Zsanett-ügy: nem perdöntő a DNS-vizsgálat

A 21 éves E. Zsanett megerőszakolásával, illetve bűnsegédlettel gyanúsított rendőrök őrizetbe vétele után két nappal szerepelt a sajtóban először a DNS-minták szerepe a nyomozásban. Ekkor Somfainé Vajda Ágnes, az egyik rendőr védője nyilatkozta, hogy még folyik a DNS-minták értékelése.

Innentől kezdve szinte nem múlt el úgy nap, hogy a lapokban, tévében, rádióban az ügyészség szóvivőjét ne kérdezték volna meg, hogy mikorra lesz eredmény. Közben hivatalossá vált, hogy az őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba vett rendőrök mindegyikétől vettek DNS-mintát, amit összehasonlítanak a Zsanettől származó kenettel.

Soltészné Nagy Katalin, az egyik bűnsegédlettel gyanúsított rendőr ügyvédje május 21-én azt mondta az MTV Napkeltéjében, hogy a DNS-vizsgálat akár 60 napig is eltarthat.

Az ügyészségtől kapott információ szerint a biológiai anyagmaradványokat (közkeletű, de helytelen kifejezéssel DNS-nyomot) a lefoglalt autóban és a rendőrök egyenruháján is keresnek. Az előbbiből kiderülhet, hogy ült-e Zsanett az autóban (a rendőrök szerint nem), az utóbbin spermanyomot, illetve a lány biológiai anyagmaradványait keresik a szakértők.

A rendőrök a ruhájukat Morvai Attila ügyészségi szóvivő szerint néhány nap elteltével kellett beadniuk vizsgálatra. Május 30-án Soltészné Nagy Katalin azt mondta: értesítették arról, hogy szakértő vizsgálja meg védence ruházatát. Állítása szerint korábban a védence maga ajánlotta fel, hogy átadja azt a nyomozóknak.

Ugyancsak május 30-án a szóvivő azt mondta: ha sikerül gyorsan lefolytatni a vizsgálatokat, akkor pár hét múlva meglesznek az eredmények, a folyamat azonban eltarthat akár hónapokig is. Péntek délelőtt még mindig nem volt eredmény.

Konkrét ügyről nem beszélhet

"Etikus szakértő konkrét ügy kapcsán két okból nem nyilatkozhat: ha nem ő foglalkozik az üggyel, akkor nem áll rendelkezésére minden információ, ami alapján korrekt véleményt tud mondani. Ha pedig ő az ügy szakértője, akkor azért nem beszélhet" – mondta Pádár Zsolt igazságügyi hemogenetikus szakértő, a Bűnügyi Szakértő- és Kutatóintézet osztályvezetője, aki nem vesz részt a rendőröket erőszakkal gyanúsító Zsanett ügyében a DNS-vizsgálatban.

Olyan esetekben, ahol erőszak gyanúja merül fel, mit bizonyít, ha találnak releváns biológiai anyagmaradványt? – tettük fel a kérdést a szakértőnek, aki magyarországi büntetőügyben az első DNS-vizsgálatot végezte tizenöt évvel ezelőtt, amikor Debrecenben megöltek egy etióp hallgatólányt.

Biztosítani és feltárni

A bizonyítási eljárásban mérlegelés tárgyát képezheti, de semmiképpen nem tekinthető döntő bizonyítéknak, ez csak egy a bizonyítékok sorában. Erőszakos közösüléses ügyekben testek és egyéb anyagok, például ruhák közvetlenül, fizikailag érintkeznek egymással. Biológiai anyagmaradvány lehet a hámsejt, a töredékes sejt, hajszál, szőrszál, nyál, orrváladék vagy a nemi utak váladéka. Ilyenkor az a kérdés, hogy sikerül-e ezeket a helyszínelőknek biztosítani, majd feltárni.

Vagyis, ha nem találnak releváns biológiai anyagmaradványt, még nem biztos, hogy nem történt erőszak. Lehet, hogy a keresett biológiai anyagmaradvány nem képződött le, vagy leképződött, de a szakértők gyakran mások – például bűnügyi helyszínelő – által biztosított mintából kell, hogy dolgozzanak.

Ha cirkoruhába bújunk

Hogy ez mit jelent? Fizikai kontaktusnál, elkerülhetetlen az anyagmaradványok leképződése, egy kézfogásnál például hámsejtek vándorolnak a két fél között. Hogy ezeket akár hetekkel később ki lehet-e mutatni, az attól függ, hogy milyen gyakran és alaposan tisztálkodnak a felek vagy megül-e hámsejt a nehezebben tisztítható, köröm alatti részen.

Hogy a ruhán marad-e nyom, az ugyanettől, vagyis a mosás minőségétől, hatékonyságától függ. És autóban hagyhatunk biológiai anyagmaradványt? – kérdeztük Pádár Zsoltot. "A sejtek megújulnak, elpusztulnak, újraképződnek – mondta. – Biológiai anyagmaradványunk csak akkor nem kutatható fel, ha a Dűnéből ismert cirkoruhába bújunk, ami a testből kikerült anyagmaradványokat újrahasznosítja."

Mindenben lehet trükközni

A DNS-vizsgálat elterjedése és szélesebb körű alkalmazása nem szorította háttérbe az ujjnyomat alkalmazását. Nincs egyetemesen kiváló módszer, nincs csodafegyver, a DNS-vizsgálat sem az. Ha az ujjnyomat elmosódott, akkor a DNS-vizsgálattal értékelhető eredményt lehet elérni, ha van elegendő ujjnyomat, akkor viszont értelmetlen DNS-vizsgálatot végezni.

A bűnügyi filmeken a DNS-vizsgálat eredménye ripsz-ropsz megvan. Netán azért, mert Amerikában vagy Nyugat-Európában sokkal jobb laborok vannak, mint nálunk? – kérdeztük. A szakértő szerint nem lenne kifizetődő az a kameraidő, amennyivel nyomon követhető lenne egy ilyen vizsgálat. És szerencsés sem lenne, mert "a kevésbé jó fiúknak segítene a trükközésben". Egy genetikai vizsgálatnál is lehet trükközni? Mindenben lehet, mondta Pádár, de részleteket, érthető okokból, nem árult el.

Érzékelik a nyomást?

A magyarországi DNS-laboroknál hiányzik az Európában bevett akkreditációs és auditor rendszer. "Több labor tartja magát alkalmasnak DNS-vizsgálatok elvégzésére, mint amennyi valóban alkalmas rá" – mondta a szakértő. Az európai minőségbiztosítási rendszer kialakításával nem a DNS-vizsgálat lesz megbízhatóbb, hanem a hatóságok bizalma lesz nagyobb a vizsgálat iránt.

A legjobban felszerelt DNS-laborok technikai és személyi hátterének kialakítása több százmillió forintba kerül, és fenntartása is több százmilliós tétel. Maga a DNS-vizsgálat ára néhány tízezer forint éppúgy lehet, mint több tízmillió, a vizsgálat akár több évig is tarthat.

Az ország közvéleményét megrázó vagy különösen érdeklő ügyekben előre szokták venni a DNS-vizsgálatot? – kérdeztük a szakértőt, aki szerint a rendelkezésre erőforrások és a finanszírozás szintje mellett a hatóságoktól is függ mindez. És a szakértők érzékelik a média, illetve a közvélemény nyomását? – kérdeztük végül. "Általánosságban nem tudom megválaszolni – mondta Pádár Zsolt. – Szakértőként soha nem engedek a nyomásnak. Az objektív valóságot próbálom meg feltárni, mert tudom, hogy az ügy szereplőinek ezzel teszem a legjobbat."