Nőgyógyászati vizsgálat nyitott ablak előtt

„A beteg hozzátartozójának elmondása alapján a kórház belgyógyászati osztályán mindkét kezét lekötözték a betegnek, miközben vért adtak neki. Hajnalban próbálta magát kiszabadítani a kiskésével. A nővérek berohantak a kórterembe, egy lepedőt dobtak a betegre, ütötték-verték. A beteg sebeit ellátták a kórházban, majd éjjel átszállították egy másik kórházba, ahol elhunyt. A hozzátartozókat nem értesítették az áthelyezésről.”

Egy a 2 ezer panasz leírása közül, amelyekkel az elmúlt hónapokban foglalkozott a január óta működő Egészségbiztosítási Felügyelet. Az eddig kivizsgált esetek 45 százalékában a Felügyelet elmarasztaló határozatott hozott. Sok olyan eset van viszont, amelyet nehéz utólag bizonyítani.

Vegyen magának tetanusz oltást

A fenti esettel kapcsolatban Kovácsy Zsombor a Felügyelet vezetője azt mondta: vannak olyan helyzetek, főleg az ön vagy a közveszélyes betegek esetében, akiknél a kórházban kényszerintézkedés kell és lehet alkalmazni. A lekötözésnél ma már vannak humánusabb és modernebb módszerek is. A Felügyelet ebben az esetben azt vizsgálja, megfelelő volt-e a kórházi személyzet eljárása, s azt is, miért nem értesítették a hozzátartozókat a beteg áthelyezéséről. Az ügyben még nem született határozat, jelenleg az Országos Tisztifőorvosi Hivatal folytat vizsgálatot

Több panasz is érkezett amiatt, hogy a kórház a beteggel vetette meg a gyógyszert vagy a kötszert. Miután egy férfit egy kisebb baleset után megvizsgáltak a helyi rendelőintézet sebészetén, két receptet kapott, hogy váltsa ki a tetanusz injekciót és a kötszert a gyógyszertárban. A bejelentés szerint ugyanez történt korábban a panaszos élettársával is. Neki csak azután operálták le a hátáról a szemölcsöt, miután kiváltotta a kötszert a gyógyszertárban. A rendelőintézetet 50 ezer forintra büntették meg.

Hasonló eset történt egy budapesti szakrendelőben is. Az idős, felkarján horzsolásos sérülést szerzett nőbeteg a traumatológián nem kapott tetanusz oltást, csak egy receptet azzal az utasítással, hogy a vény beváltása után a másnapi kötözésre hozza vissza a kapott injekciókat. A vény beváltásakor több mint 8500 forintot kellett fizetni a készítményért.

Az ilyen esetek általában szabálytalanok, és kétszeres terhet rónak a biztosítóra, mondta Kovácsy Zsombor. Az oltások és kötözések költségének átalánya ugyanis szerepel a kórház által kapott OEP-támogatásban, másfelől a biztosító a gyógyszertári kiváltás után is fizet támogatást. Ez a gyakorlat abból a szempontból is aggályos, hogy a betegnek plusz költséget jelent és kényelmetlenséget okoz.

Ebbe még senki sem halt bele

Vizsgálat folyik egy kórház ellen, ahol a gyermekágyas anyáknak egy 500-600 méterre lévő másik épületbe kell átjárniuk szoptatni a besárgulás miatt áthelyezett újszülött gyermeküket. A szülés vagy császármetszés miatt kimerült anyáknak így a szoptatások miatt naponta hat kilométert kell oda és vissza gyalogolniuk. A kórház egyébként a WHO/UNICEF Baba-Barát Kórház cím tulajdonosa.

Gyakori panasz, hogy a betegek elégedetlenek az orvosok hozzáállásával, nem mindig érzik úgy, hogy komolyan veszik a problémájukat. Egy veszélyeztetett terhes kismamának a láza gyógyszer és borogatás ellenére sem ment le otthon. Amikor a szülei kihívták az ügyeletet, az orvos telefonon azt közölte: a fenti tünetekbe még senki nem halt bele, ezért nem is ment ki a beteghez. Az ügyben eljárás folyik.

Hasonló történt egy hölggyel is, aki a testén megjelenő kiütései és nehézlégzése miatt hívta az ügyeletet a hétvégén. A telefonban azt a választ kapta, hogy hétfőn menjen el az allergológiára. Később az anyja is telefonált az ügyeletre. Neki azt mondták, hogy a lánya neurotikus eset. A panaszos végül maga ment el az ügyeletre délután, ahol ugyanaz az orvos vizsgálta meg, aki délelőtt nem akart kimenni hozzá. Az orvos a vizsgálat után azt mondta a betegnek, akár meg is fulladhatott volna, miért nem ment már korábban orvoshoz. Az ügyben kiderült az is, hogy az esetet úgy adminisztrálták, mintha a beteghez igazából kiment volna az ügyeletes orvos.

Minősíthetetlen hang

Míg egy beteg szakmailag helyes vagy helytelen ellátása, a kórház eljárása a dokumentáció alapján általában visszakövethető, sokkal nehezebb a helyzet a rossz bánásmód miatt érkezett panaszok kivizsgálásával. Az olyan eseteket, amikor csak az orvos és a beteg van jelen, ráadásul a sértés csak szóban hangzik el, utólag nehéz bizonyítani.

Nehéz például olyan ügyben vizsgálatot folytatni, amikor egy orvos boszorkánynak, illetve banyának nevezi a hozzá került szívbeteg kislányt. Az orvos később azzal érvelt, hogy csak viccelődött, így próbálta oldani a feszültséget, az anya azonban ezt nem így gondolta.

