15 év fegyház Szlávy Bulcsú meggyilkolásáért

Első fokon 15 év fegyházra ítétlék hétfőn Wappler Lászlót, aki a vádak szerint megrendelte Szlávy Bulcsú meggyilkolását. A másodrendű vádlott 6 év, a harmadrendű pedig 12 év fegyházat kapott. Az ítélet ellen fellebbeztek, így az nem jogerős. Wappler a bírósági indoklás szünetében az Indexnek azt mondta, ártatlanok, és "a bíróság baromságokat mondott". Arról is beszélt, hogy magánnyomozókat fog felbérelni az igazság kiderítésére. Az elítélt kifogásolta, hogy egy nappal az előzetesben maximálisan tölthető három év lejárta előtt hoztak az ügyében ítéletet.

Az ügyben a büntetőper 2006 májusában kezdődött a Pest Megyei Bíróságon. A vád szerint Szlávyt 1997. július 31-én csalták Budaörsre, az elsőrendű vádlott Wappler László megbízásából lelőtték, majd holttestét bebetonozták egy mit sem sejtő háztulajdonos garázsába.

Az ügyészség előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja Wappler Lászlót, amit felbujtóként követett el. A vádhatóság szerint azért ölette meg Szlávyt, mert megerőszakolta barátnőjét. Másodrendű vádlottat bűnsegédként elkövetett emberöléssel vádolják, mert a hatóságok szerint a sértett egykori testőreként ő csalta a bűncselekmény helyszínére Szlávyt. A harmadrendű vádlott pedig a vád szerint az elsőrendű alkalmazottjaként beszerezte a bűncselekményhez használt fegyvert és ő lőtte le közvetlen közelről a sértettet.

A Szlávy-életmű

A kezdetben fényképészként dolgozó Szlávy Bulcsú az első éttermét a nyolcvanas évek elején nyitotta az Akácfa és a Wesselényi utca sarkán. Ezt követte a Madách tér sarkán található tejbár. Többek között az budapesti Expoban, a Paradisoban, a Magnezitben és több vidéki diszkóban is voltak érdekeltségei. A Stargate Bt. ingatlanközvetítő és befektetési cég mellett tulajdonostárs volt a Bécs - Santa Cruz De Tenerife székhelyű Bultraub GmbH.-ban. A vállalkozónak voltak homályos külföldi olajügyei is, de inkább azzal vált hírhedtté, hogy mindeközben olyan bűnbandát hozott létre, amely a Balaton-parti településeken a vállalkozókat fenyegetéssel és bántalmazással arra kényszerítette, hogy bevételük egy részét nekik adják át.

A védelmi pénzekből, zsarolásokból jócskán meggazdagodó Szlávy a kilencvenes évek elején Spanyolországba távozott, 1993. októberében azt nyilatkozta: nem tér haza, mert fél a koncepciós ügyektől. Nemzetközi körözés alapján 1994. október 5-én fogták el és 1995 nyarán adták ki Magyarországnak.

Szlávy "életműve" egyben a kilencvenes évek Magyarországának keresztmetszete is. A Balaton északi partjának keresztapjaként számon tartott vállalkozó saját bevallása szerint jó kapcsolatokat ápolt Tasnádi Péterrel, személyesen ismerte Prisztás Józsefet és Tocsik Mártát is. Nem meglepő módon kacsintgatott a politika felé is: a Magyarországi Republikánus Párt alalnökeként tevékenykedett, nagyvonalú tervei között szerepelt például Magyarország vámszabad területté tétele. Könyvében azt sejtette, hogy az ellene indított büntetőeljárásnak, Interpol-körözésnek egy célja volt: politikai számításait keresztülhúzni.

Bebetonozva

Egy rendbeli súlyos testi sértéssel, egy rendbeli zsarolással és öt rendbeli zsarolás kísérletével gyanúsították, "Passzív kiadatás: [bombasztori]" címmel még könyvet is írt spanyolországi letartóztatásáról és hazahozataláról (a könyvet Som Lajos, a Piramis együttes basszusgitárosa, illetve annak könyvkiadója a Som Show Present jelentette meg 1996-ban).

Miután az előzetes letartóztatásból kiszabadult (Szlávy jogi képviseletét idősebb Bárándy György látta el), a vállalkozó 1997-ben eltűnt. Mivel felvetődött, hogy esetleg gyilkosság áldozata lett, 1999 augusztusában eltűnése miatt a rendőrség körözést adott ki.

Eltűnéséről semmit sem lehetett tudni, ezért a rendőrség csak 2002-ben indított államigazgatási eljárást. Rövidesen azonban olyan adatok kerültek a napvilágra, amik szerint Szlávyt meggyilkolták, ezért 2003. februárjában már emberölés miatt nyomoztak. A gyanúsított Wappler László, Szlávy egykori üzletfele volt (egy olyan balatoni éttermet bérelt, amelynek védelméről Szlávy gondoskodott). Wapplernek elszámolási vitái voltak a vállalkozóval, sőt valami "nőügy" is rontotta kettejük kapcsolatát.

Szlávy holtteste hét évvel eltűnése után került elő: a főváros XII. kerületében egy garázs szerelőaknájába rejtették és lebetonozták. A rendőrök 2004. január 23-án érték tetten Wappler Lászlót, amint éppen megpróbálta kiemelni a holttestet, hogy aztán a rendőrök elől más helyre rejtse el.

Indíték vagy érdekeltség

Wappler ügyvédje perbeszédében hangsúlyozta: az elsőrendű vádlottnak nem volt indítéka Szlávy megölésére, barátnőjével nem volt mély érzelmi kapcsolatban. Az ügyvéd szerint védence egyszer megzsarolta ugyan Szlávyt, de megölése azoknak állhatott érdekében, akik később a balatoni érdekeltségeit megszerezték.

Az ügyvéd szerint életszerűtlen, hogy néhány rövid beszélgetés és találkozó elegendő lett volna ahhoz, hogy Szlávy testőrét, a másodrendű vádlottat védence rábeszélje a bűncselekmény elkövetésére. A perben az ügyészség képviselője korábban letöltendő szabadságvesztést indítványozott a vádlottakra. Utolsó szó jogán a vádlottak tagadták bűnösségüket. Wappler László azt mondta, ő csak megtalálta a holttestet és elrejtette. A Népszabadságnak interjút adó vádlott szerint Szlávy halála az Aranykéz utcai robbantásban megölt Boros Tamás nevéhez köthető.