Mennyibe kerül a nagy felbontású köztévé?

Évente több milliárd forintba kerül az államnak, hogy sercegés- és vibrálásmentesen, sőt nagy felbontásban sugározza a négy közszolgálati televízió műsorát. Az átállásra az Európai Unió kötelez minket, megúszni nem lehet, de a digitális adás eddig szinte senkit sem érdekelt, nem indult roham a dekóderekért, az NHH nyári felmérései szerint a dvb-t adást olyan kevesen nézik, hogy a közvélemény-kutatás ki sem tudja mutatni, mennyien. Talán ennél is jobban jelzi, hogy valamit nagyon elhibáztak az átállás előkészítésénél, hogy a dvb-t rendszerben csak előfizetéssel fogható Hír tv és ATV műsorára információnk szerint alig több mint egy tucat ember fizetett elő az egész országban.

Felmerül a kérdés: a kezdeti nehézségek után megtérül-e valaha az a pénz, amit az állam a digitális átállásba és a dvb-t rendszerbe fektet? És egyébként is, nem lenne olcsóbb, ha inkább iptv-t vezetnének minden szabolcsi faluba? Jöjjenek a számok a digitális átállásról!

Nincs ingyen

A Gyurcsány-kormány a digitális átállásról szóló törvény kidolgozása előtt jelezte, hogy egyetlen fillért sem szán a programra, nem támogatja a dekódervásárlást, sőt bevételt remél a dvb-t frekvenciák koncessziójának eladásából.

A pályázat értékelésekor már látszott, hogy nem ez a bevétel menti meg a magyar költségvetést. Az egyszeri háromszázhatvanmillió forintos koncessziós díj befizetése után a dvb-t rendszert fenntartó cégnek mindössze éves árbevételének háromszázalékát kell leperkálnia díjként az Antenna Hungáriának. A csak a digitális földfelszíni sugárzást működtető leányvállalat árbevétele pedig, ha újabb tévécsatornák nem rohanják meg a rendszert, 2011-ben, azaz a rendszer teljes kiépítése után sem éri el a három és fél milliárd forintot. Ebből hárommilliárdot amúgy is az állam fog kifizetni az AH-nak a Duna Televízión és az MTV-n keresztül, hiszen a közszolgálati adóknak mind fent kell lenniük a rendszeren, ráadásul négyből három rögtön HD-minőségben bérelt magának helyet. (A kereskedelmi csatornák azért fizetnek keveset, mert  az AH csak hagyományos felbontásban, tömörítve továbbítja műsorukat, ami körülbelül négyszer kevesebb sávszélességet foglal el, mint a HD-jel, így negyedannyiba is kerül.)

Vagyis ha az ország teljes területén lehet fogni a dvb-t jelet, akkor az állam évente hárommilliárdot ad az Antenna Hungáriának, míg a cég mindössze kilencvenmilliót a költségvetésnek. Így kerül az ingyenes digitális átállás mégis milliárdokba.

Milliárdok senkiért

A helyzet jelenleg: 2009-ben az MTV ötszázhúszmillió, a Duna Televízió körülbelül négyszázmillió forintot fizet, így a Tv2 és az RTL Klub befizetéseit is figyelembe véve várhatóan 1,1 milliárd forint lesz a dvb-t sugárzás árbevétele. (Az MTZ azért fizet többet, mert az m1-et és az m2-t is nagy felbontású szórják, míg a Dunánál csak a főadó HD felbontású, a Duna Autonómia hagyományos, SD minőségű.) Vagyis idén az AH mindössze harminckétmillió forintot ad a frekvencia használatáért. A fennmaradó egymilliárd-hetvenmillió forintot ráadásul szinte a semmiért fizeti a kormányzat: a felmérések szerint mindössze nyolcvanhatezer dvb-t vételére alkalmas készüléket értékesítettek, vagyis jelenleg a magyar háztartások 2,3 százalékában nézhető a digitális földfelszíni sugárzás. Ez azt jelenti, hogy idén minden egyes háztartásnak tuzenkétezer forintot fizetett a magyar állam, hogy ha úgy támad kedve, jobb minőségben nézhesse az Életképeket meg a Kívánságkosarat.

Ráadásul az, hogy nyolcvanhatezer mpeg4-es dekódolású dvb-t adás-vételére alkalmas berendezés van az országban, még nem jelenti azt, hogy ennyien nézik is a műsort. A legtöbb dvb-t dekódert ugyanis plazma- és lcd-tévékbe építve adták el; a modern tévékben az ilyen tuner már szériatartozék, a legtöbb vásárló nem használja, vagy talán nem is tudja, hogy van neki, és használhatná.

A Nemzeti Hírközlési Felügyelet nyári felmérése szerint nem mérhető a rendszert használók aránya, ami a kutatás módszertana alapján azt jelenti, hogy kevesebb mint tízezer ember nézhette akkor az adást. Októberben a dvb-t készülékek eladása az előző hónaphoz képest hatvanhárom százalékkal megugrott, újabb adótornyok átadásával a szolgáltatás lefedettsége nyolcvannyolc százalékra nőtt, ráadásul az Antenna Hungária reklámkampányba kezdett  a MinDigi népszerűsítésére.

