Minden, amit a filmzenéről tudni kell

Zenészek és filmesek közti közös munka hátteréről tartottak workshopot nemrég a Preziben, ahol többek között az elmúlt időszak magyar sikerfilmjeinek (Liza, a rókatünder, Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan) hátteréről is többet lehetett megtudni, de jelen volt az HBO is.

A workshopot szervező Eastaste azzal a céllal hozta össze a rendezvényt, hogy a zene és a filmek mai kapcsolatának részleteit mutassa be. Ehhez sikerült abszolút a témához illő vendégeket hívni, mint

• Tövisházi Ambrus, Ujj Mészáros Károly, Csengery Dániel (Liza, a rókatündér)
• Reisz Gábor, Csorba Lóránt (Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan)ű
• Kalotás Csaba zeneszerző
• Weyer Balázs
• Varsics Peter trailer producer/rendező (HBO)
• Salamon Gergő és Horváth Renátó (Eastaste)
• Emil Goodman és Karányi Dani (Sina & Koré)

A beszélgetést a Liza, a rókatündérrel kezdődött, aminek a zenéje legalább annyira népszerű volt, mint maga a film.

Ez leginkbáb Tövisházi Ambrus érdeme, aki viszont elmondta, hogy életében most először találkozott olyan rendezővel, aki pontosan tudta milyen számokat akar hallani a filmjében. Ujj Mészáros Károly itt meg is jegyezte, hogy ha egy eredeti régi japán slágert kellett volna megvenniük, arra ráment volna a teljes költségvetés. Ezért nagyon konkrétan megmondta Tövisházinak, hogy neki japán beatslágerek kellenek, amit a producer végül tolmács segítségével tudott igazán autentikusan összerakni, de erről nekünk is beszélt a februárban készült interjúnkban.

Őket Kalotás Csaba zeneszerző követte, aki leginkább a rendező és a zenész közti kommunikációról beszélt. Ahogy azt korábban Tövisházi is említette, meglehetősen ritka, hogy egy rendező konkrét zenei vízióval érkezzen a zeneszerzőhöz, így az alkotói folyamat sokszor improvizáláson alapul, vagy szimplán csak nem szabad a bevett szokások alapján gondolkodni. Kalotás ezzel kapcsolatban a Fekete kefe c. filmet hozta fel, amihez hiába csináltak egy rakás zenét, végül egy olyan megoldás működött, amire látatlanban nem lehet felkészülni. Így a Milyen zenével fog legjobban működni a filmem? címet kapó előadásra pontos választ nem kaptunk, de nem is kaphattunk volna, mivel Kalotás ezt előre soha sem lehet kiszámítani. Elég, ha a zeneszerző átérzi az adott jelenetet.

A szünet előtt az Eastaste két tagja, Horváth Renátó és Salamon Gergő egy valamivel szárazabb, ám annál fontosabb témát próbáltak röviden feldolgozni. Ez a zenék jogosításának hátteréről szólt, pontosabban arról a folyamatról, ahogy zene kerül egy mozgóképes alkotásban, legyen az reklám vagy nagyjátékfilm. Kevesen tudják, hogy sokszor még egy dal dúdolása is jogvédett és fizetni kell utána a szerzőnek. Ezért is kell minden ilyen esetben három lehetőségen elgondolkodni

• stockzenei kínálat
• zeneszerzés
• létező dalok használata

Az első opció érthető módon a legolcsóbb, hiszen potom pénzért, egyre jobb minőségű konzervzenéhez juthat bárki, ami viszont pont emiatt lehet kissé személytelen a végtermékre nézve. Ezzel a szemben a zeneszerzés kifejezetten drága viszont direkt kapcsolat van a szerzővel, így a zene könnyebb alkalmazkodhat a filmhez. Végül marad a már létező zenék felhasználása, ami lehet nagyon olcsó, de baromi drága is, cserébe a krosszpromóció kifejezetten jól jöhet. Ha egy népszerű előadó zenéje a film betétdala, akkor a zenésszel azonosíthatják a filmet, ez akár plusz jegyeladást is jelenthet. Az előadásokon szereplő Liza és a VAN valahol a kettő között van, hiszen mindkettő kifejezetten népszerű lett a zene miatt is, de egyik esetben sem egy már létező számokat pakoltak a filmbe, egy-egy kivétellel.

