300 forintba kerül az orvos és a kórház
További Belföld cikkek
- Új oktatási projektet indukált Orbán Balázs és az ELTE-tanszékvezető ügye
- Két fiatal rejtélyes halálesete miatt aggódnak egy magyar faluban
- A Semmelweis Egyetem szerint szamárköhögés-járvány van Magyarországon
- Maradnak a mínuszok, a fejünk is belefájdulhat a vasárnapi időjárásba
- Kihúzták az ötös lottó nyerőszámait, több mint egymilliárd forint volt a tét
A kormány január elsejétől 300 forintos vizitdíjat és kórházi napidíjat vezet be, ez azt jelenti, hogy a háziorvosnál, a szakrendelésen való megjelenés és minden kórházban töltött nap ennyibe kerül. Az azért nem fordulhat elő, hogy egy súlyosabb betegségben szenvedő minden pénze orvosra menjen. Ha egy évben húszszor megy valaki orvoshoz, eléri a 6 ezer forintos limitet, így ezután már nem kell fizetni az újabb vizitekért. Ugyanígy 20 kórházban eltöltött nap felett sem kell már fizetni.
A krónikus betegeknél, akiknek sokat kell járnia háziorvoshoz, szakrendelésre, és még kórházban is hosszabb ideig fekszenek, azaz mindhárom ellátási szintet igénybe veszik, a felső limit nem 3-szor 6 ezer forint, hanem csak 15 ezer forint lesz, ennél többet nem fizethetnek egy évben orvosra. Természetesen, ha baleset éri az embert, vagy sürgős, életmentő beavatkozásra van szüksége, az ellátás ezentúl is ingyenes lesz.Kedvezmények
A Magyar Demokrata Fórum szerint a mai kormányülésen meghozott, "egészségügyi reformnak nevezett döntések nem az ágazati átalakítás első lépéseiről, hanem az állampolgárok ismételt megsarcolásáról szólnak" - olvasható Csáky András MDF-es országgyűlési képviselő közleményében. A politikus szerint valódi reformok a járulékok hatékonyabb beszedésével, valamint alapvető intézményi- és strukturális átalakításokkal kezdődhetnek, azonban erre irányuló lépések a kormány balatonöszödi ülésén ma sem születtek.
Az MDF a kötelező kamarai tagság megszüntetését kicsinyes politikai bosszúként értékeli, ugyanakkor az egészségügyi köztestületekre nézve beláthatatlan kockázatokkal járó intézkedésnek tartja. A Gyurcsány-kormány ezen döntésének célja nem lehetett más, mint hogy a jövőben elkerülje az ágazati testületekkel való szakmai egyeztetéseket, és hogy megossza az eddig egységesen fellépő szervezetek tagságát.
Mintegy négymillió ember kap kedvezményt a vizitdíj fizetése során. A hat éven alul gyermekek ellátása teljesen ingyenes marad, emellett vizitenként illetve kórházban fekvésért csak 100 forintot fizetnek majd a következő csoportok: a nyugdíjasok és nagycsaládosok, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, a munkanélküliek, a rendszeres szociális segélyben és a gyesben részesülők. Az ő esetükben a fennmaradó 200 forintot az állam fizeti majd.
A vizitdíjból befolyó pénz teljes egészében a háziorvosnál vagy a kórháznál maradhat. Ezt fejlesztésre, és a bérek emelésére is lehet fordítani. Ezzel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc azt mondta, a vizitdíj egy háziorvosnál adott esetben 20 százalékos jövedelembővülést is eredményezhet.
A kormány döntése értelmében nem lesz dobozdíj, sem receptdíj, azaz nem kell minden gyógyszer kiváltása után egy kisebb összeget fizetni. Januártól csak az eddig ingyenesen kapható, azaz 100 százalékban támogatott gyógyszerekre kell 300 forintos térítési díjat fizetni. Ez az eddigi közgyógyellátottakat nem érinti.
A kormány arról is határozott, hogy olyan "egyszerűbb" gyógyszereket, mint a fájdalom- és lázcsillapítók, hasmenés elleni szereket a jövőben éjjel-nappal nyitvatartó bevásárlóközpontokban és benzinkutaknál is lehet árusítani. Eltörlik az eddigi korlátozásokat a gyógyszertárak alapításánál. Így több patika nyílhat és javulhat az ellátás, de ehhez továbbra is szükség lesz gyógyszerész résztulajonosra a vállalkozásban.
