Sokkal nagyobb a baj a zeneiparban pár vissza nem váltott jegynél

DSC4291
2020.04.22. 17:23 Módosítva: 2020.04.22. 19:34
Áll a bál a magyar zeneiparban, miután az egyik legnagyobb állandó hazai szabadtéri koncerthelyszínnek számító Budapest Park bejelentette, hogy a koronavírus-járvány miatt új időpontokra kerülő koncertjeikre eladott jegyek árát egész egyszerűen nem váltják vissza. De ez csak a kezdődő válság első súlyosabb tünete.

A már megvásárolt jegyek automatikusan érvényesek lesznek az új dátumra. Amennyiben ez az időpont biztosan nem felel meg neked, kérünk, 30 napon belül írj nekünk levelet az utalvany@budapestpark.hu-ra, ahol a jegyárnak megfelelő értékű utalványt kapsz. Ezt a mai naptól számított 6 hónapban lesz lehetőséged eldönteni, melyik 2020-as vagy 2021-es Budapest Parkos koncertjegyre szeretnéd beváltani.

Ezt április 15-én posztolta a Budapest Park a Facebook-oldalára azzal kapcsolatban, hogy a járvány okozta veszélyhelyzet miatt az április 23. és május 16. között tervezett koncertjeiket elhalasztják, vagyis – reményeik szerint – más időpontban tartják meg. A kommentelők a Facebookon őrjöngenek, de a hazai élőzenei szektor szereplői is a fejüket csóválják. Még azok is, akik aláírták az egy nappal korábban megjelent nyílt levelet, amellyel a Budapest Park megágyazott a nem túl népszerű bejelentésnek.

  • Joga van a helyszíneknek megtagadni a jegyvisszaváltást?
  • Lesznek idén koncertek és fesztiválok?
  • Mennyit bukhatnak a szervezők a járványon?

Nyílt levél, amit sokan el sem olvastak

A 32 klub, fesztivál, koncertszervező, promoter és más iparági szereplő által aláírt levélben többek között ez áll:

Tudjuk, hogy békeidőben programlemondás esetén a jegyárakat automatikusan vissza szokás téríteni, de jelen helyzetben ezt sokan nem tehetjük meg, mert ez azonnali csődhelyzetet eredményezne. Szeretnénk elmondani, mi zajlik a kulisszák mögött és milyen gazdasági megfontolások állnak az esetenként eltérő döntéseink hátterében.

A könnyűzenei programoknál bevett gyakorlat, hogy amikor egy meghirdetett koncertet ilyen-olyan okok miatt új időpontra kell áttenni, a megvásárolt jegyek birtokosainak adnak 15-30 napot, hogy eldöntsék, beváltják-e a jegyüket az új időpontban, vagy inkább visszakérik a pénzt. Ezzel a szokással megy most totálisan szembe a Budapest Park azzal, hogy nem adják vissza a jegyek árát. Ráadásul az eladott jegyek helyett úgy adnak utalványokat, hogy még a legmagabiztosabb szakértők sem tudják, mikor tér magához a szórakoztatóipar, mikortól lehetnek újra turnék és koncertek. Egy magyar előadó fellépését könnyebb itthon pótolni pár hónappal később, mint egy külföldiét, akinek Budapest csak egy a tucatnyi európai turnéállomás közül. A Park ráadásul nem fedett helyszín, tavasztól őszig tart a szezon, és a legbátrabb becslések szerint is leghamarabb ősz végére, de inkább 2021 első felére kezdhet el visszatérni minden a régi kerékvágásba. Magyarul, aki karácsonyra vett koncertjegyeket egy 2020-as Park-koncertre, az nagy valószínűséggel csak valamikor 2021-ben kap érte valamilyen zenei élményt.

A Park lépése viszont nem csak a kommentelőknél vágta ki a biztosítékot. Egy tucat iparági szereplővel és programszervezővel beszéltünk, akik között voltak olyanok, akik felháborodva értesültek a bejelentésről. A legtöbben azt kifogásolták, hogy egy olyan helyzetben, amikor az embereknek egy 5-10 ezer forintos tétel is sokat számít, a Budapest Park ezt még úgy sem teheti meg, ha tényleg megvan rá az oka. De voltak olyanok is, akik kifejezetten azért háborodtak fel, mert a már említett nyílt levéllel szerintük megvezették őket, és nekik is jutott a Parkot érő gyűlölethullámból.

Sokatmondó részlet, hogy a nyílt levelet az aláírók jelentős része vagy ki sem tette a saját közösségi felületeire, vagy később törölte onnan. Az Index cikkében például az A38 posztját mutattuk, de a nyílt levéllel kapcsolatos bejegyzésüket azóta törölték. A miértet sajnos nem tudtuk meg, mert most sem válaszoltak a megkeresésünkre.