Egy másik panasz arról szól, hogy a nőgyógyászaton minősíthetetlen hangon beszélt az orvos, aki leginkább a háziorvos javaslatát bírálta, az ugyanis az asszony esetét sürgősnek minősítette. A vallásos asszony megaláztatásként élte meg azt is, hogy az orvos a nőgyógyászati vizsgálata közben kinyitotta az ablakot.

Látszólag nem történt semmi különös, de egy szülő mégis felháborodott azon, hogy félvállról bántak vele. Amikor a gyermekorvosi ügyeleten az asszisztensnő nem akart fogadni egy gyermeket, a szülő azt kérte, hogy az ügyeletes doktornő nézze meg a gyermeket, hátha van valami baj. Az orvosnő - egy sms-írásból felpillantva - annyit mondott: az asszisztensnője helyesen járt el, nincsenek „röntgen szemei”, nem tud mit kezdeni a gyermekkel.

Szembesítés

„Az ilyen esetek megítélése nehéz. Előfordulhat, hogy a beteg túlérzékeny vagy sok rosszat tapasztalt már az egészségügy rendszerében, s betelik nála a pohár”, mondta az Indexnek Kovácsy Zsombor. Ezek kivizsgálásánál szabályos szembesítést rendez az Egészségbiztosítási Felügyelet, egy asztalhoz ülteti a feleket. Kovácsy Zsombor szerint ez gyakran önmagában is elég arra, hogy az orvos vagy a kórház a jövőben jobban odafigyeljen a betegekre.

Jogsértést ilyen esetekben – bizonyítékok híján - ritkán lehet megállapítani. A felügyelet ilyenkor azzal zárja le az ügyet, hogy a kórháztól több odafigyelést kér, aminek üzenetértéke van. Kovácsy Zsombor szerint olyan estről még nem szereztek tudomást, hogy valaki személyes elfogultság vagy sértettség miatt alaptalanul panaszolt volna be egy kórházat.

Továbbra is érkeznek panaszok a vizitdíj miatt, ezek száma azonban az utóbbi időben csökkent. A rendszer február 15-i indulása után az első hónapokban a panaszok 40-45 százaléka a vizitdíjjal volt kapcsolatos. A kórházak több pénzt kértek, mint az előírás, vagy olyannal is fizettettek, aki mentességet élvezett. Mára a vizitdíj a panaszok 20 százalékát teszi ki, ami arra utal, hogy kialakul ennek a gyakorlata.

A vizit díja

Volt olyan eset, hogy egy beteg azt kifogásolta, hogy a kórházban csak automatában lehet vizitdíjat fizetni. Ez jogszabályellenes, mondta Kovácsy Zsombor, a vonatkozó jogszabály szerint ugyanis minden kórház köteles lehetővé tenni a készpénzes fizetést. Az automata és az ehhez kapcsolódó pénzváltás egyelőre kiegészítő lehetőség. Ezt az ellentmondást az Egészségbiztosítási Felügyelet is jelezte a minisztériumnak.

A Felügyelet több olyan esetet is vizsgál, amikor a betegnek túl hosszú ideig kell várakoznia műtétre vagy vizsgálatra. Több beteg például azt kifogásolta, hogy csípőprotézis-műtéteiket évekkel későbbre halasztották. Ha az intézmény betartotta a várólista vezetésére vonatkozó szabályokat, ezekben az ügyekben általában elutasító határozat születik, mondja Kovácsy Zsombor. Olyan jogszabály ugyanis nincs, amely a várakozási idő megengedhető hosszúságára vonatkozna.

Egyelőre csak 16 kórház tette nyilvánossá várólistáit. Bár ezek nem mindegyike szabályos, ezek a kórházak legalább komolyan vették betegközpontú, szolgáltató szerepüket, mondta az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke. 2008 januárjától minden kórház köteles lesz ezt megtenni.

Megégett a beteg

Még folyik a vizsgálat abban az ügyben, amikor súlyosan megégett egy műtétre előkészített nő az Országos Gyógyintézeti Központban. Az operáció megkezdése előtt a beteg nyakán az elektromos szike földelésre használt kábele gyulladt ki egy elektromos zárlat miatt. A beteg másodfokú égési sérüléseket szenvedett. Az ügyben a Felügyelet azt vizsgálja, a kórház megtett-e minden tőle telhetőt az elektromos zárlatok megszüntetésére.

Hamarosan lezárul a vizsgálat a soproni kórházban történt eset ügyében is, amikor egy műtéti törlőkendőt felejtettek a beteg hasában, aki később meghalt.

Több, a sajtóban is ismertté vált kirívó ügyben a Felügyelet már kiszabott bírságot. A Margit kórházat egymillió forintra büntették meg, mert Algopyrin-érzékenysége ellenére egy betegnek Algopyrint adtak. A férfi meghalt. A panaszos szerint a beteggel rosszul bántak és orvosi műhiba is történt, de ezeket a vizsgálat nem igazolta. A beteg halála nem volt összefüggésben a rossz gyógyszerezéssel. Az ügyben viszont több hiányosságot is megállapított a felügyelet. A beteget például papíron március 31-ével vették fel az osztályra, de ténylegesen csak 1-jén került be.

A sátoraljaújhelyi kórháznak 300 ezer forintot kell fizetnie, ahol az előre egyeztetett szemműtétre érkezett beteg a kórházban tudta meg, hogy műtétjét elhalasztották. Kezelőorvosa ezt azzal indokolta, hogy a kórház egyre kevesebb pénzt kap az OEP-től, ezért új időpontot se egyeztettek vele. Az orvos mindeközben Gyurcsány Ferencet, Molnár Lajost és Horváth Ágnest szidta, és azt is kifejtette, hogy „már minden betegnek az utcán kéne lenni, legfőképpen azoknak, akik erre a bandára szavaztak”.