Szorul a hurok a Danubius és a Sláger nyaka körül

A kereskedelmi rádiók ügye mellett négy másik köztársasági elnöki indítvány van az Alkotmánybíróság előtt, Sereg András, az Ab szóvivő tájékoztatása szerint. Hiába soron kívüli a frekvenciapályáztatás, előtte még két másik, fontosabb kérdésben (a versenytörvényben és a mezőgazdasági támogatásokról szólóban) várható döntés, tette hozzá. Az eredményig Sereg szerint még biztosan több hónap el fog telni, hiszen jelenleg a törvény még az előadóbírónál van, aki készíti a határozattervezetet. Így az már teljesen biztos, hogy mire döntésük megszületik, a frekvenciapályázatokat az ORTT már nem tudja úgy kiírni, hogy novemberig el lehessen őket bírálni.

Pedig az ORTT testülete, ami a héten megint összeül az ügyben, már tavaly szeptemberben megkezdte a két országos földfelszíni sugárzású frekvencia megpályáztatásra való felkészülést. Az analóg frekvenciák azért is külön értékesek, mert itt nincs sürgető digitális átállás, mint a tévéknél, a digitális rádiózás még évekig egy szűk réteg játéka lesz. Szeptemberben nyolc-kilenc hónaposra akarták akkor felgyorsítani a bő egy éves pályázati procedúrát, hogy "ne maradjon kereskedelmi rádió nélkül a nép". November 26-án viszont arról számolhattunk be, hogy módosították a meglévő médiatörvényt olyan módon, hogy a Sláger és a Danubius pályázat nélkül megtarthassa frekvenciáját. A két legértékesebb frekvencia engedélyét a törvény értelmében már egyszer meghosszabbították, ergo normális esetben pályáztatni kéne.

Az Országgyűlés kulturális bizottsága egyhangúlag támogatta a javaslatot, ami az országos kereskedelmi rádiók frekvenciaengedély-hosszabbításának kérdését rendezné a médiatörvényben. A javaslat alapján január 31-ig jelenthetnék be a 2009-ben lejáró műsorszolgáltatási engedélyű országos kereskedelmi rádiók a médiahatóságnál, hogy igényt tartanak koncessziójuk meghosszabbítására. Ha valamelyik adó nem kérne hosszabbítást, a hullámsávot a Nemzeti Hírközlési Hatóság pályáztathatná meg. Az előterjesztő annak a lehetőségét kívánta biztosítani, hogy a műsorszolgáltatók jogosultságuk lejártakor azt egy alkalommal pályázat nélkül is megújíthassák, amennyiben nem szegték meg súlyosan a műsorszolgáltatási szerződést. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyszer már automatikusan meghosszabbították a két adó szerződését.

Annak az erős lobbitevékenységnek lett az eredménye a törvénymódosítás az Index információja szerint, amit a két nagy kereskedelmi rádió folytatott: hogy a digitális átállás támogatásáért cserébe pályáztatás nélkül meghosszabbítsák az analóg frekvenciák engedélyét. Az alku szerint a két rádió felvállalta, hogy analóg adásban reklámidőt biztosít a digitális átállás előnyeinek ecsetelésére, illetve a digitális rádiókészülékek gyártói számára. De nem jött be a kereskedelmi rádiók számítása, mert ezt a törvénymódosítást Sólyom László december 29-én aláírás helyett az Alkotmánybíróság elé küldte normakontrollra: szerinte ugyanis a törvény aránytalan előnyhöz juttatná a meglévő műsorszolgáltatókat a frekvenciaszerzésben.

Bizonytalanság

Ha az Ab nem minősíti alkotmányellenesnek a módosítást, és az hatályba lép, most akkor is bizonytalan a két rádió helyzete. Amíg a törvényt az Ab tárgyalja, a rádiók nem tudnak előre tervezni, éves szerződéseket kötni, kampányokat lekötni, úgy szólván áll náluk minden. Ha pedig pályáztatásra kerülne sor, az is érdekeket sérthetne, mivel az új jelentkezőknek kevés ideje jutna a kidolgozásra, ezzel a mostani frekvenciabirtokosok, akik erre fel lehetnek készülve, előnyt élveznének. Igaz, eddig mindössze egy cég, az Est Media Group jelezte, hogy pályázna valamelyik országos frekvenciára. Mind a Sláger, mind a Danubius részéről olyan nyilatkozatok jelentek meg az ügyben a sajtóban, miszerint nehéz a helyzetük, de fel vannak készülve a pályázásra és a tárgyalásra is.

