Így kell tönkretenni egy Queen-dalt másfél percben

Ha reklámokról van szó, a Pepsi ritkán aprózza el a dolgokat. Feltehetően a cég karrierjének egyik legnagyobb szabású kampánya volt a 2004-es, gladiátoros reklám, amelyben a három perc hosszúságú hirdetés számos világsztárt hozott össze, Rómáig vitte a stábot, ráadásul egy arénát is felhúztak nekik. Itt a résztvevők előadták a Queen jól ismert We Will Rock You című dalát. Ezt a bravúrt igyekeztek most feleleveníteni húsz év távlatából a készülő Gladiátor 2-re reagálva, új csapattal és baromi sok CGI-jal megspékelve.

Az eredeti reklámfilmre biztos sokan emlékeznek. Néhány évvel korábban jött ki a mozikban Ridley Scott ikonikus filmje, a Gladiátor, ami akkoriban sokakat megmozgatott a művészvilágban és a reklámszakmában is. A Pepsi pár évvel később úgy döntött, csinál egy nagyszabású promóciót, amelyben számos világsztárt hozott össze egy arénában (a Colosseumban), ami azóta is a cég egyik legnagyobb, legköltségesebb és legismertebb kampánya.

A reklámban a zenekar két tagja, Roger Taylor és Brian May is feltűnnek, akik a lelátóról figyelik az eseményeket. A három énekesnő felfegyverkezve lép a küzdőtérre, ahol visszautasítják, hogy gladiátorként egymással kelljen küzdeniük. Szembeszállnak a gonosz császárral (akit Enrique Iglesias alakít), előadják a dalt a közönséggel együtt, majd jóízűen kortyolnak egyet a kólából, a maradékot pedig szétosztják a nézők között.

Bár pontosan nem tudni, mekkora büdzsé kellett anno az egész produkcióhoz – a különböző források 3 milliótól 30 millió dollárig (vagyis 1,1 milliárdtól 11 milliárd forintig terjednek), annyi biztos, hogy nem lehetett olcsó mulatság. Jó pár felkapott sztárt kellett kifizetni, óriási statisztagárdával dolgoztak, és a Queennel sem lehetett filléres egyezség úgy, hogy két bandatag is megjelenik a videóban. Szintén megdobhatta a költségeket az, hogy Rómában forgatták a reklámfilmet, amiről P!nk azt nyilatkozta a People magazinnak, hogy

Nem véletlen, hogy hirdetés gyorsan beégett a köztudatba. A 2004-es változat a mai napig a cég egyik legikonikusabb reklámja, így az sem meglepő, hogy húsz évvel később, a hamarosan megjelenő Gladiátor 2 apropóján felfrissítették az élményt az üdítőitalos cégnél, ám ezúttal más megközelítésben.

Teljesen kiforgatták

Hogy ne távolodjanak el az eredeti élménytől, a Queen-dalt nem cserélték le, csak az énekeseket. Ezúttal mindössze egy előadó működött közre a dalban, a rapper, Megan Thee Stallion. Mellette négy NFL-játékos tűnt fel (Travis Kelce, Josh Allen, Justin Jefferson és Derrick Henry), akik a ringben megküzdenek a nagy, animált CGI-tigrisekkel.

A történet a jelenből indul, ahol két NFL-rajongó hirtelen egy arénában találja magát, elsütik az elmúlt időszakban hódító – már leáldozóban lévő – divatviccet, hogy „a férfiak milyen gyakran gondolnak a Római Birodalomra”, majd az arénában ülve figyelik az őket körülvevő eseményeket. 

Zeneileg a 2004-es dal érdekes volt, mivel sikerült három elég eltérő karakterű énekesnőt összehozni, akik verzénként váltották egymást. Bár Britney Spears énekstílusa akkor is elég furának hatott, Beyoncé és P!nk erős hangja megemelte a számot, és alapvetően jó egyensúly született. A dal megtartotta azt a monumentális hatást, amit az eredeti, 1977-es alkotás is keltett, és az énekesnők sajátos stílusán túl nem sokat variáltak a számon.

