Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Nem döntöttek sem szerdai informális találkozójukon, sem az azt követő testületi ülésen a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének tagjai arról, pályázatot írjanak-e ki a tévéelnöki posztra, vagy kezdeményezzék, hogy újrázhasson Rudi Zoltán, a jelenlegi vezető - értesült a kuratórium több tagjától a nap folyamán az MTI.
"Folytatni fogjuk a beszélgetést" - tudatta részletek közlése nélkül az elnökség ülés kezdete előtt kevéssel a neve mellőzését kérő tag, míg Czeglédi László elnök annyit mondott el: Rudi Zoltán "rövid beszámolót" tartott, a téma tárgyalását pedig jövő szerdán folytatják.
Nem döntöttek tízmilliárdokról
Az ülés több résztvevőjének elmondása szerint a két szabad demokrata delegált elhagyta a termet, miután a - pontonként megszavazott - napirendre nem került fel az új tévészékház felszerelésére kiírandó pályázat szövegének sokadszor tárgyalt ügye.
Az információt megerősítve egyikük, Kozák Márton - mindkettejük nevében - azzal indokolta a lépést, hogy "az MTV legfontosabb ügyét nem volt hajlandó napirendre tűzni a többség".
Szabó László fideszes delegált erre reagálva az MTI-nek elmondta: a kormánypárti és az ellenzéki oldal abban nem értett egyet, hogy a beszerzésről döntsenek-e előbb, vagy arról, hogy ki, milyen csapat élén és milyen feltételek mellett irányítsa a következő esztendőkben a Magyar Televíziót.
Az elnökségi tag hangsúlyozta: a feltételek ismerete nélkül nem lehet dönteni "egy tízmilliárdos kötelezettségvállalásról", megemlítette azt is, a beszerzési pályázat szövegéről múlt heti ülésükön azért nem sikerült dönteni, mert a kormánypárti delegáltak "szétszavaztak".
Nem kell pályáznia
Testületi tagok múlt heti tájékoztatása szerint legkésőbb jövő szerdán határoznak arról, hogy pályázatot írjanak-e ki a tévéelnöki posztra; Czeglédi László, a testület elnöke korábban csak annyit árult el az MTI-nek, hogy "még ebben a hónapban" döntenek a kérdésben. (Erre a tévéelnök mandátumának lejártát megelőzően 120 nappal van lehetőségük.)
A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény által szabályozott három közszolgálati médium - a Duna Televízió, a Magyar Rádió és az MTV - elnökei négyéves mandátumuk lejártakor egy alkalommal pályázat nélkül újrázhatnak.
Ehhez arra van szükség, hogy az elnökség kétharmada - jelen esetben a tízből hét tag - támogassa ezt, a társadalmi delegáltakkal kiegészült nagykuratórium pedig hasonló arányban mondjon igent az előterjesztésre.
Amennyiben valamelyik fázisban megakad a folyamat, pályázatot írnak ki a tisztségre: itt szintén kétharmaddal jelöl az elnökség, majd ugyanilyen arányban kell a nagykuratóriumnak a kiválasztott személy mellé állnia, hogy elnyerje az elnöki posztot.
Beszámolt a munkájáról
Az egy évtizeddel ezelőttivel megegyező összegből, mintegy 30 milliárd forintból gazdálkodik, a négy évvel korábbinál valamivel nagyobb létszámmal működik a Magyar Televízió - derül ki a Rudi Zoltán elnök által a közszolgálati médiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnöksége számára készített tanulmányból.
Ha a közmédium bevételeit "az elmúlt 10 év alatt bekövetkezett inflációval korrigálnánk, akkor ma az MTV-nek mintegy 70 milliárd forintból kellene gazdálkodnia" - írja az MTI birtokába jutott, 64 oldalas elemzésében a tévéelnök, aki emlékeztet arra: mandátuma első teljes évében már 1,6 milliárdos pozitívumba fordult, és azóta is rendre többletet mutat az MTV 2004-ben még mínusz 4,1 milliárdos adózás előtti eredménye.
Az MTV: új pályán című beszámoló dokumentumból kiderül, hogy a tévéelnök szerint áttörést hozott 2004 a reklámbevételekben is, hiszen ebből a forrásból "1 milliárd 78 millió forinttal több bevétele volt vállalatunknak, mint 2003-ban".
A reorganizációs tervben is szereplő jelentős leépítések ellenére ez év közepén többen dolgoztak az MTV-ben, mint három és fél esztendővel korábban: az akkori 1.577-es létszámmal szemben június 30-án 1.717-es adat állt.
Rudi Zoltán mindezt azzal magyarázza, hogy a színlelt szerződések tavaly nyári megszüntetése miatt 398 embert fel kellett venniük, akiknek háromnegyede ma is a cégnél van. (Korábbi sajtóhírek szerint a 2009-ben elkészülő új, óbudai tévészékházban összesen 1.200 munkatársnak lesz hely.)
Noha elnöki pályázatában még négy alelnökkel számolt, a ma létező egyetlen ilyen tisztség sincs betöltve, ahogy az időközben létrehozott ügyvezető igazgatói poszt is üres; a két helyre "egyelőre nem találtam alkalmas embert" - írja Rudi Zoltán.
A 2004. március 5-én elnökké választott Rudi Zoltán pályázatában - az akkor megjelent sajtóhírek szerint - még négy tematikus adó (közéleti és hír-, kulturális, film-, valamint sportcsatorna) terve szerepelt; március végén, egy, az MTI-nek adott interjúban az elnök arról beszélt, elállt a sporttévé tervétől, a másik három elindításáról azonban már folynak a tárgyalások.
Nem húzzák sokáig
Rudi Zoltán lehet a médiatörvény 1995 végi elfogadása után a Magyar Televízió egyetlen elnöke, aki kitölti mandátumát.
A legtovább (1990 augusztusa és 1994 júliusa között) Hankiss Elemér töltötte be a tisztséget, még a törvény megszületése előtt, noha ő másfél évig várt arra, hogy az államfő elfogadja két és fél évi munkálkodás után benyújtott felmentési kérelmét.
Az őt követő Horváth Ádám valamivel kevesebb, mint másfél évig, utóda, Peták István ennél két hónappal rövidebb ideig vezette az MTV-t. Szabó László Zsolt, akit Peták István után 1999 nyarán választottak elnökké, kevés híján egy és háromnegyed évet, míg az őt a poszton követő Mendreczky Károly egy évet és négy napot töltött el elnökként. Eközben többször fordult elő, hogy ügyvezetőként alelnök irányította az intézményt.
A negatív rekordot - valamivel kevesebb, mint hét hónapos hivatali idejével - Rudi Zoltán hivatali elődje, Ragáts Imre tartja.