Majtényi László, egykori alkotmányjogás - és egyben az ORTT elnöke - hívta fel a szóban forgó törvénymódosítás aggályosságára Sólyom László figyelmét. Annak ellenére, hogy Majtényit nagyszerű jogásznak tartják, forrásaink úgy vélik, nincs tekintettel a piacra illetve az állami bevételek alakulására.

A többség halaszt

A Majtényi által elnökölt ORTT-n belül azóta érdekes felállás alakult ki a frekvenciákról szóló vita során. Nemrég tették közzé a január 8-i ülésük kabarészerű jegyzőkönyvét, melyben Szalai Annamária, Fideszes tag indítványozta, hogy halasszák el a két frekvencia pályáztatását, amíg meg nem érkezik az Ab döntése, és a többség ezt meg is szavazta. Szalai saját bevallása szerint nem olyan képzett jogilag, mint a testület többi tagja, idézem szavait: "nem tudom olyan egyértelműen levezetni, mint tanult jogász társaim", de "a hatályos törvényben én nem találtam arra nézve világos kötelezettséget, hogy mit kell tennie a testületnek". Ennek ellenére az ORTT nagyobb szavazati aránnyal rendelkező, de a jegyzőkönyv alapján a kérdésben kevésbé tájékozott tagjait (Tirts Tamás, KDNP, Gyuricza Péter, MSZP, Ladvánszky György, MSZP) sikerült maga mellé állítania.

Az elnök szerint törvényt sértenek

Majtényi László, ORTT elnök álláspontja szerint viszont jelenleg az ORTT törvényt sért azzal, hogy nem ír ki új pályázatot a két legértékesebb frekvenciára. Ezt a nézetét Wéber János MDF-es (jogász), és Timár János SZDSZ-es (szintén jogász) tag is osztotta. Szerintük az a törvény, ami szerint nem kell pályáztatot kiírniuk, még nem lépett életbe, ezért az idén január elsejétől, frekvenciamoratóriumuk lejártával, a hatályos törvény szerint már pályáztatniuk kéne. Majtényi szerint a pályáztatásra már gyakorlatilag fel vannak készülve, és az ORTT irodájának vezetője szerint 9-10 hónap elég is lenne a lebonyolításhoz, ha feszített tempóban dolgoznának. Azaz, ahogy az ülésen a frekvenciakincset nagy becsben tartó Timár János fogalmazott "most vagyunk abban a pillanatban, amikor még biztosíthatjuk azt, hogy Magyarországon országos, földfelszíni, magántulajdonú rádiózás lehessen."

Pályáztassunk, de mégse

Szalai indítványa ellenére az ülésen többször, és az Indexnek külön is hangsúlyozta, hogy ő amúgy a pályáztatás híve. Indítványának oka, hogy szerinte akkor okoznak kisebb kárt, ha nem kezdenek bele a pályáztatásba úgy, hogy annak még ők sem látják a végét. A kialakult káoszért pedig az új médiatörvény hiányát teszi felelőssé. Az új médiatörvény tervezete egyébként a digitális átállás miatt már nem is ír elő pályáztatást a földfelszíni frekvenciákra.

Az ORTT ezen ülésének legdöntésképtelenebb szereplője a két szavazattal is rendelkező Ladvánszky György, MSZP-s jelölt volt. Azzal kezdte mondandóját, hogy "hajózni, vagyis pályáztatni kell", majd érthetetlen módon bedobott egy fiktív időpontot, március 1-et, amíg várniuk kéne vele. Ezután támogatta, hogy írjanak egy érdeklődő levelet az Ab-nak, végül szavazatát a pályáztatást ellenző indítvány mellett adta le. Ladvánszky évek óta nem hajlandó beszélni a sajtóval, csak a szóvivőjén keresztül. Az ORTT-s munkájáért kapott államtitkári juttatásnak megfelelő összegből, havonta 1 146 700 forintból jutja erre is.

Nemrég megoldási javaslatot tett Sarkady Ildikó médiajogász, korábbi audiovizuális kormánybiztos, aki szerint az ORTT akkor járna el korrektül, ha kiírná a pályázatot a két országos kereskedelmi rádió frekvenciájára, de csak az új médiaszolgáltatási törvény elfogadásáig és az új rendszer felállásáig, nem pedig több évre.

Majtényi tájékoztatása szerint az ORTT a héten ismét napirenden tárgyalja az országos kereskedelmi frekvenciák ügyét, amin a Népszabadság szerint Wéber János megpróbálja majd újra meggyőzni a tagokat a mihamarabbi pályázatkiírásról. Addig pedig aki tartalmas szórakozásra vágyik, olvasgassa az ORTT jegyzőkönyvét itt, az érintett témában nagyjából a nyolcadik oldaltól kezdődik az izgalmasabb rész.