Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMCsütörtök délután kerül az utcákra a Pesti Hírlap első száma
További Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Csütörtök délután kerül az utcákra az ingyenes Pesti Hírlap első száma. A Milkovics Pál csehországi magyar médiavállalkozó által alapított kiadvány elég sok zökkenővel indul, tavaly csak egy nulladik szám jelent meg a fővárosi és a kerületi önkormányzat közterület-használati engedélyének hiánya miatt, és azt ígérték, hogy az újság január 13-ától jelenik majd meg rendszeresen. Az indulást év elején megint elhalasztották pár héttel, végül január 30-án jelent meg az első szám.
Az első Pesti Hírlapot egyébként 1841-ben indította Kossuth Lajos, a csütörtökön megjelenő formátuma már a hetedik változata. A legendás, klasszikus Pesti Hírlap 1879-1944 között működött, és a legjelentősebb magyar polgári napilapok közé tartozott.
Az első lapszám címlapján a korábbi legendás kocsmatulajdonos, kilencszeres kenuvilágbajnok, a 72 éves Wichmann Tamás látható, akivel interjút közölnek. A rákbeteg Wichmann nyíltan beszél arról, hogyan készül a halálra, és milyen testi és lelki megpróbáltatásokat él át.
A lapban írnak aktuális fővárosi ügyekről, így a Lánchíd felújításáról, a cikk szerint "a fővárosi közgyűlés kiemelkedően fontos döntést hozott arról, hogy nem dönt. Így megnyílt a lehetőség a kormánnyal való kiegyezésre a híd ügyében". Szó esik arról is, hogy az állami Kukaholding még mindig nem utalta át a fővárosi önkormányzatnak járó 10 milliárd forintot, bár az ügyben intenzív egyeztetés zajlik.
A lap foglalkozik a kínai koronavírus terjedésével megszólaltatva "a legnagyobb, Magyarországon élő kínaiakat tömörítő Facebook-csoport adminisztrátori közösségét", akik úgy nyilatkoztak, hogy „az itt élő kínaiak felelősségteljes tagjai a magyar társadalomnak. Abszolút első helyre helyezzük a személyes- és a közegészségügyet. Ennek érdekében töröltük az idei év számunkra legfontosabb kulturális eseményét, a kínai újév megünneplését célzó »Kínai Tavaszünnep« Kulturális Fesztivált".
A publicisztika rovatban Lakner Zoltán politikai elemző annak apropóján, hogy Vitézy Dávid nem a BKK élére adott be pályázatot, hanem a kormány Budapest Fejlesztési Központját fogja vezetni, arról ír, hogy a Fidesz vette az adást, és új Budapest-stratégiát választott, szerinte "önkormányzati jogkör-szűkítések, kormányhivatali adminisztratív szurkálódások, pénzügyi elvonások és alkuk szövevényes kombinációja alakulhat ki".
Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója pedig arról ír, hogy reméli, hogy a Pesti Hírlapban "sikerül elkerülni a leegyszerűsítő világmagyarázatokat, vagy megkérdőjelezni az elektronikusan minden gátlás nélkül továbbadott összeesküvés-elméleteket". Prőhle szerepeltetése arra utal, hogy az új Pesti Hírlap igyekszik mindkét oldalról megszólaltatni közéleti szereplőket.
A lap mostantól minden hétköznap délután lesz elérhető a budapesti utcákon, hirdetésben továbbra is keresik a rikkancsokat.