Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMAláírták az új országos rádiók szerződését
További Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Aláírták a két új országos kereskedelmi rádió hét évre szóló koncessziós szerződését Budapesten. A dokumentumot az Országos Rádió és Televízió Testület részéről Szalai Annamária, a testület Fidesz által delegált tagja látta el kézjegyével, miután Majtényi László elnök a múlt heti döntés után lemondott tisztségéről, és jelezte, nem írja alá a megállapodást.
A szerződést a koncessziót elnyert két társaság képviseletében az Advenio Zrt., illetve a konzorciumból részvénytársasággá alakult FM1 Zrt. vezérigazgatója, Pakots Zsolt és Kádár Tamás írta alá.
Szalai Annamária az eseményen azt mondta: bízik abban, hogy a magyarországi rádióhallgatók örömüket lelik majd a médiahatóság döntése nyomán elinduló rádiók műsorában. A pályázat átláthatóságával kapcsolatos kérdésre újságíróknak azt mondta, tiszta és nyílt volt a verseny, és "jó döntést hozott a testület többsége".
Irreális tervek
Majtényi László közben különvéleményt adott ki, amiben részletesen indokolja, miért kellett volna kizárni a pályázatból a két rádiót.
Az Advenio egyrészt nem adott le olyan nyilatkozatot, amely szerint lemond nem országos frekvenciájáról, azaz a Lánchíd Rádióról, ha nyer, pedig a pályázat ezt előírja, és utólagos pótlást sem enged meg. Ráadásul Majtényi szerint az Advenio üzleti ajánlata is irreális, és nemcsak azért, mert árbevétele 55 százalékát adná oda az államnak koncessziós díjként, hanem mert például óránként 20 perc reklámmal számol, pedig a médiatörvény csak 15 percet engedélyez. Ráadásul az Advenio költségei is alacsonyak: míg például a cégcsoporthoz tartozó Lánchíd Rádió bérköltségre 2008-ban 231 milliót szánt, addig a sokkal nagyobb hallgatósághoz elérő új országos rádió 2010-re csak 187 millió forinttal kalkulál.
Az FM1 konzorcium többek közt elfelejtette, hogy főműsoridőben 15 perces hírblokkot kell sugároznia, ennek költségei nem szerepelnek az üzleti tervben, emellett Majtényi szerint néhány költséget gyanúsan alulterveztek. Marketingre a most indított adó például harmadannyit költene, mint a már tizenkét éve piacon lévő Sláger és Danubius. Adminisztratív költségekre feleannyit szán, mint a cégcsoporthoz tartozó másik rádió, a Radiocafé.
A meglepően alacsonyra tervezett költségek a sales house rendszerből fakadnak: ahhoz, hogy a pályázók bevételük nagy százalékát tudják felajánlani koncessziós díjként, vagyis sok pontot kapjanak a pályázaton, a két nyertes azt találta ki, hogy egy külső cégnek nyomott áron eladja reklámidejét, amely aztán azt piaci áron értékesíti, így a profit jelentős része ennél a cégnél jelentkezik. Az alacsony bevételek miatt ezért alacsony költségekkel kellett számolniuk a pályázóknak.
Miért csak egy rádiót zártak ki?
Majtényi szerint a pályázatból azért is ki kellett volna zárni az FM1-et és az Adveniót, mert ugyanezekre az indokokra, vagyis az irreális gazdasági tervre hivatkozva zárták ki a Rádió1-hez köthető Zene Rádiót.
Majtényi szerint a pályázók „lényegében azonos vagy alig különböző ajánlatokat tettek. Az ORTT-nek a többségi döntést támogató tagjai felszólításom ellenére kísérletet sem tettek arra, hogy ezt az önkényes különbségtételt szakmai érvekkel alátámasszák. Ezzel a testület megsértette az esélyegyenlőség elvét”.
Majtényi különvéleményének nyilvánosságra hozatalával szinte egy időben jelezte a Zene Rádió Országos Kereskedőház Zrt., hogy szintén bíróságon támadja meg az ORTT döntését, amivel mindkét frekvenciáért kiírt pályázatból kizárták.
"Fontolgatjuk, milyen módon tudnánk a kárigényünket érvényesíteni" - nyilatkozta Márton Dávid, aki a Rádió1 ügyvezetői állását elhagyva hozta létre szeptember közepén a céget, és nagyon valószínűnek nevezte, hogy bírósághoz fordul
Egy pályázat története
Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadott el nagy többséggel egy médiatörvény-módosítást, amely lehetővé tette, hogy pályázat nélkül kapja meg újra a műsorszolgáltatási jogosultságot a Sláger Rádiót, illetve a Danubiust működtető társaság, ám a döntést néhány hónappal később megsemmisítette az Alkotmánybíróság; ezt követően írt ki pályázatot a két koncesszióra az ORTT.
A testület múlt szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot az FM1 konzorcium, a kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - jogosultságot az Advenio Zrt. nyerte el hét évre.
A döntést bírálta az MDF, az SZDSZ frakcióvezetője pedig parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ezt azonban a két nagy párt nem támogatta. A döntés másnapján - november 30-ai hatállyal - lemondott tisztségéről Majtényi László, az ORTT elnöke.
A Sláger Rádió kedden bejelentette: pert indított a médiahatóság döntése miatt, egyben ideiglenes intézkedésként kérte a Fővárosi Bíróságtól: tiltsa meg a médiahatóságnak, hogy megkösse a műsorszolgáltatási szerződést "a jogellenesen győztessé nyilvánított pályázóval".