A rövid szünet utáni második kört Emil Goodman és Karányi Dani kezdték, a teremtéstörténetet bemutató Sina és Koré című animációs filmjükkel. Miután Goodman, a rendező, bevallotta, hogy tinirajongója volt a zenész Karányinak, azzal viccelődött, hogy arra nem számított, hogy a projekt legelején Dani letámadja őt 127 elkészült hanganyaggal. Régóta készült arra, hogy filmzenét csináljon, ezért lényegében az a 127 darab 2-5 perces szám már a fiókjában hevert, amikor megismerte a rendezőt. Itt is szóba került, hogy a rendezőnek mennyire kell értenie a zenéhez, Goodman elmondása szerint egyáltalán nem ért hozzá, így ő is azt gondolja mint Kalotás Csaba, hogy elég az, ha a zeneszerző átérzi az adott jelenetet, mert ő tudni fogja, hogy hova milyen zene kell.

Az alkotás közben mindig azt kérdezte a rendezőtől, hogy most éppen mit érez a szereplő, az érzelmekhez kötve készítette el a zenéket. Goodman a “legautistább hiperaktív őrültnek” tartja Karányit, így bátran tudja őt ajánlani filmzenékhez.

Weyer Balázs, aki többek között az Aranyélet zenei supervisorja és a Womexszel kapcsolatban nemrég interjúztunk is vele, azt fejtegette, hogy mit is jelent zenei supervisornak lenni Magyarországon. Mivel ez egy új kifejezés (konkrétan eddigcsak egyszer látta magyar oldalon leírva a szót), több mindent bele lehet magyarázni, ő például zenei dramaturgnak gondolja magát. A supervisort az különbözteti meg egy zeneszerzőtől, hogy nem írja a zenét a filmhez, hanem megszerzi azt, így a munkájának nagyja a zene jogainak intézéséből áll. Több oldalú munka, mert amellett, hogy ő intézi a jogi hátterét egy filmzenének, hatalmas felelősség van rajta, mert a kiválasztás is az övé, neki kell tudnia, hogy melyik jelenethez milyen zene illik.

Például a most készülő új HBO-sorozatban, az Aranyéletben a négy fő szereplővel példálózott. Mindenkinél külön ki kellett találnia, hogy melyik szereplőhöz milyen zene illik, így lett például (neveket nem árulhatott el) a tini srácnak hiphop a háttere, míg a rosszarcú főszereplő férfinak Pokolgép.

Nem véletlenül került szóba az Aranyélet, hiszen az egyik vendég Varsics Péter volt, a sorozat előzetesének készítője. Elmondta, hogy az egyik legfontosabb tényező egy trailer készítésekor a ritmus, lényegében ritmusérzék nélkül nem lehet az ember vágó, a másik pedig a zene kiválasztása. A munkafázisokról annyit mondott, hogy lényegében a vágó munkája 90% zene keresésből és 10% valódi vágásból áll. Örül neki, hogy kezdenek elszakadni az emberek a két perces trailerektől, mert sokszor túl hosszúnak tartja őket. Kiemelkedő trailerként levetítette a Dr. Strangelove és a Casablanca trailerjét, és elmondta, hogy a frissen megjelent Víkend trailere is elég jó lett.

Az estét Reisz Gábor és Csorba Lóránt zárták, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan zeneszerzői. Reiszt felkérték, hogy zsűrizzen a miskolci Cinefesten, úgyhogy ő Skype-on kapcsolódott be a beszélgetésbe. Természetesen beszéltek a film zenéjének kialakulásáról, amiről részletesen mesélt nekünk annak idején Reisz és Csorba is ebben a cikkünkben.

A terv az volt, hogy a filmzenét bejuttatják a rádiókba, és ezzel promózzák a megjelenés előtt. Ez viszont nem jött össze, mert a rádióknak a zene túl "száraz" volt. Ez pont azért különösen érdekes, mert ez a Vannal szemben a Liza, a rókatündérnek sikerült, a Dance Dance Have A Good Time nagyon sokáig ment a rádióban. A végén hozzátették hogy október 26-án jelenik meg a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan DVD-n, ezzel egy időben a VAN-filmzenekar is utoljára lép színpadra.