Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Pol cikkek
Geert Wilders holland szélsőjobboldali parlamenti képviselő tavaly novemberben jelentette be, hogy a Korán "kártékonyságát" bemutató filmet akar készíteni (egyúttal Hitler Mein Kampfjához hasonlította a muzulmánok szent könyvét). A film a hírek szerint olyan jeleneteket tartalmaz, amelyekben a holland politikus meggyalázza a Koránt. A holland állami televízió vonakodik a mű bemutatásától, ezért Wilders azt tervezi, hogy egy magántelevízióban vagy az interneten próbálja hamarosan nyilvánosság elé tárni alkotását.
Magát a filmet tehát még senki nem látta, ám Hollandiában ismét fellángolt a vita az iszlám európai helyzetéről és a szabad véleménynyilvánítás korlátairól, mutatott rá a Newsweek. Az iszlámellenes film tervére reagálva Irán nyíltan a diplomáciai kapcsolatok megszakítását fontolgatta, a szíriai nagymufti pedig háborúra és vérontásra figyelmeztetett.
Wilders bevándorlásellenes pártja, a Szabadság Párt a tavaly novemberi választásokon mindössze kilenc mandátumot szerzett a holland parlamentben a 150-ből, így valójában kevés hatást tud gyakorolni a kormány viszonylag toleráns politikájára a muszlim kisebbséggel szemben. Ennek ellenére a politikus számos kényes kérdést feszegetett az elmúlt hónapokban. Nyilvánosan megkérdőjelezte például két, kettős (a hollandon kívül török, illetve marokkói) állampolgársággal rendelkező kormánytagnak a holland államhoz fűződő lojalitását, illetve követelte a muszlimok bevándorlásának betiltását.
A szélsőjobboldali képviselő ereje abban rejlik, hogy retorikájában népszerű liberális elveket, például a melegek jogait és a női egyenjogúságot állítja szembe az intoleráns és a modernitást elutasító iszlám képével, véli Paul Schnabel, a holland kormány társadalomtudományi intézetének vezetője. Közvélemény-kutatások szerint a hollandok legnagyobb értéküknek a szabad véleménynyilvánítást tartják, és sokan úgy vélik, ennek Wilders a legnagyobb bajnoka.
Ugyancsak Wilderst erősíti, hogy nincs olyan jelentős politikai erő, amely kiállna a társadalmi befogadás, a pluralizmus és egy tiszteletteljesebb nyilvános vita mellett. Számos muszlim bevándorló relatív szegénységben él, közösségeikre jellemző a kirekesztettség és a magas bűnözési ráta. A holland kormány törekszik a második generációs holland bevándorlók oktatásának elősegítésére, foglalkoztatásuk kibővítésére és a bűnözés csökkentésére. Ernst Hirsch Ballin igazságügyi miniszter szerint ezek az intézkedések segíthetik leginkább a muszlimok és a hollandok közti hűvös kapcsolat javítását.
A hollandok aggodalma azonban nem alaptalan. Négy évvel ezelőtt a holland televízióban bemutattak egy filmet, amely az iszlám társadalomban élő nők alávetett helyzetére világított rá. Nem sokkal később egy szélsőséges iszlamista meggyilkolta a rendezőt, Theo van Gogh-ot egy amszterdami utcán, és a holttestre tűzött levélben halálosan megfenyegette a film forgatókönyvíróját, Ayaan Hirsi Alit, aki évek óta rendőri védelem alatt áll, és a közelmúltig az Egyesült Államokban élt.
A szomáliai származású volt hollandiai politikus a napokban az Európai Unió védelmét kérte, és azt nyilatkozta az El País spanyol napilapnak, hogy az iszlám nem egyeztethető össze a liberális demokráciával. Hirsi Ali hozzátette, hogy a kereszténység hasonlóképp nem egyeztethető össze a demokráciával, ám a keresztény társadalmak eljutottak odáig, hogy elválasszák a vallást az államtól.