A Dürer Kert azóta több bejegyzésben is magyarázkodásra kényszerült, hogy igen, ők is aláírták a nyílt levelet, de náluk a továbbiakban is vissza lehet váltani minden jegyet. Az aláírók között szerepel a Kolorádó fesztivál és a Bánkitó is, de az előbbi sehol sem kommunikálta a nyílt levelet, utóbbi meg épp nemrégiben közölt egy hosszabb, kérdezz-felelek formájú helyzetjelentést a honlapján, és érezhető, hogy ebben a nyílt levél és a Budapest Park körüli balhéra reflektálnak. Szintén semmi nyoma a nyílt levélnek a Facebookon az aláírók közül az Instant-Fogas Komplexum, a Toldi, a Campus vagy a FEZEN esetében. Meglehetősen furcsa, hogy sok, hazai szinten meghatározó szereplő aláír egy ilyen levelet, hogy aztán a legolvasottabb felületeiken egyáltalán ne adjanak erről hírt.

A kezdeményezés felénk kommunikált célja az volt, hogy közérthetően rávilágítson a rendkívüli helyzet gazdasági hatásaira, illetve hogy az aláíró rendezvények, fesztiválok látogatói és jegyvásárlói ne lássanak rosszindulatot a különböző jegyvisszaváltási eljárások mögött. 

A levelet azért írtuk alá, mert fontosnak érezzük, hogy a lehető legegyértelműbben kommunikáljunk a közönségünkkel a helyzet bizonytalan jellegéről – a honlapunkra feltöltött, a járványhelyzetre reagáló GYIK gyűjtemény is ezt a célt szolgálja

– válaszolta a Bánkitó a megkeresésünkre, és azt is elmondták, hogy mivel szinte kizárólag piaci bevételekből tartják fenn magukat (pl. jegybevételből, szponzorációból, vendéglátós bevételekből), és ezeknek a nagy részét a fesztivált megelőző hónapok során realizálják, így tényleg nem tudják, hogy lesz-e anyagi lehetőségük rendezvényt tartani, ki tudják-e termelni a kiadásaikat idén.

Cikkünkhöz egy tucat iparági szereplővel beszélgettünk, és több helyről is azt hallottuk vissza, hogy már a nyílt levél is erősen problémás volt. Két klubban konkrétan elmondták, hogy igazán el se olvasták rendesen a levelet, csak aláírták, hiszen a mostani helyzetben folyamatosan indulnak hasonló kezdeményezések, és a járvány különösen súlyosan érinti az élőzenét, ezért aláírták.

Olyan általánosságban van megfogalmazva az a levél, hogy aláírtuk, mert ebben a helyzetben nyilván mindenki segíteni akar. Arra viszont nem számítottunk, hogy ezt az összefogást arra használják fel, hogy másnap bejelentse a Park, hogy nem fizeti vissza az elhalasztott koncertek jegyárait

– mondta nekünk az egyik budapesti klubnál dolgozó forrásunk, és hasonlóról számolt be egy másik hely is, miszerint olyan téboly jellemzi most az egész iparágat, hogy sokan csak felületesen nézték át a levelet, mielőtt aláírták volna. A levél tervezetét hétfőn küldték körbe, egy nap gondolkodási időt adtak, aztán szerdán már mindenhol megjelent. Egyik forrásunk épp erre panaszkodott, hogy már az elején furcsának találták, hogy ilyen kevés idejük van átgondolni a dolgot, de jó kezdeményezésnek tűnt, ezért aláírták. Azt viszont többektől hallottuk, hogy nekik nem volt egyértelmű, hogyan kommunikálja majd a Park a nyílt levelet, egyedül az volt mindenkinek világos, hogy ez alapvetően pozitív kezdeményezés, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy ne érje utol népharag a szervezőket, amiért akadozhat a jövőben a jegyárvisszaváltás. A Park lépése azonban ennél sokkal radikálisabb lett.

Az is sokat sejtető részlet, hogy a nagy közös magyar zenei összefogásban mindig nagyon aktív Sziget és Volt egyetlen egysége sem írta alá a nyílt levelet, vagyis hiányzott a támogatók közül az Akvárium, a Sziget, a Volt, a Balaton Sound vagy a Nagyon Balaton programsorozat több tucat helyszíne.

Mivel nálunk mostanra már megvan a kialakult eljárás, zajlik az elmaradt programok utáni visszatérítés, úgy éreztük, hogy a nyílt levéllel nem tudnánk újat mondani a közönségünk számára. Ugyanakkor az iparági szereplők összefogását támogatjuk, hiszen sokan kerültünk most nehéz helyzetbe. Természetesen be fogunk állni minden olyan kezdeményezés mögé, amiben hiszünk, és fontosnak tartjuk, hogy akár a közönségünk, akár a döntéshozók megismerjék, hogyan vélekedünk egy adott kérdésben

– válaszolta nekünk az Akvárium azzal kapcsolatban, hogy miért nincsenek az aláírók között. A klub továbbra is visszaváltja a jegyek árát, ha elmarad a koncert, új időpont esetén pedig 30 napja van eldönteni a vásárlónak, hogy a pénzt vagy az új dátumot választja. Hozzáteszik, hogy Európában egyébként egyáltalán nem idegen gyakorlat, hogy jegy helyett vouchert kap a közönség, hiszen egy bizonyos nagyságrend felett az üzemeltetőnek nincs más lehetősége.

