Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMMegszületett a megállapodás: minden ötödik közmédiást elküldenek
További Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Többszöri hosszabbítás után szerdán lezárult a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és az Ideiglenes Üzemi Tanács tárgyalássorozata.
Segélyalap, lelki tanácsadás
A megállapodás információink szerint csak plusz juttatásokról szól, így arról, hogy a legalacsonyabb keresetűek (200 ezer forint alatti átlagkereset) - amennyiben elfogadják, hogy munkaviszonyuk közös megegyezéssel szűnik meg - a Kollektív Szerződésben foglaltakon felül egy havi átlagkeresetben részesülnek.
Az alap biztosítja, hogy akiknek a cégek által támogatott lakáskölcsönük vagy munkáltatói kölcsöntartozásuk volt, változatlan feltételekkel törleszthetnek, illetve a szolgálati idővel arányos jubileumi jutalmazási rendszert olyan munkavállalókra is kiterjeszti, akiknek a szerződésében nem szerepelt ilyen. Az Üzemi Tanács elérte azt is, hogy az MTVA 25 millió forintos kezdőtőkével létrehozzon egy olyan segélyező bizottságot, ami az elbocsátottak számára anyagi segítséget nyújthat. Az alap viszont magától ajánlotta fel, hogy az elbocsátásra kerülőknek ingyenes munkaerő piaci, elhelyezkedési, jogi és pszichológiai tanácsadást biztosít.
Úgy tudjuk, hogy az MTVA hajlandónak mutatkozott arra is, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik érintettek a csoportos létszámcsökkentésben és az előzetes értesítés után jelzik nyugdíjba vonulási szándékukat, munkaviszonyukat külön megállapodásban szüntessék meg. Ugyanakkor a tárgyalásokon nem sikerült elérni, hogy az elbocsátottak ingyenes internetszolgáltatásban részesüljenek.
A Dunások negyedét elküldik
A 600 főre bejelentett leépítési létszám azonban nem változott, bár korábban az üzemi tanács abban reménykedett, hogy abból 15-20 százalékot is lefaraghatnak. A listán szereplők összetétele azonban kis mértékben módosult, az üzemi tanács javaslatára kikerült például 31 ötvenes évei elején járó munkatárs, akiket 31 önként nyugdíjra jelentkezővel „váltott” ki az alap, és további 30 ember is, akik helyett a szakszervezetek javaslatára abból az állományból küldenek el 30-at, akiket nyugdíj mellett foglalkoztatott valamelyik közszolgálati média.
A főbb számok azonban így sem módosultak, az MTVA 3041 dolgozójából a leépítések a Duna TV-t érintik a legjobban: 454 dolgozójából 124 embert küldenek el, ami azt jelenti, hogy minden harmadik, negyedik embert. A MTV 1315 dolgozójából 285 ember, a Magyar Rádió 906 fős gárdájából 162, míg a 173 fős MTI-ből 28 ember került fel az elbocsátási listára.
Az elbocsátás 60 százalékban (360 ember) a műsorkészítésben részt vevőket érinti. Úgy tudjuk, hogy a Magyar Rádiónál a leépítésre kerülők 50, a Dunánál 39, az MTV-nél 30, az MTI-nél 25 százaléka a szerkesztők, rendezők, asszisztensek köréből kerül ki. A gyártásban részt vevő munkatársak a Dunánál és az MTV-nél 6,7, a rádiónál 4,9 százalékban szerepelnek az elbocsátási listán, míg a műszaki területen dolgozók az MTV-nél 18,8, a Dunánál 14,4, a rádiónál 11,1 százalékkal. Az MTI-nél ez utóbbi két kategóriát nem érinti számottevően a leépítés.
A műsorvezetők ötöde lekerül a képernyőről
Az összes közmédiát egyesítő MTVA 3041 munkatársa közül legjobban a felelős szerkesztők izgulhatnak, közülük feltehetően minden másodikat elküldik majd, bár ezek a statisztikák az anonimitás megőrzése érdekében nem pontosak, az alap ugyanis sok munkakört vont össze ezen a címen, az 55,6 százalékban így bőven szerepelhetnek szerkesztőségvezetők vagy szerkesztők is. Ugyanakkor külön kategóriaként is szerepelnek a szerkesztők (26,9 százalék), a főszerkesztők (23,5) és a műsorszerkesztők is, utóbbiak negyedétől válnak meg.
Információink szerint a műsorvezetőket sem kíméli a leépítési hullám, minden ötödik képernyős felkerült a listára. A rendezők és az újságírók (a rádiónál a riportereket például idesorolták) 26 százalékban érintettek az első körös elbocsátásban, míg a rendező asszisztensek 16,7 százaléka félhet a vezetőséggel való személyes találkozótól.
A gyártási folyamatokban részt vevő, az alap által készített statisztikákban „menedzserként” jelölt személyek közül az ezen a területen dolgozók 42,9 százaléka került fel a leépítési listára. Külön kategóriaként szerepelnek ugyanakkor a gyártásvezetők (31 százalékukat küldik el), a felvételvezetők (22,7) és a kameramannok is (21,7). A világosítók 27, a hangmérnökök 12,9, a zenei szerkesztők 14,3, az operatőrök 8,3, a vágók 6,7 százaléka aggódhat.
