Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMA digitális átállás leveri a Varsói Szerződést
További Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Hiába ígért a digitális átállás minden eddiginél jobb képminőséget, nagy felbontású Fábry Sándort és Szorcsik Viki tűéles dekoltázsát ingyen, a fővárosiak egy részének azzal kellett szembesülnie, bár Budapest az ország legeslegközepe, a tévéadást nem lehet csak úgy fogni.
A digitális átállásról szóló törvény és az ennek alapján kiírt pályázat szerint olyan erősnek kell lennie a dvb-t adásnak, hogy tetőantennával fogni lehessen az országban, az AH tornyainak közelében sokan mégis szobaantennával nézhették a műsorokat. Budapesten viszont gyakran tetőantennával sem volt megfelelő a vétel, akadozott az adás, szobaantennával, autóba szerelhető tévékészülékkel pedig még próbálkozni sem volt érdemes. Mintha a legközelebbi adótorony nem is a Széchenyi-hegyen, hanem a Kisalföldön lett volna.
A vadászgépek miatt
A fórumokon haragjukat kiadó budapestiek tulajdonképpen csak a Kádár-rendszert és a Varsói Szerződést okolhatják. Budapesten és környékén ugyanis korlátozzák a dvb-t adások erősségét, mondván, az adás zavarhatja a kecskeméti támaszpont szovjet időkből itt maradt, nagyon nem NATO-kompatíbilis repülésirányító rendszereit. Az 55-ös frekvencián ezért az Európai Unióban megengedett 100 kW-os teljesítmény helyett a legutóbbi időkig csak 6 kW erősséggel sugárzott a Széchenyi-hegyen lévő torony. Ugyanerre hivatkozva korlátozták a dél-pesti Száva-torony teljesítményét is.
Az ország más részeiben legfeljebb azért korlátozzák a jelerősséget, hogy ne zavarják a szomszédos országok analóg frekvenciáit, de ilyen mértékű visszafogásra csak a főváros környékén volt szükség.
Persze nem kellett volna feltétlenül éppen az 55-ös frekvenciát bevonni első körben a digitális átállásba, főleg, hogy van egy szabad frekvencia. A főváros környékén analóg tévéadás sugárzására használt UHF 26-os sávot tavalyelőtt adósságai miatt kénytelen volt visszaadni a Fix Tv. Csakhogy a nemzetközi szerződések nem engedik a kreatív frekvenciagazdálkodást, és a Nemzeti Hírközlési Hatóság szerint ezt a sávot csak a digitális átállás későbbi szakaszában lehet felhasználni. Ráadásul pontosan még nem találták ki, mégis mit kezdenek vele.
A Magyar Honvédségnél kérdésünkre azt mondták, „keresik a lehetőségeket, amelyek feloldják a katonai és polgári frekvenciafelhasználás anomáliáit”. Ez csak az érintett frekvenciatartományban üzemelő eszközök cseréjével, modernizációjával oldható meg. Úgy tudjuk, mindössze néhány, nem NATO-kompatíbilis és egyébként is ritkán működő rádióról lehet szó.
Megemelték
Múlt héten aztán az Antenna Hungáriának sikerült megállapodni a Magyar Honvédséggel, hogy még a régi katonai kommunikációs eszközök végleges cseréje előtt 40 kW-ra emelhessék a Széchenyi-hegyi torony teljesítményét, a Száva-torony pedig 2,5 kW-on sugározhat február közepétől, ami több mint négyszáz százalékos teljesítménynövekedést jelent.
Ez pedig arra már elég, hogy aki közel lakik valamelyik toronyhoz, az az ablakba rakva a szobaantennát zizegés, képtöredezés nélkül fogja a digitális műsorokat. Ám ahhoz a fórumozó önjelölt tesztelők szerint még mindig kevés, hogy autóban, dvb-t stickkel összekötött laptoppal, vagy a tévé tetejére, a csipkés terítőre ültetett porcelánkutya mellé helyezett szobaantennával is tökéletes legyen a vétel. Az Antenna Hungária azért továbbra is egyeztet a honvédséggel, de 100 kW-ra várhatóan csak az utolsó szovjet rádió lecserélése után lehet emelni a budapesti tévétorony teljesítményét.
A szerződésen túl
Az Antenna Hungária egyébként a jelerősség további növelésével javítana a digitális adás minőségén, annak ellenére, hogy a koncessziós szerződés értelmében csak a tetőantennás vételt kell biztosítania. Az AH-nak azonban elemi érdeke, hogy sikeres legyen a digitális átállás, de a kínálat bővítése mellett ehhez az kell, hogy az embereknek ne kelljen húszezer forintos antennarendszert installálniuk a tetőn hasalva.
Ráadásul a dvb-h, azaz a mobiltévés hálózat után nem nagyon érdeklődnek a mobilszolgáltatók, így az AH-nak sem érdeke annyira, hogy korlátozza a hordozható dvb-t eszközök használhatóságát.
Talán éppen ezért a budapesti adók teljesítménynövelésének bejelentésekor az Antenna Hungária vezetői céloztak rá, akár újabb átjátszóállomások kiépítésével is készek javítani a fővárosi vétel minőségét. A digitális sugárzás jelerőssége tehát a közeljövőben megközelíti az analóg adásét, vagyis aki most egy rézdróttal tudja fogni az analóg m1-et, az valószínűleg tetőantenna nélkül látja majd az MTV hd-adását is.
A cél tehát, hogy a nagyvárosokban akár szobaantennával, esetleg a számítógépbe dugott usb-s vevővel is lehessen fogni a digitális földfelszíni adást. Örülhetnek a taxisok, már nem kell sokat várni, hogy a droszton várakozva is digitálisan nézzék a Barátok köztöt.