Nincs ott az aláírók között a budapesti Barba Negra sem. A hely vezetője, Szűcs Mihály az Indexnek elmondta, hogy pont a jegyárvisszaváltással kapcsolatos rész miatt nem csatlakoztak.

Minden helyszín maga hoz döntést. Azt tudjuk, hogy óriási veszteség ér mindenkit ebben a szakmában. De ebben az esetben sem lehet a vendégekre hárítani a terheket, és nem lehet a választás lehetőségét elvenni a jegyvisszaváltással kapcsolatban. Azt gondoljuk, hogy össze kell fogni egy jobb és egészségesebb piaci helyzetért. Kell egy olyan támogatási rendszer, aminek köszönhetően az eddig elért eredményeket meg tudjuk tartani. Azonban a támogatást most nem a vásárlóktól kell megkapnunk. Főleg nem olyan vásárlóktól, akik lehet, hogy már ma, de lehet, hogy holnap válnak munkanélkülivé 

– mondja Szűcs, és hozzáteszi, hogy náluk a legelejétől fogva az a jól ismert rendszer van, hogy az új időpontra tett programokra igény esetén vissza lehet váltani a jegyet. Pedig a Barba Negra is nehéz helyzetben van, közel 20 koncertjük maradt el eddig vagy került át másik időpontra, főleg a májusra bejelentett események.

Egy részét lehet forintosítani, hogy mit buktunk el eddig, de ennél sokkal nagyobb baj, hogy a nulla forint bevételünk mellett a fantasztikus stáb és a partnereink is a Barba Negra nélkül maradtak, ahogy a zenészek és közönségük is. Ezt a kárt nem lehet forintosítani, nekünk ezt a legnehezebb feldolgozni.

A Dürer Kert ma már úgy látja, hiba volt aláírni a levelet, és a jegyárbevétel lenyelését egész egyszerűen jogszerűtlennek érzik: 

Mivel ez egy sokakat érintő kérdés, amely a jelenlegi helyzet kialakulása óta lóg a levegőben, fontosnak gondoltuk, hogy csatlakozzunk egy olyan nyílt levélhez, amely kifejti, hogy sok más iparághoz hasonlóan mennyire lehetetlen, eddig soha nem látott helyzetbe került a hazai és a nemzetközi zeneipar. Ilyenformán pedig arra szerettünk volna kérni mindenkit, hogy legyenek türelemmel és megértéssel a jegyek visszatérítése kapcsán, ugyanis ez minden klubnál, illetve fesztiválnál eltérő módon történik. Mindez azonban baromi szerencsétlenül lett megfogalmazva, ami félreértéshez és felháborodáshoz vezetett. Utólag okosnak lenni persze pont olyan, mint előre hülyének, de már látjuk, mi volt az, ami miatt nem volt jó ötlet aláírnunk ezt a levelet. A félreértések tisztázása érdekében pedig szükségét láttuk annak, hogy egy külön közleményben tegyük világossá: a Dürer Kert által szervezett koncertekre, amelyek elmaradnak, vagy későbbi dátumra kerülnek, minden esetben lehetőség van a jegyvisszatérítésre. Ez így volt eddig is, és ezután is így lesz, hiszen bármilyen más megoldás nem csupán jogszerűtlen, de a szellemiségünkkel is totál ellentétes lenne. Ennek megfelelően az utóbbi két hétben több millió forint értékben vissza is térítettük a jegyárakat mindazoknak, akiknek nem felelt meg az új időpont egy-egy adott bulira.

A Dürerben a legtöbb programnak találtak új időpontot, de nagyon várják már, hogy a kormány döntsön a tömegrendezvények újraindításának lehetséges időpontjáról. Addig igyekeznek minden alkalmazottjukat folyamatosan fizetni, de tartanak tőle, hogy a korlátozások elhúzódása miatt ez is veszélybe kerülhet hosszabb távon.

A Dürer azt is elmondta, hogy az ő esetükben például a jegyvásárlók kifejezetten türelmesek, empatikusak, a jegyvisszaváltási kedv alacsonyabb a vártnál. Elmondásuk szerint az elhalasztott bulikra eladott jegyek mindössze 5-15%-át próbálják nálunk visszaváltani. Ennek ellenére ők is bevezetik a saját voucherrendszerüket, de ezt csak választási lehetőségként ajánlják fel, a voucherek egészen 2021 augusztusának végéig, vagy akár azon túli koncertekre is beválthatók, ha a jegyvásárlók úgy döntenek, ilyen módon segítik a Dürer túlélését.

És akkor a fővároson túli állapotokról nem is beszéltünk. Gellai Gergő (Pécsi Est, Amper Klub, Made in Pécs) egy külön cikkben sorolta fel a Pécs Aktuál oldalán, hogy a klubtulajdonosként, újságkiadóként, vendéglátósként és fesztiválszervezőként milyen nehézségekkel jár a mostani állapot, és mennyire nem segít ebben semmit a magyar kormány.