A műsorszórás egyirányú, így a nézők számára csak közvélemény-kutatásokkal lehet következtetni, de annyit tudni, hogy körülbelül húszezer olyan berendezés (dekóder és számítógéphez csatlakoztatható periféria) van az országban, ami csak a dvb-t jel vételére használható. Az őszi kampány után az Antenna Hungária a GFK piackutató céggel készíttetett egy felmérést. Az ezerfős, reprezentatív mintán végzett kutatás alapján jelenleg ötvenezer háztartásban is nézhetik a digitális földfelszíni sugárzást. Ha úgy nézzük, ezek a háztartások huszonkétezer forintos ajándékot kaptak idén a Bajnai-kormánytól.

Persze a milliárdok elosztása nem túl tisztességes, hiszen sok olyan közszolgáltatás van, aminek viszonylag nagy az egy főre jutó költsége (gondoljunk a szívátültetésre), de akkor is jól mutatja, hogy az állam és a köztévék is milyen ésszerűtlen szerződést kötöttek az AH-val: a szolgáltatás díja csak a kiépítés mértékétől függ, a nézők számától nem, pedig az AH-nak az első években nagyobb szüksége van a köztévékre, mint azoknak a digitális sugárzásra. Ha ugyanis nincs tartalom, nem fogynak a dekóderek, ha pedig nincsenek nézők, a kereskedelmi tévék sem csatlakoznak a rendszerhez. Vagyis a siker kulcsa az MTV és a Duna Televízió kezében volt, ami kemény üzleti tárgyaláson akár jelentős árengedményeket is hozhatott volna.

Nem lesznek tömegek

Jövőre az AH nyolcvannyolc százalékról kilencvennégy százalékra növeli a szolgáltatás által lefedett háztartások arányát, ezzel együtt nő a tévék díja is. Az MTV egymilliárdot, a Duna Televízió nyolcszázhúszmilliót fizet majd csak a digitális sugárzásért, és 2011-re érik el a végleges, körülbelül 1,7 és 1,3 milliárdos sugárzási díjat. Három év alatt tehát a kezdeti koncessziós díjjal együtt ötszázötvenmillió forintot fizet az Antenna Hungária, viszont a közmédiákon keresztül 5,74 milliárd forintot kap.

Jelenleg körülbelül nyolcszázezer háztartásban nézik az analóg földfelszíni műsort, vagyis ennyi család nem fizet elő semmilyen kábel- vagy műholdas szolgáltatásra, csak kirakja a tévé tetejére az antennát.

Ha a nézők száma nem változik, elvben az állam évente körülbelül négyezer forinttal támogatja majd az ő szórakozásukat, viszont ha a várt ütemben csökken az ingyen tévéző háztartások száma, 2012-re mindössze négyszázezer családban használják az analóg vagy a digitális szolgáltatást. Ez azt jelenti, hogy a régi analóg rendszer lekapcsolása után háztartásonként évi nyolcezer forintba kerül az adófizetőknek a dvb-t rendszer. Egy műholdas alapcsomag a jelenlegi árakon évente tizenegyezer forint.

Keresni is lehet

Persze a digitális átállásra nem csak azért van szükség, mert az Európai Unió rákényszerít minket, és éppen október végén szólította fel a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a folyamatot, és már 2012. január elsején állítsák le az analóg rendszereket. A digitális átállással elvileg az állam is jól jár. Azzal történetesen, hogy nem kell fizetnie az MTV egyes programjának analóg sugárzási díját (a digitális költségekhez képest magas díj duplája annak, amit például a Tv2 fizet szinte ugyanezért a szolgáltatásért, bár igaz, hogy amíg a köztévé lefedettsége kilencvenhét százalékos, addig a Tv2-é csak nyolcvanhat).

Másrészt az emberek is jobban járhatnak, hiszen ha a digitális tunerrel felszerelt tévék végleg elterjednek, többletköltség nélkül nézhetjük a legnagyobb csatornákat, ami azzal járhat, hogy értelmét vesztik a kábel- és műholdas szolgáltatók alap- és minimálcsomagjai, és a nagyobbak ára is csökken. Ettől függetlenül a lakosság nagy többsége 2012 után is fizetni fog a tévézésért, hiszen a magyar reklámpiac legfeljebb két-három általános tematikájú kereskedelmi adót képes eltartani, a tematikus csatornák viszont a szolgáltatók által beszedett előfizetési díj nélkül nem tudnának működni. De a dvb-t konyhai, hálószobai tévének vagy a telekre, esetleg útközben megteszi.

A digitális földfelszíni sugárzásról azért sem lehet lemondani, mert vészhelyzet esetén az analóg frekvencia lekapcsolása után ezen tájékoztatják a lakosságot az osztrák harckocsihadosztályok offenzívájáról vagy a lemeztektonikai katasztrófákról, erre egy műhold alkalmatlan, illetve elméletben akár a hadsereg is használhatja a rendszert.

A digitális átállás mégsem ezért éri meg a legjobban, hanem mert a régi analóg frekvenciát újból hasznosítani lehet. Akár a negyedik mobilszolgáltató, akár wimax-rendszerben országos internetlefedettséget biztosító vállalkozás jelenik meg, az állam jelentős bevételeket várhat a koncesszió kiadásából. Ez nagyban függ attól is, hogy milyen gazdasági helyzetben pályáztatják meg a frekvenciákat, és némi szerencse is kell: tavaly például Norvégia huszonötmillió eurót (majdnem hétmilliárd forintot) kapott a frekvencia húszéves koncessziójáért, Svédország viszont kétszázharmincmillió eurót, azaz több mint hatvanmilliárd forintot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!