Bush elnöksége a fegyverbotrány tétje

Ellenőrizetlen értesülések

A vizsgálat tétje az elnökválasztási kampány közeledtével egyre nő - írja a Post -, hiszen a kérdés most már az: ki viszi el a balhét azért, hogy a titkosszolgálatok jelentéseivel ellentétben nem találták nyomát Irak nukleáris programjának.

A bizottság a Posthoz eljuttatott jelentéstervezete egyértelműen hibásnak tartja a titkosszolgálatok a háborút megelőző állításait. Az Irak elleni vádirat alapját adó Nemzetbiztonsági Becslés (National Security Estimate, NSE) megállapításai "közvetett bizonyítékokon, csak egy forrástól származó vagy vitatott információkon" alapult.

Demoralizáló bizalomvesztés

"Aggódom a titkosszolgálatok szavahihetőségéért" - nyilatkozta a Postnak Pat Roberts, a szenátusi vizsgálóbizottság republikánus elnöke. Véleménye szerint a hitelvesztés demoralizálhatja a terrorizmus elleni harcban kulcsfontosságú szakszolgálatokat. Ennek ellenére, "ha vaj van a fejükön, meg kell mosni a fejüket" - mondta, utalva a vizsgálat végig vitelére.

Alaptalan magabiztosság

Vaj pedig lehet a fejükön. Több, a vizsgálatot jól ismerő, neve elhallgatását kérő forrás szerint az NSE-ben túlzottan is a CIA akarata érvényesült, gyakran nem vették figyelembe más szakszolgálatok - például a nukleáris fegyverkezés kérdésében kompetens Energiahivatal - véleményét - írja a Post. Gond volt az NSE nyelvezetével is - a 2002 októberében nyilvánosságra hozott verziója egyszerűen tényként közölte, hogy "Bagdad vegyi és biológiai fegyverekkel rendelkezik".

Ezt eddig azonban nem támasztották alá a terepen szerzett eredmények.

Felelőst keresnek

A bizottság demokrata képviselői a kormányzat felelősségét firtatják. John "Jay" Rockefeller szenátor a védelmi minisztérium, egészen pontosan a Különleges Tervek Ügyosztálya felelősségét vizsgálná - írja a Post.

Amennyiben sikerülne bebizonyítani, hogy Cheney alelnök, Rumsfeld védelmi miniszter, vagy akár George W. Bush állhat az Irakról szóló hírszerzési adatok egyirányú értelmezése mögött, az akár demokrata sikert is hozhatna a jövő évi elnökválasztásokon.

Rockefeller külön vizsgálat indításával fenyeget az általában a pártpolitikai érdekek felett álló munkát végző bizottságban - írja a Post.

Komolytalan ellenőrzések

Rockefeller igyekezete érthető, a kormányzat - a Post értesülései szerint - eddig nem tett túl sokat háború előtti vádjai bizonyításáért. Bár az Irak elleni vádak egyik legfőbbike az atomfegyverprogram titkos újraindítása volt, a háborút követő kutakodások során hónapokig nem vizsgálták át a legfőbb nukleáris létesítményeket.

Amikor júliusban végül elmentek az feltételezések szerint urándúsításhoz használt alumíniumcsöveket tároló Naszr bázisra, gyakorlatilag semmit sem találtak.

Vízvezeték atomfegyverből

Az alumíniumcsöveket - mint ahogy Irak állította, és a kérdést a CIA-tól függetlenül vizsgáló amerikai kutatók már tavaly decemberben is megállapították - rakétagyártáshoz használták. A Post értesüléseit Stephen D Meekin, az ausztrál hadsereg dandártábornoka, a tömegpusztító fegyverek után kutató szövetséges alakulat egyik vezetője is megerősítette.

"Meekin nem rendelkezik megfelelő képzettséggel ennek megállapítására" - jelentette ki a Postnak egy neve elhallgatását kérő amerikai kormánytisztviselő, bár részleteket nem közölt. A fegyvervizsgálatot vezető David Kay jelentésében "nyitott kérdésként" jelezte az alumíniumcsövek ügyét.

Nem erősíti meg a kormány álláspontját az, hogy a csöveket gyakorlatilag őrizetlenül hagyták. Ahogy Meekin mondta, "a legvalószínűbb, hogy fémhulladék-telepeken találjuk meg a csöveket". "A guberálók már rég eladták vízvezetéknek" - nyilatkozta a Postnak. Az amerikai hadsereg nem biztosított védelmet a naszri rakétaüzemnek.

A prekoncepciók mentén előre

A Post értesülései szerint a CIA meglehetősen prekoncepciózus a tények feltárásában. Kutatási eredmények nem támasztják alá feltételezéseit, miszerint Irak urándúsításra alkalmas centrifugákat állított elő. Erről hasonlóan nyilatkozót Mahdi Obeidi iraki tudós is, akit az ügynökség továbbra is "az igazság eltitkolásával" vádol. Obeidi Irak 1991 előtti atomprogramjának egyik, az urándúsításért felelős vezetője volt. Bár a tudós a rezsim bukása után azonnali letartóztatására számított, az amerikaiak érdektelensége miatt végül önként jelentkezett. Kihallgatására így is csak hosszas huzavona után került sor, két hónappal a rezsim bukása után.

Atomprogram nem volt

Obeidi önként megmutatta az amerikaiaknak az urándúsító centrifugaprogram kertjében elásott dokumentációját. A tudós házát másnap kommandósok rohanták meg. Obeidit - mint később állították, "tévedésből" - letartóztatták, a nála talált iratokat az atomfegyverprogram bizonyítékának kiáltották ki.

Pedig Obeidi éppen ennek az ellenkezőjét állította - írja a Post. Elmondása szerint az iratokat ő maga ásta el, hátha utasítást kap a program újraindítására - ez azonban nem történt meg. Mint mondta, 1991 óta Irak nem folytatott atomprogramot.

Állításait a szövetséges fegyverzetellenőrök kutatásai is alátámasztják. A Naszrban tárolt alumíniumcsövek a szakértők és leírások szerint is alkalmatlanok urándúsító centrifugák építésére. Az irakiak által ismert urándúsító eljáráshoz urán-hexafluorid gázt kellett volna karboncsöves centrifugákban "átmosni".

Atomszakértők munka nélkül

A David Kay vezette nemzetközi kutatócsoport sem karboncsöves centrifugákat, sem a módszerhez nélkülözhetetlen fluoridot előállító üzemeket nem talált.

Az iraki katonai technológiák összegyűjtéséért felelős Meekin kategorikus álláspontot képvisel, tényként kezeli, hogy Iraknak nem volt atomprogramja. Irak kísérletei nukleáris technológia beszerzésére "legfeljebb mérsékelt sikereket hoztak" - nyilatkozta a Postnak. Véleménye szerint "Észak-Korea és Irán sokkal valószínűbb terepei" az atomfegyverkezésnek.

"Nem volt sok dolgunk" - csatlakozott Meekin véleményéhez David Becket sorhajókapitány, az amerikaiak atomfegyverekre specializált kutatóalakulatának vezetője is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!