Romokban az egész iparág

Azt nemcsak nálunk, hanem nyugatabbra sem tudják, hogy egyáltalán mikor indulhat be újra az élőzenei élet. Egyelőre nincsenek koncertek, nincsenek nyitva a klubok, nincsenek nyitva a vendéglátóhelyek, vagyis bevételt senki nem tud termelni. A helyzetet azonban súlyosbítja, hogy ahol elővételes jegyeket lehet venni (vagyis szinte minden magára valamit is adó klubban), ott a szervezők és helyszínek döntéskényszerbe kerültek.

A legtöbb klub és fesztivál esetében vagy az Általános Szerződési Feltételekben vagy a Házirendben térnek ki arra, hogy programváltozás esetén mi történik a megvásárolt jegyekkel. Miközben a Budapest Parkot szétszedik a kommentelők, érdemes felidézni a hely saját ÁSZF-ét, amelynek a 8.1-es pontja így szól:

8.1 A vásárlás a sikeres fizetés előtt bármikor megszakítható, azonban ezt követően a Jegyvásárlót a 45/2014. (II.26.) Korm. rend. 29. § (1) bek. l) pontja szerint elállási jog nem illeti meg, a Parknak nem áll módjában a Belépőjegyet visszaváltani, a Belépőjegyet kicserélni, illetve a vásárlás értékét visszatéríteni.

A Házirendben pedig ezt írják a III/1-es résznél:

Amennyiben bármely rendezvény olyan okból marad el (el sem kezdődik, avagy bármely szakaszában be kell zárni), amely a Park által el nem hárítható külső ok, vis maior helyzet, abban az esetben a Park a jegyárak visszatérítésére, vagy kártérítésre, avagy bármely más jogcímen fizetésre nem kötelezhető. Ilyennek minősül különösen – de nem kizárólagosan – a hatóság által elrendelt kötelező kiürítés, az életet, testi épséget vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető rendkívüli időjárási körülmény; bombariadó; harmadik személy által elkövetésre kerülő egyéb – az életet, testi épséget vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető – bűncselekmény.

Egyikből sem derül ki egyértelműen, hogy mi a helyzet akkor, ha az eseményt egy későbbi időpontban meg lehet tartani, és ez mire jogosítja fel a jegyvásárlókat. Van viszont pár olyan alapszabály, ami mindenkire vonatkozik.

  • Jegyárat visszafizetni kötelezően csak akkor lehet, ha az adott program hivatalosan is elmarad.
  • Koncertet úgy lemondani, hogy a szervező visszakapja a pénzét még járvány idején is csak vis maior esetén lehet.
  • Ehhez viszont olyan kormányzati rendelet vagy kommunikáció szükséges, amelyre rámutatva a szervezők kötelezhetik a fellépőket, hogy fizessék vissza az előre elutalt pénzeket.
  • Ameddig ilyen nincs, a koncert lemondásával járó zenekari veszteséget a helyszínnek kell állnia, hiszen szerződést szegett.
  • Ha hivatalosan is elmarad a koncert, a digitálisan vásárolt jegyek árát automatikusan visszautalják mindenhol.

Ahogyan ebből is látszik, a Budapest Park és több hasonló helyszín borzasztóan nehéz helyzetbe került, ami már a válság okozta dominóeffektus része. Egy amerikai zenekar hónapokkal, sokszor egy-két évvel előre megtervezi például egy európai turné útvonalát, felszerelést és busz bérelnek, repjegyeket vesznek, vízumot szereznek, vagyis már a turné előkészítésébe sok pénzt ölnek. A koncertszervezők pedig gyakran előleget fizetnek ezeknek a zenekaroknak, ezzel is jelezve, hogy komolyan vehető partnerről van szó, aki garantáltan nem tűnik el a koncert után, amikor fizetni kell, plusz ez az előleg amolyan foglalónak is beillik. A helyszínek pedig a sikeres szerződéskötés után elkezdik az adott koncert szervezését, pénzt ölnek a reklámokba, promócióba, technikai személyzetbe, és elkezdik előzetesen a jegyértékesítést is.

A megkötött szerződéseket általában csak az említett vis maior helyzetben lehet felbontani, utóbbi kategóriába olyan dolgok eshetnek, mint mondjuk egy vulkánkitörés, polgárháborús állapotok vagy más egyéb extrém helyzet. Normál esetben egy ilyen világjárvány is ilyen, amíg viszont a kormány nem foglal egyértelműen állást a tömegrendezvények sorsával kapcsolatban, addig a szerződött zenekarokkal csak egyoldalúan lehet szerződést bontani, és a szervezők elbukják a zenekari előleget (ami akár a fellépés teljes gázsija is lehet). Emellett el kell kezdeniük visszafizetni az elmaradó koncertre vásárolt jegyek árát is, méghozzá áfával és az idegenforgalmi adóval együtt. Vagyis amíg egy jegyvásárlás árát csak az áfa és az iparűzési adó leszedése után kapják meg, a jegyvisszaváltásnál ez a költség is a szervezőkre hárul. Kizárólag akkor jár „jól” a szervező – bár a promóciós pénzeket így is feleslegesen költötte el –, ha egy kormányzati döntésre hivatkozva bont szerződést, és visszakapja a produkciónak már kifizetett pénzt. Ehhez viszont az kell, hogy a kormány eldöntse, meddig akarja még fenntartani a 1000 fő feletti helyekre vonatkozó rendkívüli korlátozást.

a komplett magyar könnyűzenei piac erre vár most.

