Nézők nélkül a katartikus cigányfilmek

„Fontos, hogy amikor beszélgetünk, cigányok házát gyújtják fel, és attól hangos a média, hogy lehet-e használni a cigánybűnözés kifejezést″ – mondta Salamon András, az idei szemle dokumentumfilmes zsűri elnöke, aki a 90-es évek óta számtalan mozit készített a romákról: a Huttyán családot 96-ban Párizsba kísérte el, hogy visszaszerezzék a zenész nagypapától ellopott Grammy-díjas dalért a jogdíjat, Jonucot pedig 99-ben Erdélybe követte a műlábáért folyó vándorlásban. „Alkotók, újságírók, politikusok, rendőrök bizonytalanodtak el teljesen. Most mindenki veri a port a médiában cigányügyben″ – folytatta. A romakérdés a filmtermésben az idei filmszemlén is megmaradt favorittémának, mármint a dokumentumfilmek terén: míg a játékfilmek köött idén egy akadt (a vándorzenészről szóló Cinka Panna), a nem fikciós kategóriában 14-et számoltunk meg. Kérdés, hogy ezek mit közvetítenek.

A Cinka Panna című magyar–szlovák koprodukció a magyar társproducer, Sipos Áron szerint nem a sztereotíp zenés vonalat erősíti. „Itt egy olyan lányról van szó, aki cigányprímás akar lenni 1720-ban, és ezért a családjával és a népével is szembemegy. Ez egy mese a kislányról, aki a putriból indul, majd a film végén a bécsi várban játszik, a saját tehetségéből jut el idáig. Ez egy rendkívül pozitív üzenet″ – mondta Sipos. A játékfilmnek idén megtartanák a magyar mozis premierjét nyolc kópiával, de rossz előjel, hogy a film a Magyar Filmszemle bemutatója után teljesen visszhang nélkül maradt, egy kritika sem jelent meg róla. Pedig „Cinka Panna magyar, a történet pedig Gömör vármegyében játszódik, ami már nagyrészt Szlovákiához tartozik. Emellett adtunk bele öt főszereplőt, helyszíneket, például a Nádasdladányi kastélyt, és a teljes zenét: a legjobb cigányzenészekkel vettük fel a zenés filmet, Ifj. Sánta Ferenc zenekarával és a Khamoro együttessel.″ Az IMDb-n eddig 4,9 pontot kapott, és csak 9-en szavaztak. Az Eurimages nemzetközi szervezettől pedig 61,8 millió forintot kapott.

Fogy a nézettség

A legnézettebb idei dokumentumfilmet, Jeles András Párhuzamos halálrajzok című filmjét a lehetséges tévés vetítéseket nem számítva összesen 326-an látták a filmszemlén, a Filmklik netes filmtár szemle alatti akciójában ugyanezt a filmet még 80-an nézték meg, ami ingyenletöltéssel és ingyenes szakmai jegyekkel együtt is csak 406 nézőt jelent. Sós Mária, filmrendező, a Magyar Rendezők Céhének elnöke szerint a zsűri a Jeles-filmet a technikai hibája és olcsósága miatt nem értékelte, amit azért sajnál, mert szerinte magasan ez volt a legjobb alkotás. A fődíjat egyébként egy szépen fényképezett dokumentumfilm nyerte, a Csempelevél. Tény, hogy a mostani dokumentumfilmek mondanivalójukkal nem ütnek úgy, mint 19 éve. 1989-ben, amikor a dokumentumfilmek is sokkal hangsúlyosabb szerepet kaptak a filmszemlén (nem a nyitó előtti napokban vetítették), akkor Jeles András is egy jobban várt és elismert játékfilmmel, az évekig dobozban fekvő Álombrigáddal jelentkezett.

Elmaradt premierek

Az egy évben elkészülő két-háromszáz dokumentumfilm hetven százalékát csak a szemle előtti pár napon mutatják be, nincs nagyon más terük. Ha szerencsések, vagy ha egy tévé megrendelésére készülnek, akkor képernyőre is kerülhetnek: a Duna TV, Hír tévé (Nomád plázát, Gyurikát vetíti) és az MTV is lead párat (vagyis fordítva: a Roma Magazin hat filmjét vetítették a szemlén versenyen kívül). De ez csak töredéke az évi termésnek. "Csak négy filmet veszünk, mert kevés a beszerzési keret" - mondta Pölöskey Istán, az MTV dokumentumfilmes szerkesztője. "Szeretnénk vetíteni Kármán Irén filmjét és elképzelhető, hogy a Három nővért is, de ez egy hosszabb folyamat" - mondta Tóth Klára, a versenyfilmekre általában vevő Duna TV dokumentumfilm-szerkesztője.

