Közel egymilliárdos nyereséggel zárta a 2008-as évet a Magyar Rádió - közölte egy keddi budapesti sajtóbeszélgetésen Such György, a közszolgálati médium elnöke. Ráadásul ebben a nyereségben még nincs benne a digitális átállásra tavaly kapott félmilliárdos állami céltámogatás sem.
"Pénzügyileg ilyen stabil állapotban még nem volt a rádió" - mondta, arra emlékeztetve, eredetileg 1,6 milliárdos mínusz állt a tavalyi üzleti tervben, illetve arra utalva, hogy utoljára akkor volt nyereséges a Magyar Rádió, amikor az addig egy forinton szereplő archívumot 4,5 milliárd forintra értékelték, és vezették át a főkönyvekbe.
Such, arra hivatkozva, hogy végleges adatok még nem állnak rendelkezésére, nem közölt részleteket, ám tavaly februári tájékoztatása szerint a sarokszámok alapján 17,3 milliárd forintos bevétel állt szemben 19 milliárdos kiadási tervvel.
Közlése szerint egyes beruházások csúszása mellett azért is fordult pozitívba a gazdálkodásuk, mert - mivel nem nyertek a digitális földfelszíni rádiós műsorszórásra kiírt tenderen - nem kell kiépíteniük saját adóhálózatot.
Úgy nyereséges a társaság, hogy egyszer 15 egyszer pedig 20 százalékos alapbéremelést hajtottak végre, ami Such György közlése szerint versenyképessé tette a közrádiós jövedelmeket és eközben nem értékesítettek egyetlen, a központi épületegyüttesen kívüli ingatlant sem.
"Egyébként csökkenő piacon stagnálunk, amit, azt gondolom, eredménynek kell elkönyvelnünk" – mondta Such a Magyar Rádió teljes hallgatottságáról. Az év végére, a Danubius csökkenése után a Magyar Rádió lett a második leghallgatottabb rádió a piacon, vagyis a három csatorna együttes hallgatottsága még mindig alacsonyabb mint a Sláger Rádióé.
A műsorstruktúra váltás eredményeként a Kossuth Rádió hallgatottságának csökkenése megállt, sőt év végére újból elérte a 2003-as szintet, míg a Petőfi hallgatottsága a negyven év alatti korosztályban majdnem két és félszeresére nőtt a váltás óta. Such szerint a Bartók hallgatottságát egyelőre nem sikerült növelniük.
Viszont mintegy 400 millió forinttal nőttek hirdetési bevételeik, ami Such szerint annak köszönhető, hogy a Petőfi és a Kossuth új imidzse felkeltette a hirdetők érdeklődését.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
