Senki sem nézi a digitális sugárzást

A Nemzeti Hírközlési Felügyelet 40 millió forint bírságot szabott ki az Antenna Hungáriára, mivel a hatóság szerint a digitális tévé- és rádiósugárzást végző cég nem mindenben tett eleget a koncessziós szerződésben vállaltaknak.

A legfontosabb kifogás az volt, hogy bár az AH vállalta, hogy egy új, általános szórakoztató tematikájú adót is felvesz a DVB-T platform kínálatába, ezt egy évvel az indulás után sem tette meg. A bírság kiszabásában az is szerepet játszott, hogy a vizsgálat idején az AH nem alakította ki azt a rendszert, ami a dekóderek kedvezményes, hitelre történő megvásárlását lehetővé teszi. Az NHH annak ellenére büntetett ezért, hogy azóta az Antenna Hungária a Credigen Bankkal megállapodott a rendszer kialakításáról.

Az NHH elmarasztalta az AH-t azért is, mert még mindig nem lehet fogni az Infórádió és a Lánchíd Rádió műsorát a digitális rádiós rendszerben, ahogy a Magyar Rádió műsorait sem, pedig azokat a szerződés szerint nemcsak a rádiós, a televíziós rendszerben is továbbítaniuk kéne. Az AH mindig arra hivatkozott, hogy a rádiók nem érdekeltek a megegyezésben, ezért hiúsul meg mindig a szerződéskötés.

Az Antenna Hungária nem fogadta el a bírságot, és jelezte, hogy bíróságon támadja meg a döntést. Véleményük szerint az NHH a céget teszi felelőssé a külső felek döntéseiért, és egyáltalán nem veszi figyelembe a hatósági szerződés aláírását követő, a világgazdasági válság okozta pénzügyi, gazdasági és piaci környezetben bekövetkezett alapvető változásokat.

Olyan kevesen, hogy nem is lehet tudni

Az NHH júniusi vizsgálatában felmérte a digitális tévézési és rádiózási szokásokat, de nem derül ki, hogy hányan nézik a digitális földfelszíni tévés sugárzást: az 1500 fős mintával végzett kutatásban a hibahatár alatti a dvb-t rendszert használók aránya, vagyis kimutathatatlanul kevesen érdeklődnek.

Az AH szerint a digitális földfelszíni televíziós platformot az utóbbi hónapokban sikerült kimozdítani a holtpontról, ezáltal megkérdőjelezhetetlenné téve a létjogosultságát. Ezzel a digitális földfelszíni televíziós átállás folyamata visszafordíthatatlanná vált.

A vizsgálat szerint ma már 2,4 millió háztartásba kábelen jut el a tévéadás, 620 ezerbe pedig műholdon. Ezek közül egymillió háztarás már digitális adást fog, miközben 770 ezer háztartásban csak az analóg földfelszíni sugárzást nézik, vagyis szoba- vagy tetőantennával fogják az adást. Kérdés, hogy ez a 770 ezer ember a digitális földfelszíni sugárzást választja, vagy inkább egy olcsó műholdas vagy kábelcsomagot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!