A szakszervezetek és az üzemi tanács is nehezményezte, hogy ezzel szemben a listán mindössze 32 vezető pozíciójú (igazgató, osztályvezető) ember szerepel, ami a vezetői állománynak alig 10 százaléka. Az érdekképviseletek aggódnak amiatt is, hogy hosszútávon a regionális stúdiók leépítésére utalhat az is, hogy a 600 elbocsátásra kerülő kollégából 75 a vidéki stúdiókban dolgozik.
Aggasztónak találták azt is, hogy az elküldendőknek 40 százaléka 50 év feletti, akiknek alig van esélyük a munkaerőpiacon, őket a 30-40-es korosztály követi, míg a 20-30 éveseket érintené legkevésbé a leépítés. A nemekre vonatkozó kimutatás szerint nagyjából egyensúlyban van a férfiak és nők aránya.
Két hét alatt írták össze a 600 nevet
Bár a szakszervezetek már tavaly decemberben tudták, hogy elbocsátások lesznek az MTVA-ba összevont közmédiáknál, az alap vezérigazgatója csak áprilisban jelentette be, hogy „érdemi leépítést” hajtanak végre az év végéig. Böröcz István vezérigazgató akkor még nem beszélt az elbocsátás mértékéről, május elején azonban felkérte az alap vezetőit, hogy a hónap közepéig nézzék át az állományt és tegyenek javaslatot arra, hogy kik kerülhetnének bele a csoportos létszámleépítés körébe.
Az elbocsátás indokaként az összevonás utáni párhuzamosságok megszüntetése mellett azt hozta fel az MTVA, hogy a munkavállalók idei bér- és járulékköltségei 20 milliárd forintot vesznek el a 63,1 milliárdos költségvetésből, melyből ötmilliárdot a kormány zárolt februárban. A 600 fő elküldésével jövőre 3 milliárd forintot spórolhat meg az alap, amelyet műsorgyártásra kíván fordítani.
Az MTVA vezérigazgatója nemcsak a műsorkészítésért felelős 9 főszerkesztőt, hanem az összes vezetőt, így a műszaki, gazdasági, pénzügyi, kommunikációs és sales területen dolgozó vezetőt is utasította arra, hogy tekintsék át az embereket, és tegyenek javaslatot arra, hogy kikkel nem szeretnének együtt dolgozni. Miután elkészültek a listák, Böröcz István május 24-én jelentette be az alap üzemi tanácsának és érdekképviseleteinek a 600 dolgozóra tett csoportos létszámleépítés szándékát.
Az érdekképviseletekkel június elején indultak meg az egyeztető tárgyalások, melyre a törvény szerint 15 nap állt rendelkezésre, ezt azonban az üzemi tanács kérésére többször meghosszabbították. A szakszervezetekkel múlt pénteken lezárult konzultáció után az érdekképviseletek vezetői körében jelenleg arról folynak a tárgyalások, hogy kívánnak-e valamilyen módon, akár sztrájkkal tiltakozni a leépítések mértéke miatt.
Az MTVA feltehetően július második hetében értesíti a 600 munkavállalót - ismereteink szerint nem postai úton, hanem személyesen -, majd augusztus első heteiben küldi ki a végleges felmondásokat. Az érintett dolgozók érdekeinek képviseletét ugyanakkor nehezítheti az, hogy a tárgyalásokat lefolytató ideiglenes üzemi tanács mandátuma június 30-án lejár, de a divízióknál még nem zárult le a jelölési folyamat, így a végleges üzemi tanácsok legkorábban augusztusban állhatnak fel.
Mindenki kap borítékot
Az állományban maradók nagy részét azonban szintén behívja majd a vezetőség, mivel a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása után megkezdődött a munkakörök egységesítése, így a többségnek megváltozik a munkaszerződése is. Ezzel azonban információink szerint nem mindenki jár jól, az átminősítések ugyanis sok személy esetében leminősítésnek számít majd, amit egyelőre ugyan nem követ munkabércsökkenés, de a bérek egységesítésére az alap szándékai szerint legkésőbb 2012 januárjában sor kerül. Feltételezhetően sokan ezt már nem fogadják majd el, és önként távoznak a közmédiától.
A leépítés után maradókat azonban nemcsak ez kényszerítheti távozásra, hanem az is, hogy a műsorkészítésben aktívan résztvevőknek visszavonják majd a mikrofon- és képernyőengedélyeiket, és minden egyes riporternek, műsorvezetőnek és képernyős személyiségnek újra kell vizsgáznia az Anyanyelvi-, mikrofon- és képernyőbizottság előtt.
A folyamat viszont még ekkor sem fejeződik be, ugyanis úgy tudjuk, hogy az SZMSZ-t ősszel újra módosítani fogják, aminek eredményeként újabb leépítési hullám indulhat, bár a mostaninál kisebb mértékben. Az alap a szakszervezetek szerint nagyjából ezer munkavállalójától kíván megszabadulni 2012-re, így várhatóan mintegy 400 emberre tesznek majd újabb csoportos létszámleépítési javaslatot. Az alap szándéka szerint a második hullám nagyobb mértékben fogja érinteni a vezető pozícióban lévőket, mint a mostani.