Ezért nem kapitulált még egy nagy fesztivál sem annak ellenére, hogy egyre valószínűtlenebb, hogy nyáron bármilyen tömegrendezvényt megtartanak, nemhogy zenei fesztiválokat, ahol a távolságtartás szabályait nyilván lehetetlen érvényesíteni. Ameddig a kormány hallgat, a szervezők kénytelenek új időpontokat keresni a koncerteknek.

Kisebb figyelmet kap, pedig a Parkhoz hasonló rendszert vezetett be az ozorai goafesztivál, amely a világ egyik legnagyobb psytrance eseménye. Az Ozora az egyetlen nem Sziget-közeli magyar fesztivál, ahol a közönség nagyon jelentős része külföldi, rengetegen érkeznek nemcsak a szomszédos országokból és Európából, hanem a világ minden tájáról, így sokan jó előre megveszik a jegyeiket. Az Ozora hivatalos Facebook-oldalán már március 30-án azt írták, hogy nem adják vissza a jegyek árát, hiszen a fesztivál nem marad el a jelenlegi állás szerint, de ha mégis, akkor a már megvásárolt jegyek érvényesek lesznek a 2021-es rendezvényre. Vagyis a Parkhoz hasonlóan ők sem adják vissza a belépők árát, hanem a felhasználhatóságot később időpontra tolták.

Most váltsam vagy ne váltsam vissza jegyem?

Több mint egy hónapja kapta fel az internet Szántai Péter bejegyzését, aki arról írt a Facebookon, hogy ugyan a következő pár hétre 6 színház- és 4 koncertjegye is van, mégsem váltja vissza ezeket, mert tudja, milyen fontos bevételt jelent a jegyeladás a színházaknak, szervezőknek, művészeknek. A posztját közel 2000-en osztották meg, és utána egyre többen kezdtek el hasonlókat posztolni #neváltsvisszajegyet hashtaggel. Szántai éveken át dolgozott az Akvárium programigazgatójaként, szóval pontosan tudja, milyen hatással van a jelenlegi helyzet az iparágra.

Több forrásunk is példaként említette meg, hogy szerintük azért is problémás a Budapest Park közleménye, mert ezzel éppen Szántai közösségi médiás akcióját lovagolják meg úgy, hogy közben elfeledkeznek az üzenet legfontosabb részéről. Az akció lényege ugyanis, hogy önkéntes: a jegyvásárlók maguk döntenek egy adott kulturális intézmény támogatásáról, nem pedig kötelezővé teszik nekik az együttérzést azzal, hogy esélyt sem kapnak a pénzük visszaszerzésére.

Ebből a szempontból nekem a kis színházak módszere a legszimpatikusabb. A Jurányi például azt csinálja, hogy minden jegyvásárlóval egyenként egyezteti, hogy mit szeretne. Visszaváltani a jegyét, felhasználni egy későbbi időpontban, vagy a jegyár vissza nem kérésével támogatni a színházat

– mondja Szántai. Persze ez a 10 ezernél is több ember befogadására alkalmas Budapest Parknál nehezen lenne megvalósítható.

Érezhető és látható a nehéz helyzetben a kényszer, ami motiválta ezt a lépést, ugyanakkor a segítségnyújtást szerintem nem lehet erőltetni vagy kikényszeríteni. Szerencsésebb az emberek saját kezében hagyni a döntést: mindenki egyénileg dönthesse el, hogy tud-e segíteni, megteheti-e, és ha igen, milyen formában. És persze mondom ezt úgy, hogy ahogy a Parknak is, úgy minden kulturális helyszínnek és szereplőnek a lehető legkisebb veszteségekkel járó megmaradást kívánom.

A Budapest Park válaszolt a megkeresésünkre

Megkérdeztük a Budapest Parkot is a kialakult helyzetről, a válaszaikat és a kérdéseinket változtatás nélkül közöljük:

Miért döntött úgy a Park az iparági sztenderddel szemben, hogy a koncertek új dátumra tolásával a jegyvásárlók nem kérhetik vissza a pénzüket?

Valójában nincsenek általános iparági sztenderdek – korábbi kialakult szokások vannak, amelyek a járványhelyzet miatt most valószínűleg jelentősen megváltoznak, illetve erre a kivételes helyzetre nem alkalmazhatók. Az eddigi szokások alapvetően arra vonatkoztak, ha egy-egy koncertet le kellett mondani vagy más időpontra halasztottak, és nem arra, ha valamennyi eseményt. A közös nyílt levél is erre próbált rávilágítani, hogy ebben a helyzetben mindenkinek új megoldásokat kell találnia, és ehhez kértük a közönség türelmét. Sajnos a szövegben félreérthetően fogalmaztunk egy ponton, amiből sokan arra következtethettek, hogy elzárkózunk a jegyárak visszafizetésétől, noha erre tudomásunk szerint senki nem készül, természetesen mi sem.

