Titkos szállítmány miatt öltek Móron?

A Blikk csütörtöki számában arról ír, miért is kellett nyolc embernek meghalnia a móri Erste bankfiókban. A szerző nélkül közölt írás szerint "az álmos Fejér megyei kisváros" bankján rendszeresen több milliárd dollár értékű hamis értékpapírok "utaztak át". A vérengzés napján állítólag egy diplomata rendszámmal ellátott Mercedes állt meg a bankfióknál, két férfi szállt ki és bementek az épületbe. Egyikük az ajtóban állt meg (a bíróság szerint ő volt Kaiser Ede, akit jogerősen életfogytig tartó fegyházra ítéltek), a másik pedig az aktuális "csomagért" sorbanállt. A pénztáros azonban ezúttal azt közölte vele, hogy nem érkezett meg a küldemény, a férfi erre "profi kivégzőgépként" likvidált mindenkit, aki a bankban tartózkodott. A mészárlás tehát a kudarcba fulladt akció miatt történt, írja a Blikk meg nem nevezett szemtanúkra hivatkozva. A Blikk rámutat: a Móron történteket semmiképp nem lehet bankrablásnak nevezni, többek között azért nem, mert a tettesek nem vitték el a széfben lévő 30 millió forintot.

Mór: a HVG szerint sem bankrablás volt

A Blikkben közöltekre rímel a hetilap legfrissebb számában olvasható írás, ami egy előzetes letartóztatásban ülő szlovák férfi információira hivatkozva állítja a móri mészárlásról, hogy bizonyítható lenne kik és miért követték el a bűncselekményt. Boris S., 38 éves szlovák állampolgár szerint Kaiser Ede és Hajdú László ártatlanok a móri ügyben, azonban a magyar rendőrség nem hajlandó foglalkozni az ő információival. A HVG "más forrásokra" hivatkozva azt írja, hogy egy Oroszországból várt "értékes szállítmány hibás teljesítésén" dühödtek fel a megbízott átvevők, és ez torkollott az Erste bankfiókban a mészárlásba. A lap szerint figyelemre méltó az is, hogy a szlovák férfi annak a Budalakk-csoportnak a cégében tulajdonos, amelyhez a mészárlás napján rögzített egyik utolsó banki tranzakció kötődik, a HVG ezzel kapcsolatban megjegyzi: elképzelhető, hogy Boris S. fedett hírszerzőként működhetett az 1990-es évek végén a Budalakkban.
A HVG cikke>>>

A Tubes sem az igazi

A Magyar Hírlap csütörtöki cikkében tovább boncolgatja a NATO-radar témáját, amivel kapcsolatban szerdán a kormány úgy döntött, hogy a honvédelmi tárca kezdje el az előkészítő munkálatokat a Pécs melletti Tubesen. A lap Körömi Attila független parlamenti képviselőt szólaltatta meg, aki szerint hiba lenne lakott területek közvetlen közelében katonai objektumot telepíteni. Mernyó Ferenc hadmérnök szerint más szempontból sem szerencsés választás a Tubes: a Zengőnél alacsonyabb, húsz kilométerrel nyugatabbra fekvő Tubesről nem lehetne bemérni a Szerbia felől, kis magasságban érkező repülőgépeket, így Paksot szinte észrevétlenül lehetne a megközelíteni. A hadmérnök szerint a délebbre fekvő Tenkesen jobb helye lenne a radarnak.
A Magyar hírlap cikke>>>
A kormány lezárta a Zengő-témát

Nemi erőszak vádja egy volt rendőrtábornok ellen

Nemi erőszakkal vádolták meg a Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának főosztályvezetőjét, írja a Népszabadság. Egy katasztrófavédelemnél dolgozó 35 éves nő a rendőrségen tett feljelentést főnöke ellen, állítása szerint a férfi nem törődött bele abba, hogy szakítani akar, és a nő lakásán erőszakkal közösült vele. Az egykori rendőrtábornok ügyvédje szerint egy szó sem igaz abból, amit a nő állít, éppenhogy a nő lejárató bosszújáról van szó, amiért a szívbeteg férfi nem hagyta ott érte a családját.
A Népszabadság cikke>>>

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!