Kórházi kosztról ilyen kritikát még nem olvasott
Grafitember, a Napirajz szerzője leszakította bal bicepszét a csontról, így kórházba került. Rossz hír ez, de minden rosszban van valami jó. Ez pedig az a kritika, amit a kórházi ebédről írt. Soha ilyen elemózsiaítészt nem látott még vendégül a miskolci Csillagpont Kórház! Jobbulást, Grafit! És most következzék a mű:
Első fogás: Könnyű zöldségleves eperlevéllel
Az íz gerincét a sárgarépa és a karalábé adja. Állaguk – a gyorsfagyasztásnak hála – a hattojásos tésztáéval rímel össze. A visszafogott fűszerezés talán az intenzívebb, friss zöldség zamatai mögé kívánkozna, de legalább nincs agyonborsozva, ahogy a műfaj tradíciói azt pedig megkövetelnék.
Második fogás: Paprikás csirkeapró, hosszú szemű rizzsel
Szokatlan módon a körettel kezdem, mert a rizs tökéletes! Íze kerek, markáns, állaga, hőmérséklete, ahogy kell. A csirkeapró nem is tülekedik előre, paprikája is inkább támasz, mint vezérfény. A kukorica lehetne puhább, de ez inkább csak kekeckedés.
A séf a menüt hatharapásnyi jonatánnal zárja le, ami jó választás, könnyedén hozza vissza érzékeinket a nap további részére, de nem nyomja hátra, a múlt ködébe. Érett rajnai rizlinget ajánlanék mellé, ami már nem ropog, mint a terítő damasztja, s hosszú tincseit már kontyba húzva éri a novemberi, sietve bukó nap fénye. 10/7.