A nemzetközi példák is nagyon különbözőek, de a probléma gyökere mindenhol ugyanaz: Lengyelországban például 180 napos visszafizetési moratóriumot vezettek be, Németországban pedig jogszabályba foglalták az utalványrendszert. Természetesen tudjuk, hogy nemcsak mi, de sok vendégünk is nehéz helyzetbe került. Figyeljük a beérkező kérdéseket, elolvassuk, meghallgatjuk a véleményeket. Egyesével megvizsgálunk minden visszatérítési igényt, és igyekszünk kölcsönösen elfogadható megoldást találni. Az észrevételek alapján például meghosszabbítjuk az eredetileg közölt 6 hónapos utalvány beváltási időintervallumot, így a jegyvásárlóinknak már 12 hónapjuk lesz arra, hogy eldönthessék, melyik koncertre szeretnék érvényesíteni az általunk felajánlott utalványt. Akkorra pedig már a 2021-es szezonunk szinte minden koncertjének időpontja nyilvános lesz, így az ezzel a lehetőséggel élni kívánók már sokkal több rendezvény közül tudnak majd válogatni. 

Jogszerűnek tartják, hogy a Park nem fizeti vissza a jegy árát?

Igen. ÁSZF-ünk egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz az elővételes jegyárak vonatkozásában, de mindvégig abból indultunk ki, hogy ha valaki egy zenekar koncertjére jegyet váltott, elsősorban nem a dátum a fontos számára, hanem hogy kedvenc zenekarát a Budapest Park színpadán megnézhesse. Elsősorban ezért arra törekszünk, hogy meg tudjuk rendezni az eseményeket, még ha arra egy későbbi időpontban kerül is sor, és az előre megváltott jegyek érvényesek legyenek ezen új dátumra. Persze az is előfordulhat, hogy valakinek mégsem lesz jó az új időpont, ezért ajánlottuk fel, hogy bármely más programunkra beváltható utalvány formájában térítjük vissza a jegyárat azoknak a vendégeinknek, akik nem tudnak vagy nem akarnak részt venni az új időpontban megrendezett koncerten. Ha pedig valaki ezt sem tartja elfogadhatónak, akkor az eddig felmerült egyedi esetekben 60 napos türelmét kérjük, hogy legalább a jegyárak után már befizetett ÁFA összegét visszaigényelhessük, és csak utána kelljen visszatéríteni a jegyárat.

Körülbelül hány koncertet kellett eddig eltolni, lemondani, és ez mekkora anyagi veszteséggel jár a Parknak?

A mai napig a május 16-ig meghirdetett 10 koncertet (köztük egy olyat, amelynek a Park csak helyszíne, de nem szervezője), illetve a Tankcsapda zenekar kérésére további 2 koncertet és két külföldi fellépő későbbi koncertjét halasztottuk el, de ez a szám valószínűleg nőni fog, hiszen nem tudjuk, meddig lesz érvényben a jelenlegi korlátozás. Minden elhalasztott koncert esetében bejelentettük már a pótnapokat, de szinte biztosra vehetjük, hogy további eseményeket is kell még új időpontra átszervezni, hiszen a tömegrendezvényekre vonatkozó korlátozások valószínűleg hosszabb távon fennmaradnak, ezért folyamatosan egyeztetünk a fellépőkkel a lehetséges új dátumokról.

A veszteségeink mértéke azon is múlik majd, hogy meddig tart a járvány okozta veszélyhelyzet és végül mennyi eseményt érintenek a vonatkozó korlátozások, de azt már látjuk, hogy eddig mennyi olyan kiadásunk merült fel, amit elkerülhetetlenül ki kellett fizetnünk. Ez a jelenlegi összesítésünk szerint 525 517 000 Ft, ami tavaly vagy tavalyelőtt ilyenkor is nagyjából ugyanennyi volt, de akkor szerencsére fel sem merült, hogy ezt mind elveszíthetjük. Szabadtéri helyszínként áprilistól októberig működünk, ezért a nyitvatartáson kívüli 7 hónapban kizárólag az elővételes jegyekből származik bevételünk, így az időarányos finanszírozást is csak ebből, vagy hitelekből tudjuk megoldani. Hiába sikeres vállalkozás a Park, ekkora összeget sajnos nem tudunk kigazdálkodni. Ha elindulna egy roham és hirtelen mindenki egyszerre visszakérné a megváltott jegye árát ahelyett, hogy eljönne az új időpontra, vagy valamelyik másik rendezvényre, az a Park végét jelentené, ezért próbáltuk felhívni a közönség figyelmét erre a problémára és azt kérni tőlük, hogy legyenek türelmesek, amíg megtaláljuk a megoldást.