Épp emiatt, ha a Queen-rajongóknak nem is feltétlenül tetszett, szentségtörésnek nemigen nevezhetjük – pláne, hogy a zenekar két tagja, Brian May és Roger Taylor is feltűnik a videóban, kvázi validálva az eredményt.

Stallion mint rapper elengedte az eredeti szöveget, inkább saját rapbetéteket írt a dalhoz, amelyek nyomokban reflektálnak a Queen dalára, de elsősorban NFL-utalásokkal vannak megtöltve. A verzéknél a háttérben hallani az eredeti dal refrénjének énekeit, amelyek némi súrlódásban vannak az előtérben lévő gitárral és rappel – de nem a jó értelemben. Nem durva ütközésről beszélünk, de azért zavarossá teszi a számot. A dal alapját is trapzenébe ültették át,

Ha őszinték akarunk lenni, a refrén sorain kívül szinte semmi sem maradt meg a Queen-dalból, így ha nem az ikonikus tapsos intróval indulna a szám, a refrénig nem is biztos, hogy rájönnénk, mit hallgatunk.

A videóban is óriási a különbség. Amit húsz évvel ezelőtt kaptunk díszlettel és rengeteg statisztával, azt most zömében CGI-jal oldották meg az alkotók. Egyfajta történelmi akciófilmes hatást keltenek a képek, amelyek így jobban idézik az Egyiptom isteneit, mint a Gladiátort. A két NFL-rajongó megjelenése is inkább idéz fel bennünk tucatnyi, mostanság divatos hirdetést, közhelyet, ahol a termék egy másik világba repíti az embert, ezzel kiölve azt az atmoszférát, amit a 2004-es változat hozott.

Gyakran előfordul

Az, hogy a hirdetés felér-e elődjéhez, majd idővel kiderül, hisz az eladási számok nem hazudnak. Pénzügyileg mindenképp nagyszabású akcióról beszélünk, ugyanis sem a számítógépes technikát mozgatni, sem ezeket a neveket felkérni nem olcsó mulatság. Ettől függetlenül az eredmény leginkább fura nosztalgiának tűnik, bár Megan Thee Stallion külön is kiadta a dalt, így Spotifyon is meghallgatható a bő másfél perces szerzemény.

Elég gyakori, hogy alkotók ismert rock dalokat emelnek be a hiphop közegébe, és szöveget írnak rá, de ritka, hogy akkora durranássá váljon a feldolgozás, mint az eredeti, vagy egyáltalán megközelítse. Nehéz terep, de egy-két előadónak azért sikerült bizonyítani, így például Eminem Dream On-átirata, a Sing For the Moment nem bukott meg, bár annyira nem is lett ikonikus, mint az alapot adó Aerosmith-sláger.

Viszont az olyan próbálkozások, mint Damon Desh és Kanye West Champions című száma, mára kikoptak. Az alkotás, ami a Queen We Are the Champions című dalán alapul, számos rappert vonultat fel (egyfajta sztárparádé), és a Harlemi történet című filmben is hallható. Ennek ellenére nem tudott igazán fennmaradni,

A Queentől sem idegen, hogy bérbe adja dalait reklámoknak és filmeknek, így – minőség és stílus szempontjából – sem az átíratok esetében, sem a felhasználás helyét tekintve nincs új a nap alatt.

Hogy csupán néhány példát említsünk: a We Will Rock You-t lehetett már hallani a Pepsin kívül többek közt az Evian reklámjában is, de egy speciális rapverzió is készült az Álomháború című filmhez, ahol az I Want It All című nótával keverik. Utóbbit a Twix és a Dr. Pepper is felhasználta promócióra, a Bohemian Rhapsody is feltűnt egy Mountain Dew- és egy Renault-kampányban, de még Viagra-reklámba is sikerült Queen-zenét csempészni, ráadásul a We Are the Cahmpions című dalt.

Filmes szinten sem vékonyabb a szórás. Feltűnik a banda zenéje többek közt a Wayne világában, a Sonic, a sündisznóban, a Trainspotting második részében, a Lovagregényben és a Minden héten háborúban is.