományos tévézésre fordított időt, hanem egyéb tevékenységektől vette el az időt" - állítja Susan Whiting, a Nielsen médiakutató cég alelnöke. Whiting szerint az egyetlen szembetűnő változás, hogy a merevlemezes felvevők miatt egyre többen nem a sugárzás időpontjában nézik a műsorokat: átlagosan havi 7 óra 11 percet felvételről fogyasztják a sorozatokat, filmeket és sporteseményeket.
Magyarországon is nőtt a tévézéssel töltött idő, ami azért meglepő, mert évek óta egyre kevesebb időt töltöttünk a tévé előtt. Az AGB Nielsen elektronikus nézettségmérési adatai szerint 2005-ben még naponta 265 percet tévéztünk (ez átlagosan havi 134,3 órát jelent), 2006-ban már csak 263 percet, 2007-ben pedig csak 259-et. A lassú csökkenés azonban 2008-ban megállt, tavaly már naponta 260 percet töltöttünk a tévé előtt, ez havonta 131,8 órát tesz ki.
A reklámozóknak fontos 18 és 49 év közötti korcsoportban még nagyobb a növekedés: naponta átlagosan 3 perc. 2005-ben 230 percet bámulták a képernyőt naponta a célcsoport, 2007-ben már csak 216-ot, tavaly viszont 219 percet (ez utóbbi az amerikai számokhoz képest meglepően alacsony, mindössze havi 11 óra).
Mindez ráadásul a negyedik negyedévben csúcsosodott ki, 2008 októberében töltöttük a legtöbb időt a tévé előtt, és meglepő módon éppen ekkor, a válság első nagyobb hullámai alatt vetítették egyébként a legtöbb reklámot is.
Szakértők szerint a tévénézési idő növekedése egyértelműen a gazdasági válság jele. Az emberek egyre kevesebb pénz szánnak a szórakozásra, így a tévé marad az egyetlen lehetőség a mindennapokban.
Nem arról van szó, hogy a recesszió hatására az emberek kénytelenek lemondani a luxuskiadást jelentő moziról, étteremről vagy mondjuk a színházról. Inkább csak azt, hogy az október óta tomboló pánik megtette a hatását: az emberek félnek a gazdasági világválságtól, ezért igyekeznek meghúzni a nadrágszíjat, és a legolcsóbb szórakozást választják: a tévét.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