A Budapest Park szezonálisan működő koncerthelyszín, ezért egyedi a költségstruktúrája is. Az állandó szervező stábot, 38 munkatársunkat egész évben foglalkoztatjuk. Ők már tavaly október óta dolgoznak a 2020-as szezon előkészítésén. Állandó alvállalkozóinknál is további 25 fő intézi elsősorban a Park ügyeit egész évben. A szezonban pedig átlagosan 500 ember dolgozik a Park megfelelő színvonalú működéséért. Az előkészítés időszakában is rengeteg tevékenység zajlik – a programszervezésen és lekötéseken túl a hirdetések tervezése és elkészítése, reklámfelületek vásárlása, illetve a tényleges technikai előkészítés, hiszen minden évben szinte a nulláról építjük újra a Parkot, számos változtatással az előző évhez képest. Egy hatalmas technikát és eszközállományt felvonultató, Európában is egyedülálló méretű rendezvényhelyszínről van szó, ami állami támogatás nélkül, 100%-ban piaci alapon, döntően a közönségünk támogatásából, az általuk megfizetett jegyárakból működik. Az egyedülálló, világszínvonalú koncertélmény biztosításához a technikai eszközöket tavaszra már szinte mind beszereztük, így jelentős részét ki is kellett fizetni. Mi előkészítettünk mindent a szezonra, március közepén 90%-ban készen álltunk az építkezéssel is. Most is arra készülünk, hogy amint megszűnnek a korlátozások, és újból biztonságosan lehet rendezvényeket tartani, 5 napon belül ki tudjunk nyitni.

Milyen anyagi helyzetben lesz a Park, ha végül az összes előre megvásárolt jegyet vissza kell fizetni?

Ha az összes, a következő hónapokra tervezett koncert esetében, amelyek közül valószínűleg még sok eseményt el kell majd halasztanunk, vissza kellene térítenünk az elővételes jegyárakat, abba a Budapest Park biztosan belerokkanna. Szinte az összes eddig felmerült költségünk azonnali veszteséggé válna. Ezért kiemelten fontos számunkra, hogy lehetőleg csak azok kérjék vissza a jegyárat, akik nem tudnak az új időpontra eljönni és az egyéb programok közül sem szeretnének választani. Ennek ellenére, amennyiben egy koncertet későbbi időpontban sem tudunk megtartani, az arra vonatkozó jegyek árát természetesen a jogszabályoknak megfelelően visszafizetjük.

A Budapest Park által kezdeményezett nyílt levél szándékosan lett a jegyvisszaváltásra vonatkozó bejelentés előtti napra időzítve?

Nem, éppen fordítva. Azért kezdeményeztük az iparág közös kiállását, mert úgy éreztük, ez a probléma mindannyiunkat egyaránt sújt, és ha közösen, összefogva szólunk a közönséghez, akkor egyértelműbben tudjuk elmagyarázni a nehézségeinket. Sajnos a kelleténél bonyolultabban, félreérthetően fogalmaztuk meg a visszatérítésre vonatkozó részt, így sokan jogosan félre is értették, pedig egyáltalán nem akartuk kizárni a jegyárak visszafizetését. Pont arról szerettünk volna mindenkit biztosítani, hogy mindenki a rendkívüli helyzet megoldásán dolgozik, épp azért, hogy a közönség is megkapja, ami jár és az iparág is életben maradhasson. Ezért a hibáért ezúton is elnézést kérünk minden érintettől. Amikor a pontatlan kommunikációnk miatt elindult a felháborodás, úgy döntöttünk, még aznap közzétesszük a jegyvisszaváltással kapcsolatos saját álláspontunkat, hiszen a közlemény pont azt hangsúlyozta, még nincs egységes elképzelés, mindenki keresi a lehetséges megoldásokat.

Mit szóltok ahhoz, hogy több aláíró azóta visszakozott és/vagy törölte a nyílt levélről szóló posztjait?

A nyílt levéllel egy példamutató iparági összefogást szerettünk volna elindítani, hogy közösen találjunk olyan megoldást, ami a közönségnek, a zenekaroknak, a szervezőknek és a helyszíneknek is megfelelő. Az aláíró szereplők közül sokan a hétköznapokban egymás konkurenseiként működnek, és ebből fakadóan lehetnek ellentétek köztünk, de abból indultunk ki, hogy annak önmagában is üzenetértéke van, hogy most egy hajóban ülünk, és együtt talán könnyebben tudjuk megszólítani a közönséget. A levél megfogalmazásakor még nem tudtuk, ki hogyan fogja kezelni az elhalasztott koncertekre vonatkozó helyzetet, így erről direkt nem írtunk konkrétumokat. Meggyőződésünk, hogy a jószándék vezérelte mind a 32 aláírót, és őszintén sajnáljuk, ha ezzel a nyilatkozattal bárkit kellemetlen helyzetbe hoztunk, hiszen a rossz fogalmazásunkból fakadó félreértés nyomán kialakult haragáradat nem csak rajtunk csattant, hanem minden aláírón. Ezért megértjük, ha sokan visszakoztak, vagy megpróbálták külön kommunikációval helyretenni a félreértéseket. Köszönjük a lehetőséget, hogy most tisztázhattuk a helyzetet és még egyszer biztosítani szeretnénk mindenkit arról, hogy sem a többi aláírónak nem volt ilyen szándéka, sem a levelet megfogalmazó Parkos csapatban fel sem merült, hogy a közönségünk kárára szeretnénk életben maradni, egyszerűen annyit szerettünk volna kérni, hogy adjanak nekünk esélyt egy mindenkinek elfogadható megoldás megtalálására.