„Az, hogy nem kötelezik a közszolgálati csatornákon az állami pénzből készült dokumentumfilmek bemutatását, az állami pénzosztók felelőssége″ – mondta Sós Mária. Az MMK a Cinka Pannára 45 milliót, adott a dokumentumfilmekre az alapítvány honlapja alapján 14,9 millió forintot számoltunk (Elkülönítve 3 millió, Nomád pláza 1,9, Kapocs 3, Jeles-film 5 millió, Santostól Santosig 2 millió forint).

Csúnya média

„Most a legfontosabb a higgadtság lenne – mondta Salamon András, aki szerint hamis, túlzó képet ad a média a cigányságról. – Eközben a 7. kerületi polgármestert bilincsben viszik el nagyon súlyos bűnök miatt, látod Zuschlagot a bíróságon, és két hónap alatt annyi fegyveres bankrablás történt, mint tavaly egész évben. Ilyenkor hozzá kell tenni, hogy ezek közül egyiket sem cigányok követték el – folytatja. – Ez szörnyű igazságtalanság, és a felelősség azoké, akik felületet kapnak. A viszkis esetében sem beszélt senki arról, hogy az erdélyiek micsoda bankrabló népség lennének.″

„Együtt kell élnünk a magyarországi helyzettel, van rasszizmus, de kulturált eszközökkel féken lehetne tartani – tette még hozzá a rendező, egy élménybeszámolóval megtoldva. – Nemrég a Kozma utcai börtönben voltam közönségtalálkozón, ahol a rabokkal beszélgettem a filmjeimről. Körülbelül csak húsz százaléka volt cigány a súlyos bűncselekményeket elkövetőknek.″

Bónusz: katarzis

Kőszegi Edit rendező meg a a pozitív diszkriminációs filmezés elméletét nem osztja: „Az én filmem, A három nővér például minden sztereotípiát eloszlat, még a pozitívat is Hagyni kell a szereplőket, hogy magukat mutassák be." Sós Mária az említett, operatőri díjjal jutalmazott film csehovi Három nővér-es képlete mellett a Jeles-dokumentumfilm előnyeit hangsúlyozta: „A család szentsége, a gyermek-szülő kapcsolat új színekben való bemutatása adja a film különös erejét. – Ráadásul új elemeket is kiderített a nyomozásról.”

A műelemzés nem véletlen, a rendezőnő ezzel ellentétezi a média anyagaival a filmeket: míg a riport meg a híradóanyag bemutat, a dokumentumfilm továbbra is „analitikusan próbál közelíteni, művészi módon szerkesztve ábrázol egy embert, egy ügyet. Katarzist ad” - mondta még a rendezőnő. Szalay Péter rendező ezt úgy fogalmazta meg: „Az egyik szereplőm azt mondta, azért vállalja a szereplést egy mozifilmben, hogy más legyen, mint Győzike”.

Nem cigányfilm, hanem

„Nem lettek kevésbé bátrak ezek a dokumentumfilmek az előző évtizedekben készültekhez képest – válaszolta Kalla Éva kérdésünkre. – Csak a dokumentaristák nem kapnak lehetőséget a társadalmi mélységek kutatásához: kevés a pénz, ezért néhány nap alatt kell leforgatni a filmet. Ugyanakkor lassan ott tartunk, hogy bátorságnak számít, ha valaki a cigányok mellé áll, és megmutatja az értékeiket: mit adtak a magyar kultúrának. Például kevesen tudják, de József Attila is félig cigány volt″ - mondta. Bár arról tényleg kevés adat van, hogy apja, József Áron valóban erdélyi szappanfőző cigány lett volna.

„Nem cigányfilmet készítettem” – mondta Fehér Zsuzsa, a Gyurika című film rendezője, aki a Hír tévé munkatársaként teret kap a tévében is. Egyik kollégája, Kisfaludy András szerint Gyurika „egy enyhén fogyatékos fiú, épületeket rajzol, jön-megy, van benne egy derű, nem a mostani veszprémi társasághoz tartozik, az biztos”. Fehér Zsuzsát bevallása szerint a fiú „őszinte lelkesedése, rajztehetsége fogta meg”.