Biztosítottak és potyautasok
Az egészségügyben dolgozókat január elsejétől mentesítik a kötelező kamarai tagság alól. A kormány ezzel nem titkolt módon ki akarja fogni a szelet a politizáló kamarák vitorlájából. A cél az, hogy szakmai alapon működő, a tagság önkéntes vállalásán alapuló érdekképviselet jöjjön létre.
Január elsejétől kezd el működni az egészségbiztosítási felügyelet. Feladata az lesz, hogy ellenőrizze, megfelelően költi-e el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az évi 1500 milliárd forintot. Ez a szerv a tb-járulékot fizetők egyfajta "fogyasztóvédelmi" felügyelősége is lesz. Ellenőrzi, hogy a kórházak megfelelő színvonalú ellátást nyújtanak-e. A felügyelet dolga lesz a több százezer "potyautas" kiszűrése is - ők azok, akik nem fizetnek járulékot, mégis igénybe veszik az orvosi ellátást.
Mint Gyurcsány Ferenc elmondta: arról az év végéig születik döntés, hány egészségbiztosító működjön a jövőben. Az egészségügyi tárca szeptember 30-ig mindenesetre kidolgozza, milyen ellátások járjanak állampolgári jogon (mentés, védőoltás, csecsemővédelem), mihez kell kötelező biztosítás (járó- és fekvőbeteg ellátás), s milyen további szolgáltatások tartozzanak a kiegészítő biztosítás körébe.
Fontos cél az is, hogy az ellátás igazodjon a területi igényekhez. A PM honlapján olvasható konvergenciaprogram szerint jelentősen csökken a fekvőbeteg-ellátó kapacitás elsősorban a fővárosban, a Nyugat- és Dél-Dunántúlon, főként a kisvárosokban. Az intézmények azonban nem feltétlenül szűnnek meg, csak új feladatot kapnak, a szociális alapú idősgondozást, ápolást, a rehabilitációt.
Dolgozni, ameddig lehet
Átalakul a jövőben a nyugdíjrendszer is. A változtatások az előrehozott nyugdíjakat, az öregségi és a korkedvezményes nyugdíjat, a nyugdíjszámítás szabályait, a fegyveres és rendvédelmi szerveknél dolgozók nyugellátását, illetve a rehabilitációs rendszert érintik. A rehabilitációs rendszer lényege az lesz, hogy segítsék a visszatérést a munkaerőpiacra.
A nyugdíjrendszerről október közepéig dolgoznak ki koncepciót, ezután a törvényi szabályozás következik, a változtatások pedig 2007 elejétől lépnek életbe. A cél az, hogy mindneki addig dolgozzhasson, "ameddig az egészsége engedi"- mondta Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter.
A miniszter ismertetése szerint az öregségi nyugdíj akkor jár, ha megszűnik a munkavégzés, ám abban az esetben, ha valaki nyugdíjkorhatár után is dolgozik, fizet járulékot, későbbi nyugdíja emelkedjen. A munkáltató és a munkavállaló közösen lesz érdekelt abban, hogy "a korkedvezmény finanszírozásában a nyugdíjkassza felé szerepet vállaljanak, ebben az esetben lehetséges további jogosítványt szerezni erre a korkedvezményre".
Módosítják és differenciáltabbá teszik a fegyveres és rendvédelmi szerveknél dolgozók kedvezményeit. A módosítás ugyanakkor nem érinti azokat, akik legalább húsz év szolgálati idővel rendelkeznek. Akik hosszabb szolgálati idővel rendelkezők kedvezőbb mértékű nyugdíjat kapjanak.
Jelenleg 450 ezer, korhatár alatti rokkantnyugdíjas él, számukra új rehabilitációs rendszert szeretnének létrehozni. "Ezeket a szolgáltatásokat (...) alanyi jogon fogják kapni azok, akik a harmadik csoportos rokkantsági csoportba tartoznak, vagy önként jelentkeznek rehabilitációra" - tette hozzá a miniszter.