Sára, Márió
-2 °C
1 °C
Index - In English In English Eng

Hogyan költ a két közszolgálati televízió?

2010.03.10. 13:43 Módosítva: 2010.03.10. 16:06
Emlékezetes: a kormány novemberi döntésével a Duna Televízió kapta meg az MTV 2,4 milliárd forintnyi céltámogatását is, azzal, hogy a kisebbik köztévé jobban megérdemli. De tényleg jobban gazdálkodnak az állami pénzekkel, és olcsóbban gyártanak műsorokat? Jobban szeretik a nézők a Dunát, mint az M1-et? Igennel vagy nemmel nehéz válaszolni ezekre a kérdésekre, a számokat és az adatokat mindenesetre összegyűjtöttük. És szavazni is lehet a végén.

Amikor tavaly november végén 9,4 milliárd forinttal csökkentették az MTV állami támogatását, vagyis megszüntették a törvényben megállapított összegen felüli céltámogatást, az elvonásokat javasló Jánosi György szocialista szakpolitikus azzal indokolta a döntést, hogy az intézmény pazarol, és egyébként már az ügyészség is nyomozza törvénytelen működését. Jánosi ezzel indokolta azt is, hogy az utolsó pillanatban az MTV-nek szánt 2,4 milliárd forintos alamizsnát végül a Duna Televíziónak utalták a költségvetésben.

Úgy tűnt, a médiáért felelős politikussal nemcsak az MSZP többsége, hanem a gyakran a párttal szembemenő miniszterelnök is egyetért. Vagyis a kormányzat szerint a Duna Televízió jobban, felelősebben gazdálkodik, mint a nagyobbik közszolgálati televízió. De vajon ezt mutatják a számok is?

A Duna Televízió 2009-ben összesen 8,8 milliárd forintból gazdálkodhatott, kétmilliárd forintot műsorterjesztési költségekre, 6,2 milliárdot üzemben tartási díjként kapott az intézmény, 0,6 milliárd az ORTT-n keresztül a kereskedelmi csatornák koncessziós díjából folyt be. A Magyar Televízió 10,4 milliárd forintot kapott a kormányzattól a televíziós díj átvállalása miatt, 1,2 milliárdot koncessziós díjként, és tavaly még jutott 9,4 milliárd egyéb támogatás is. Ide kell számolni a sugárzási díjat, ami ugyan külön soron szerepel a költségvetésben, az MTV meg sem kapja, mégis a közszolgálati televízió működésének költségeit növeli. Ez 7,83 milliárd forintot tett ki 2009-ben. Mindennel együtt 28,83 milliárd adóforint ment el tavaly az M1 és az M2 fenntartására, vagyis az MTV háromszor annyi pénzből gazdálkodhatott, mint a Duna.

 

Nem szabad megfeledkezni a reklámbevételekről sem, hiszen az állami pénzen gyártott műsorok újabb forintokat fialhatnak, egy költségei nagy részét kormányzati támogatásból fedező cégnél pedig az egyéb bevételek is fontosak, ha meg akarjuk saccolni, hogy hatékonyan működik-e. Az MTV tavaly 3,4 milliárd forintot kapott a hirdetőktől, a Duna Televízió reklámbevétele mindössze négyszázmillió forint volt, vagyis ha a két televízió teljes évi költségvetését nézzük, 9,2 milliárd áll szemben 32,23 milliárd forinttal.

Kevesebben, olcsóbb helyen

A Duna Televízió két szempontból is jobban teljesít első ránézésre is: nem bérli a székházát, hanem a saját tulajdonában van, és negyedannyian dolgoznak nála, mint a nagyobb intézményben. A Duna Televíziónak annak idején szerencséje volt, vagy talán több is, hiszen ingyen kapta meg a Nikex külkereskedelmi cég tizenegyezer négyzetméteres egykori irodaházat, miközben az MTV jelenleg átlagosan tizennégy eurót fizet négyzetméterenként és havonta a tizenhétezer négyzetméteres parkolóval együtt 55 100 négyzetméter alapterületű ingatlanért.

A parkoló nélkül is közel háromszor nagyobb MTV-gyártóbázis még zsúfoltnak is tűnhet, ha belegondolunk, hogy a Dunánál mindössze négyszáztíz ember dolgozik, a Magyar Televíziónál pedig 1636. Ha leosztjuk a költségvetést a dolgozók számával, az MTV-nél 19,7 millió forint jut minden alkalmazottra, a Dunánál 22,4 millió, ami arra utal, hogy a kisebbik közszolgálati adónál a költségvetés kisebb részét költik bérekre, feltéve persze, hogy a két tévénél közel azonosak a jövedelmek. (Információink szerint nincs nagy eltérés, legfeljebb vezetői szinteken jár vastagabb boríték a Duna alkalmazottainak, de ott kevesebb is a főnök, mint az MTV-nél.)