Hol van ilyenkor a kormány?

Beszélgetéseink során gyakorlatilag minden megszólalónk kitért a kormány szerepére is a jelenlegi helyzetben, mivel általános vélekedés, hogy az egész iparágat magára hagyta a kormány. Ellenpéldaként pedig mindenki két európai megoldást hozott fel. Az egyik a holland, a másik a német.

A németeknél március végén Monika Grütters kulturális miniszter által bejelentett nagyvonalú, 50 milliárd eurós kulturális segélycsomagról itt írtunk részletesen.

A holland megoldás szinte megegyezik azzal, amivel a Budapest Park próbálkozik most. Hollandiában az ottani kulturális minisztérium #saveyourticket hashtaggel indított kampányt és mentőakciót. Ennek lényege, hogy

  • ha nem tudnak kevesebb mint 13 hónapon belül új időpontot találni egy eseménynek, akkor visszaváltják a jegyet, de a jegy áráért azonos összegű vouchert (ezt alkalmazza most a Park is) kap a vásárló;
  • a voucher árát bármilyen más olyan programra be lehet váltani, amely az adott szervezőhöz tartozik legalább 12 hónapon keresztül, de ha nem költi el a teljes összeget az illető, a rendkívüli helyzet után visszakapja a megmaradó részt;
  • ha valaki mégis a pénzét akarja, akkor egy hónappal azután kapja csak meg, hogy az adott eseményt új időpontban megtartották;
  • elmaradt koncert esetén három hónapot kapnak a szervezők, hogy visszaadják a jegyek árát az arra igényt tartóknak, de arra kérik az embereket, hogy az iparág megmaradásának érdekében ne éljenek tömegesen ezzel a lehetőséggel.

Nagy különbség, hogy itt a holland kormány vállal felelősséget mindenért, vagyis kiáll a programszervezők mögött, és rendkívüli akcióval segíti őket, hogy a tömeges jegyvisszaváltások miatt ne roppanjon végleg össze az egész szektor.

Itthon a kormány egyelőre nem adott külön segítséget a szférának, bár a gazdasági mentőcsomag rendelkezései ezeket a cégeket is segítik. Különböző forrásokból az alábbi szcenáriók kezdenek kirajzolódni, de előfordulhat, hogy végül ezekből semmi sem valósul meg.

  1. Nem véletlen, hogy a Sziget és a Volt egyik fesztiválja vagy klubja sem írta alá ezt a nyilatkozatot, ugyanis több helyről úgy tudjuk, hogy a Volt Fesztivál Fidesz-közeli szervezői valamilyen kormányzati mentőcsomag kidolgozásáért lobbiznak. A Volt- és a Sziget-portfólió hatalmas, hiszen utóbbihoz tartozik a Sziget mellett a Gourmet Fesztivál, a Gyereksziget, a Balaton Sound, a Volt és a Sziget, míg előbbi szervezi többek között a B. My Lake és a Strand Fesztivált, övék a budapesti Akvárium Klub üzemeltetése, illetve a Nagyon Balaton programsorozat összefogása is, amely alá több tucat kisebb regionális fesztivál is tartozik. A Volt fesztivál főszervezője, Lobenwein Norbert kiemelten jó kapcsolatot ápol a Fidesszel, azon belül is a Magyar Turisztikai Ügynökségre (MTÜ) komoly hatást gyakorló Orbán Ráhellel. Ő a producere többek között annak a zenei filmprojektnek is, amelynek az MTÜ együttműködő partnere, de a Volt Fesztiválon hosszú évek óta elképesztően sok állami hirdetés van, és tavaly már a nagyszínpadon is Orbán Viktor 1989-es beszédét hallgathatták a szórakozni vágyók. Sokan tartanak attól, hogy a Sziget és a Volt kormányzati beágyazottságának az lesz a vége, hogy az állam csak a nagyobb fesztiválokat menti meg, növelve a két cég lassan monopolhelyzetté fajuló túlsúlyát a magyar fesztiválpiacon.
  2. Több helyről is hallottuk, hogy a már említett holland voucheres megoldást próbálják a kormány figyelmébe ajánlani.
  3. A legvadabb elmélet mégis az, hogy nyárra helyreáll minden, feloldják a tömegrendezvények korlátozását, és rengeteg elmaradt fesztivált, koncertet megtartanak, a tervezett éves bevételek nagy része pedig mégiscsak befut, hiszen a hosszú karanténból kiszabaduló fiatalok úgyis szórakozni akarnak.

Hogy a harmadik forgatókönyvnek mennyi a realitása, azt nehéz lenne megmondani. Ausztria hivatalosan is bejelentette, hogy augusztus végéig nem lehet szabadtéri fesztiválokat rendezni, és egészen valószínű, hogy előbb-utóbb ezt a kormánynak is be kell látnia, de szabadtéri rendezvényekre még az ősz első hetei is alkalmasak, bár a szervezésre így már nem sok idő maradna.

(Borítókép: Koncert a Budapest Parkban 2015-ben. Fotó: Kaszás Tamás / Index)



  • Hírek
  • Bankszámla