Koltai Róbert találta meg a magyarok ősanyját

A feltételezések szerint akár Álmos vezér nővérének csontmaradványai is lehetnek azok a leletek, amelyekre az észak-borsodi Kazincbarcikán bukkantak rá, az úgynevezett Boszorkányszögben" - jelentette a Magyar Távirati Iroda szeptember 24-én 16 óra 39 perckor megjelenő hírében. Az MTI írásában Arday Zsolt történészre hivatkozik, aki állítólag "több mint egy éve tartó kutatás eredményeképp a leírások és egy térkép alapján tájolta be az ásatás helyét".

Bevették

A duplán csavarodó DNS-spirál lelkes rajongói, a sámánhítűek és a vérszerződés szakrális jelentőségét hangsúlyozó tarsolylemezes telefontok-gyártó kisiparosok számára igazi örömünnep volt ez: a nemzeti hírügynökség leközölt egy olyan hírt, amiben szó esik Álmos nővéréről, aki állítólag "varázslatos tulajdonságokkal rendelkezett, sámán volt és gyógyító". Mindezt ráadásul nem Pörzse Sándor, hanem egy állítólagos történész állította, aki szerint a táltosasszonyt "később, valószínűleg az Árpáddal kialakult konfliktus vagy hatalmi harc miatt a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére száműztek. Halála után a sírhelyének különleges erőket tulajdonítottak, de létezésére mindeddig hitelt érdemlő bizonyíték nem került elő".

A Magyar Távirati Iroda hírét azonnal átvette sok internetes hírportál, többek közt a Stop.hu, vagy a Figyelőnet, a Duna Televízió, az EchoTv, a Magyar Rádió és az MTV honlapja ugyanúgy, mint a nagy magyarkodó hírportálok, mint a Magyarcentrum.hu, a Jobbhirek.hu, és a Kuruczinfó. Sőt még a Fidesz.hu is. És igen, átvette az Index is, ahol ugyan a címlapra nem jutott már ki, de fél óráig olvasható volt a hír, (ahogy a Népszabadság Online-on is) mielőtt kapcsoltunk volna, hogy itt azért nem stimmel valami. (A cikkek egy részében egyébként nem Arday Zsoltnak, hanem Arady Zsoltnak hívják a történészt, de ez valószínűleg az MTI hibája, aki a nevet később javította, csak erről sok portál már lemaradt).

Merthogy az Álmos nővéréről szóló legendát egyetlen magyar vagy angol nyelvű oldalon és fórumon sem említette még meg senki a fantasztikus lelet előkerülése előtt, Arday Zsolt történész pedig vagy nem létezik, vagy nagyon keveset publikált, mert egyetlen releváns találatot sem hoz ki a nevére a Google. (Később azért meglett a tudományos áttörést bejelentő történész, de az utolsó hír róla, hogy 1997-ben lediplomázott a Miskolci Egyetemen, diplomamunkáját a kora középkori témáktól igencsak messze álló "Miskolc társadalmi egyesületeinek élete és működése a sajtó tükrében a kiegyezéstől a századfordulóig" címen írta). És egyébként is mintha az Indiana Jones egyik méltán elfeledett forgatókönyve lenne a titkos térkép alapján egy legenda nyomába eredő történészről szóló hír. Vagy mintha Tia Carrere nyilatkozott volna az MTI-nek az Elveszett ereklyék fosztogatóinak negyvenharmadik epizódjából.

Más is gyanakszik

Nagy gyanakvásunkban felhívtuk az MTI-t, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a megszólaló történész a hírt író munkatárs ismerőse, a telefonszámát pedig nem tudják megadni, de a Kazincbarcikai Önkormányzatnál ismerik, és megadják a hivatali számát. (Egyébként pár órával később már az MTI is kételkedett a hír hitelességében, erre utal a másfél órával később kiadott frissités, és hogy a kedden az MTI rendszerében megjelenő képek feliratai már csak Álmos nővérének állítólagos sírjának nevezték a feltárt régészeti lelőhelyet). A kazincbarcikai polgármesteri hivatalban azonban nem ismertek semmilyen Ardayt. És akkor itt kezdtünk el tényleg kételkedni, sőt többször egymás után azt motyogtuk magunk elé, hogy médiahack, médiahack.

Főleg amikor megláttuk az Inforádió cikkét, amely Álmos nővére vagy óriási szélhámosság a kazincbarcikai lelet? címmel jelentett meg cikket hétfőn este. A rádió internetes portálja ugyanis az MTI hírét átvéve megírta, hogy Pusztai Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság régészeti osztályának vezetője szerint lehetetlen, hogy ők ne tudnának egy a megyében folyó ásatásról. Márpedig erről nem tudnak.

Az MTI hétfőn délután megírta azt is, hogy megkeresték Veres Jánost, a miskolci Herman Ottó Múzeum régészét, aki elmondta, hogy a megtalált tükör kísértetiesen hasonlít egy, a múzeumi gyűjteményben lévő szkíta darabhoz, ami egyébként az időszámításunk előtt 500-as évekből származik, tehát mintegy 1400 év választja el a honfoglalási időktől. (Ekkor egyébként már az eredeti hírt átvevő portálok nagyrésze puhította az MTI hatására a cikket, kérdőjelet tett a címbe, és az írás végére biggyesztette a távírati irodának nyilatkozó szakértők kétkedését).

Itt már éreztük, hogy a történet teljes kamu, úgynevezett médiahack, csak nem tudtuk, hogy mégis ki és miért tört át a magyar sajtó amúgy nem túl erős védelmi vonalain.

A film, amiért kiásták Álmos nővérét

A megoldást azonban megint egyetlen Goole-keresés hozta meg. Ha ugyanis csupán annyit írunk be a keresőbe az ősanya+ Kazincbarcika szavak helyett, hogy ősanya+barcika, akkor az első találat a Film.hu oldala, ahol Koltai Róbert új filmjéről a Megy a gőzősről olvashatunk.

A történet egyik fontos jelenete, amikor kisiklik egy vonat. "A szerelvény igen fontos, nagy presztízsértékű rakománnyal járja az országot: a IV. századi múmiát, a Barcikai Ősanyát szállítja, hogy lelket öntsön a népbe. A filmet egyébként október 18-án mutatják be a mozikban.

Hogy ez lehet véletlen egybeesés is? Hát kevéssé valószínű, főleg, hogy a Borsod Online cikkében a szenzációs régészeti leletről szóló hír egy különös variánsa tűnik fel, itt Arday Zsoltnak társa van, egy bizonyos Szabó Győző történész. Pont így hívják a film egyik főszereplőjét is.

Megkérdeztük az ügyről először Koltai Róbertet, a film rendezőjét, aki vagy nagyon jó színész (valószínűleg nem), vagy tényleg fogalma sincs, hogy mit jelent az a kifejezés, hogy médiahack. Úgy meg elég nehéz csinálni egyet. A film producere, (Koltai Róber fia) Koltai Gábor pedig kérdésünkre kitérő választ adott: azt mondta, hogy ő csak a sajtónak szóló anyagokért felel, a reklámkampány többi részéért más felel. Hogy ki, azt viszont nem árulta el.