Egy közszolgálati adó működésének egyik legfontosabb mutatója, hogy mennyit költ műsorgyártásra, illetve új tartalmak megvásárlására. Ebből derül ki, hogy a székház márványpadlójának felcsiszolására megy-e el a pénz, vagy arra, hogy nézhető adást készítsenek közszolgálatilag. A gyártott és vásárolt műsoroklal egyszerűen leoszthatjuk a költségvetést, bár ez a szám azért csak nagy közelítéssel mond bármit is egy adó műsorgyártásáról, hiszen sok unalmas stúdióbeszélgetést is készíthetnek, vagy dönthetnek úgy, hogy inkább drágább, de jobb programokkal ütik el a műsoridőt.

 

Tavaly a Duna Televízió 130 880 percnyi új, saját gyártású vagy vásárolt műsort sugárzott, vagyis hatvanhétezer forint jutott egyetlen új műsorpercre. Az MTV ezzel szemben 303  486 percnyi új műsort adott, ami azt jelenti, hogy körülbelül százhatezer forint volt egyetlen adásperc összköltsége. Viszont az MTV több, nem kifejezetten a csatornának készülő műsort, vagyis filmet, sorozatot adott le tavaly. Százhúszezer percnyi ilyen műsort sugároztak, míg a Dunán hetvenegyezret. Ha ezekkel a számokkal módosítjuk a számítást, akkor körülbelül hetvenhatezer forint jut egyetlen percre az MTV-nél, negyvenhatezer forint a Dunánál. Vagyis a különbség csökkent, de még így is jelentős a Duna előnye.

Alig nézik

A közszolgálati csatornák gazdálkodásakor nem lehet nem figyelembe venni a nézettséget, még akkor is, ha ilyenkor mindig kész a válasz: a kultúrát nem lehet közönségarányra konvertálni, és a közszolgálati televíziók az egyetemes és a magyar értékeket mentik át a jövő nemzedékének. Ilyenkor ellenérvnek megteszi, hogy a közszolgálati televíziót az adófizetők tartják fent, ezért elvárhatják, hogy az értékmentést nem hanyagolva olyan műsort kapjanak, amit képesek minél szélesebb tömegek végignézni.

Ha Magyarországot nézzük, ebben a versenyszámban az MTV áll jobban. Ha a teljes napot és a teljes lakosságot nézzük a szigorúan vett főműsoridő helyett, akkor az M1 és az M2 nézettsége 11,6 százalék volt, a Duna két csatornájának csupán 2,2 százalékra futotta tavaly. Ez azt jelenti, hogy míg az MTV-nek 2,78 milliárd forintot kellett költenie egyetlen százalékpontnyi share elérésére, addig a Dunának valamivel több mint 4,1 milliárdot.

Az MTV rágalmaz?

Rágalmazási pert indít az MTV ellen a Duna Televízió, mivel az véleményök szerint valótlan adatokat közölt az erdélyi nézettségről. A Duna szerint a kutatásban megnevezett cég tavaly nem is végzett ilyen felmérést. Az MTV szerint azonban a számok jók, csak a cég nevét tévesztették el a kiadott sajtóközleményben.

Persze nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy a Dunát annak idején azért hozták létre, hogy a határon túli magyarságnak csepegtesse a kultúrát és az anyaország híreit, a médiatörvényben meghatározott alapelvek szerint ezért nem is a magyar közönséghez, hanem a világ magyarságához kell szólnia. A Duna évek óta rendel drága közvélemény-kutatásokat, hogy bebizonyítsa, Erdélyben és a Kárpát-medence magyarok lakta részein igenis őt nézik a legtöbben.

Utoljára 2007-ben kértek a teljes Kárpát-medencét vizsgáló kutatást a GfK-tól, amiből az jött ki, hogy míg a Duna a magyar kisebbség több mint 20,3 százalékának kedvence, addig az MTV-t mindössze 5,9 százalék nevezte meg. Sőt: az RMDSZ csak Erdélyre vonatkozó kutatása szerint a megkérdezettek harminchét százaléka mondta azt, hogy a Dunát nézi a leggyakrabban, ezzel a közszolgálati csatorna megelőzött minden más magyar nyelvű adót.

