Mikrohullámú tömegoszlatástól tartanak a kormányellenes tüntetők

Visegrádi disputa címmel rendeztek tanácskozást a visegrádi sportcsarnokban a kormányellenes demonstráló szervezetek vezetői, hogy alig két héttel március 15. előtt egyeztessék tavaszi programjaikat. A körülbelül kétszáz résztvevős összejövetel célja egy új 12 pont elfogadása volt, illetve a különféle tüntető csoportok összefogása, hogy kellő nyomást gyakorolhassanak a kormányra.

A főszervező Molnár Tamás elmondta, hogy eredetileg értelmiségi találkozónak szánta a rendezvénysorozatot, aminek a szombati az ötödik része. Molnár kifejtette, hogy van forgatókönyvük arra, ha ismét rendőri erőszakba torkollna a nemzeti ünnep: ebben az esetben politikai menedékjogot kérnek Strasbourgban, mint ahogy tették azt annak idején a zámolyi romák. Molnár élesen bírálta Orbán Viktort, amiért megszüntette a jobboldal sokféleségét, de egyben bizakodva közölte, visszatérőben van a jobboldalra a sokszínűség.

Mikrohullám

Grespik László, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvédje felszólalásában elmondta, hogy vannak olyan feltételezések, miszerint a rendőrség március 15-re egy új, eddig csak állatokon tesztelt fegyverrel készül. Grespik állítása szerint ez az eszköz ötszáz méteres hatókörben mikrohullámokkal oszlatja a tömeget. Az erős mikrohullámú sugárzástól megnő az ember hőérzete, az az érzése támad, mintha a következő pillanatban kigyulladna a ruhája, magyarázta Grespik.

Grespik hangsúlyozta, hogy mikrohullámú ágyú hazai rendszeresítése egyelőre csupán feltételezés, de ha netalán mégis lenne ilyen, óva intette a szívritmus-szabályozós embereket, hogy a demonstrációkra kimenjenek.

Pontokba szedve

A tanácskozáson több ötlet is felmerült arról, hogy milyen követeléseket fogalmazzanak meg a fennálló hatalommal szemben. A szervezők egyetértettek abban, hogy nemzeti kerekasztal létrehozására lenne szükség, amelyre az MSZP képviselőit is meghívnák. Az egyik munkajavaslat szerint a magyar nemzetgyűlés nevében nyílt levélben adnának ultumátumot hétfőn tíz óráig Sólyom Lászlónak arra, hogy oszlassa fel az országgyűlést és az irányítást adja át a forradalmi nemzeti bizottmánynak. Molnár Tamás szerint azonban ez már a vicc kategória.

A bejárat melletti asztalokon tudósítónk egy 13 pontot felsoroló dokumentumot talált. Többek között az országgyűlés feloszlatását, a közársasági elnök lemondását követelő irat 3. pontja "fegyvereiket otthon tartó, véglegesített nemzetőrség" létrehozását javasolja. A kiáltvány készítője elmondta, hogy ez nem hivatalos követeléslista, a visegrádi tanácskozásra minden érintett elhozta a maga 12 pontját, és a feladat az, hogy ezeket összegyúrva egységes lista szülessen a követelésekről.

A fűtetlen sportcsarnokban rendezett összejövetelt két kisebb közjáték is megzavarta. A disputa kezdetén a meghívott szervezetek vezetői összekülönböztek, és Gonda László sírva fakadt, mert szerinte megalázták, majd kiment a teremből. Végül nagy nehezen rávették, hogy térjen vissza, így napirend szerint folytatódhatott az egyeztetés. Ezt dél körül egy rosszullét szakította félbe, az egyik szimpatizáns elájult.

A Disputa délután kettő körül egy az október 23-ai eseményeket bemutató, a Morvai-Bizottság által készített összeállítással folytatódott, mindeközben egy szerkesztő bizottság a tizenkét pontot elkészítendő vonult félre a közeli Fekete Holló Étterembe. Amint a szervezők visszavonultak kinyilatkoztatást szerkeszteni, új fordulatot vett a tanácskozás: a résztvevők közül néhányan úgy határoztak, hogy egy újabb testületet hoznak létre a kormányellenes demonstrációk szervezésére Nemzeti Koordinációs Bizottság néven.

Hol a pénz?

Amikor már majdnem létrejött az új bizottság, kiderült, van olyan, aki nem hajlandó egy testületben ülni például Gonda Lászlóval. Herman István székesfehérvári demonstráció szervező például azért nem akart beállni az új szervezetbe, mert Gonda egy asztalhoz ült Lendvai Ildikóval. Gonda viszont a Magyar Világ főszerkesztőjével nem akart közösködni, mert a lap azzal vádolta meg, hogy ellopta a Kossuth téri tüntetők becsületkasszájának tartalmát, vagy hogy napi százezerért adta volna bérbe autóját a demonstrációkhoz.

Rozgics Mária főszerkesztő azzal reagált a bírálatokra, hogy a kifogásolt írások humorosak voltak, amiket nem kell komolyan venni. Utána azonban feltette a kérdést, mégis hol van a Kossuth tériek becsületkasszájában összegyűlt pénz?

A 12 pontot szerkesztő bizottság a személyeskedő vita közepette érkezett vissza. A kedélyek lecsillapítása érdekében Molnár Tamás a Kossuth téri himnuszt énekeltette el, majd megszavaztatta az időközben 13 pontosra bővült követeléslistát, valamint egy politikai emlékdokumentumot, amelyet nyílt levél formájában az államfőnek juttatnak el. A két dokumentumról együtt voksoltak, amit egy ellenszavazat mellett fogadtak el.

Tizenhárom pont

A 13 pontban egyebek mellett ingyenes oktatást és egészségügyet követelnek, és síkraszállnak az egységes magyar nemzet mellett. Kétkamarás parlamentet követelnek pártok nélkül, illetve a regnáló politikai elit teljes elszámoltatását, és azt, hogy a képviselők legyenek visszahívhatóak. A tanácskozás végén a résztvevők felesküdtek a koronára. Ezt követően Molnár Tamás a tanácskozást bezárta, de lehetőséget teremtett arra, hogy aki akar, hozzon létre egy újabb bizottságot. Ez meg is történt, és a testületbe bekerültek az egymással korábban vitatkozók is. Sőt arról is döntöttek, hogy március 15-én a Petőfi-szobornál emlékeznek meg.