A cigánytémájú filmek rendezőjének fele a mondanivaló szempontjából véletlennek mondja, hogy a főszereplője cigány. „Nem cigányfilmet készítettem, hanem egy mai filmet egyfajta életvitelről” – mondta Szalay, a Nomád pláza rendezője, akinek filmjének egyik szálában vurstliról vurstlira járnak a vásározó szereplők. A szemle előzsűrije meg Jeles András filmjét nem tartja cigányfilmnek, az indoklás az, hogy nem roma szempontból vizsgálja a témát.

A hárítás nem olyan attitűdből fakad, mint az enyingi polgármesteré, aki azt vallja, hogy békés helyen lakik, de a helyiek szerint csak azért mondja, mert összejátszik a város cigány hatalmasságaival. A filmrendezők célja az, hogy ne a téma aktuális felkapottsága, hanem maguk a filmek miatt interjúzzunk velük. „Ezt nem ilyenkor kell elővenni, nem mosnám össze a mostani történetekkel a filmemet” – mondta például a Kapocsot jegyző Muharos Attila, aki egy erőt adó, nehéz sorsú református lelkész cigányasszonyról forgatott.

Segítenek a filmek?

Az integrálás hatását több rendező emelte ki: „Utólag én is azt érzem, hogy mivel példamutató Gyurika egész lénye, ilyen szemmel is lehet nézni a filmet” - mondta Fehér Zsuzsa. Kőszegi Edit is a filmje pozitív hatásáról számolt be: „Amikor elkészült a régebbi Sitiprinc című filmünk, a kékegyházi kultúrházba hívták meg a cigányok a magyarokat, és a magyarok is rettenetesen büszkék voltak" – mondta a kilencvenes években készült filmjéről.

„Pedig 92-ben akkor ismertük meg a falu lakóit ugyanebben a kultúrházban, amikor őrületes vita volt – utalt a pár dinnye miatt kirobbant molotovkoktélos, traktoros összetűzés utáni nehezebb időszakra, amelyben több tucat kommandós őrizte a cigányházakat és kilenc magyart letartóztattak. – Itt gyűlt össze akkor a falu népe, és tomboltak, hogy kifele a cigányokkal. Megkérdeztem a fodrászt, mi a konfliktus tárgya, és a temetkezési szokásaikat hozta fel példának. Egymás mellett éltek, de addig fogalmuk sem volt, mit miért csinál a másik, és meg sem akarták érteni. Borzasztó fontos, hogy picit próbáltak azóta közelíteni, az együttélés csak így működhet.”

Megoldás van?

A romákkal kapcsolatos problémákban a magyarok abban felelősek Sós szerint, hogy nem foglalkoznak a megoldással. A veszprémi esetnél például nem hívtak ki rendőröket a randalírozókra. „Szomorú vagyok, hogy az elkövetők cigányok voltak, élharcosa vagyok annak, hogy a sok nemzetiség jól éljen itt együtt – tette hozzá Sós. – De közös felelősség, ha a roma fiatalok rossz sorsra jutnak, mert nem segítjük őket az egyetlen kijutási lehetőségben, a tanulásban. Ez még a szocializmus hibája volt, a legnagyobb hibája. Ezen nem segít, ha szegregált iskolába íratjuk őket, az erősíti az elkülönítést, az előítéleteket. Kármán Irén idei filmje (Elkülönítve) is ezt mutatja be, bár semmi újat nem mond a témában, de ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni.”

„Egy film tud segíteni, de nagyon keveset, főleg érzelmileg tud hatni, hogy toleránsabbak legyünk” – mondta Sára Sándor, a hazai film egyik legfontosabb darabja, a 60-as években készült Cigányok rendezője. A cigánykérdés a bemutatókor tabunak számított. Kalla Éva szerint akkor még a témaválasztás volt a bátorság. Magyarországon a néprajzkutatók munkáját leszámítva Schiffer Pál előtt Sára volt az első, aki a cigányokról elemző és tisztességes filmeket készített.

A kiutat Kőszegi Edit most Nagycserkeszen forgatva keresi Szuhay Péter néprajzossal. „Kutatásunk tárgya, a szegények bankja, egy mikrohitelezési forma. A romák ötös csoportokban kapnának vállalkozásokhoz segélyeket, hogy olyan közösségeket formáljanak, amivel taplra tudnak állni.” Kalla Éva pedig a roma filmszemle tervével pályázik az NKA-nál, amit októberben indítanának.