Ám az ilyen telefonos vagy személyes megkérdezésen alapuló felmérésekben a válaszadók gyakran nem az igazságot mondják, hanem azt, amit szerintük illik mondani, vagy amit véleményük szerint a kutatást végzők hallani akarnak. Ezért szokott a Spektrum vagy a Discovery nagyon jól szerepelni az ilyen típusú vizsgálatokban, míg a Mónika Show-t vagy a Barátok köztöt mintha nem is nézné senki.

Nem 37 az, hanem csak 5,5

A Duna megtehette volna, hogy a Romániában megbízható, elektronikus nézettségméréses adatokat vásárol, főleg, hogy a GfK készít is ilyet, de mindig inkább saját, külön bejáratú kutatást rendeltek. A köztévék közt dúló nyilatkozatháborúban azonban az MTV most bedobta ezeket az adatokat, és kiderült, közel sem a Duna a legnépszerűbb az erdélyiek körében. Az MTV által megvásárolt adatok alapján az M1 és az M2 közös közönségaránya 7,3 százalék, a Duna és a Duna Autonómia együtt hatszázalékos közönségarányt tudott elérni az erdélyi magyarok között.

 

A számok azonban becsapósak, és az MTV csak külön érdeklődésünkre árulta el az M1 és a Duna Televízió nézettségi adatait. Ezek alapján az M1 közönségaránya 5,2 százalék, a Duna Televízióé 5,5 százalék. ­A Duna előnyét egyébként nem lehet a statisztikai hibahatárra fogni, mivel a sok mintavétel miatt egyheti nézettségi adatnál pontosabbak az eredmények.

Persze az M1 lemaradása akkor is elenyésző, az M2-vel együtt pedig verik a Dunát, úgy, hogy ez egyébként nekik nem is feladatuk. (A Duna Televízió egyébként rágalmazásért beperelte az MTV-t miután kiadta ezeket a nézettségi adatokat, mivel szerintük a nagyobbik köztévé hazudik.)

Ha csak az erdélyi nézettségét vesszük figyelembe, egyetlen százalékpontnyi közönségarány 1,5 milliárdba kerül a Dunának, 4,4 milliárdba az MTV-nek. Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy a Duna vagy az MTV végzi pénzügyileg hatékonyabban a rábízott feladatot, akkor  azt látjuk, az MTV 2,8 milliárdot költ minden egyes százalékpontnyi magyarországi közönségarányra, míg a Duna csak 1,5 milliárdot a rábízott erdélyi piacon. Ebben nincs benne, hogy a Duna Szlovákiába, Ukrajnába és Szerbiába is sugároz a magyar kisebbségnek, vagyis az egységnyi Kárpát-medencei share-re fordított összeg ennél jóval alacsonyabb lehet.

Nem árt azonban megjegyezni, hogy az MTV mellékesen is le tudja nyomni a Dunát az egyik legfontosabb működési területén, ahogy azt sem szabad elhallgatni, hogy az erdélyi magyarok körében a legnépszerűbb adók azért az RTL Klub (11,7 százalékos share) és a Tv2 (9,8 százalék), amik szerződés nélkül, nem teljesen jogtisztán kerülnek az erdélyi kábelhálózatokra. Ráadásul a Dunát és az MTV-t is megelőzi a magyarok körében a román nyelvű Pro Tv a maga 7,4 százalékával.

Mi legyen a közszolgálati tv-kkel?

  • 4710
    Az MTV-re és a Dunára is szükség van
  • 2400
    Elég a Duna, az MTV-t meg kell szüntetni
  • 896
    A Dunát be kéne olvasztani az MTV-be
  • 517
    Egyáltalán nincs szükség közszolgálati tv-kre

Kétszer kettő miért nem kettő?

A számok azt mutatják, hogy bár a Duna sok szempontból jobban gazdálkodik, mint az MTV, azért a nézettség vagy a műsorgyártás területén közel sem lehet példaként emlegetni. Persze nem a tavaly a Dunának ítélt 2,4 milliárd forint támogatás az igazi kérdés, hanem az, hogy szükség van-e négy, tematikájában alig különböző közszolgálati adóra, két önálló intézményre és persze két jogi osztályra, könyvelésre, vagy mondjuk a szükségesnél kétszer több portásra. Hogy az MTV-nek tényleg kell-e Erdélybe sugároznia, és ha már az erdélyiek láthatják a műsorát, akkor mégis, miért van szükség a Dunára. És persze a végső kérdés az, hogy be lehet-e az MTV-be olvasztani a Duna Televíziót, hiszen gyakran úgy tűnik, hogy ami a Magyar Televízióhoz kerül, annak nagyon gyorsan nyoma vész.