Amerikai tábornokok ellenzik Irak megtámadását

Irak nem jelent azonnali fenyegetést az Egyesült Államokra - véli a katonai vezetés több tagja, akik ezért ellenzik George W. Bush elnök Irak elleni inváziós terveit. Szemben a katonai irányításért felelős civilekkel ők inkább az iraki elnök elleni eddigi elszigetelő politika folytatását tartanák fenn.

Nincsenek hordozórakéták

Véleményüket azokra a titkosszolgálati jelentésekre alapozzák, melyek elismerik ugyan, hogy az irakiaknak vannak vegyi és biológiai fegyverkészletei, azt hangsúlyozzák, hogy Szaddam Husszein hadserege nem rendelkezik ezek célba juttatásához szükséges eszközökkel. Bush és Rumsfeld nyílt háborús készülődésének még a vezérkari főnökök egyesített tanácsában is vannak ellenzői - írja a megbízható kormányzati kapcsolatokkal rendelkező, és Bush háborús terveiről is elsőként beszámoló Washington Post.

Személyes bosszú A Postnak nyilatkozó katonai vezetők személyes okokat vélnek felfedezni Bush elnök Husszeinnel szembeni kiállása mögött. "Nem tudok az al-Kaida és az iraki vezetés közötti semmilyen kapcsolatról, ezért nem tartom elképzelhetetlennek, hogy Husszein idősebb Bush elleni merénylet-kísérlete miatt készül az elnök Husszein megdöntésére" - hivatkozott az egyik nyilatkozó katonai vezető azokra az amerikai feltételezésekre, hogy az idősebb George Bush ellen az iraki titkosszolgálat autóba rejtett pokolgéppel tervezett merényletet egy 1993-as kuvaiti látogatása során.

Felbecsülhetetlen az áldozatok száma

A katonai vezetés szerint túl kockázatos volna elvetni az elszigetelés politikáját egy agresszív katonai akció kedvéért. Bár az Egyesült Államok hamar legyőzhetné Irakot egy háborúban, sok kockázati tényezővel nem számolt a 225 ezer katona bevetésével számoló haditerv. "Nem tisztázott - vélik a katonák -, hogy mit lehet tenni Irak tömegpusztító fegyverkészletével; nem tudni mekkora katonai és polgári veszteségeket okozhat az elkerülhetetlen városi hadviselés Bagdadban, valamint megbecsülhetetlen a győzelem utáni megszállás költsége és az ország egységének megőrzését biztosító haderő nagysága".

Számolni kell továbbá azzal is, hogy a Husszein megbuktatásában szövetséges kurd és déli síita kisebbségek önálló államokat akarnának létrehozni Irak megszállása után. Az arab országokban is növelhetné az Amerika-ellenes hangulatot a tartós katonai megszállás - sorolják a támadás ellenérveit a hadsereg vezetői. Egy katonai akció kockázatai olyan nagyok, hogy nem lenne bölcs belefogni a támadásba - írja a Post több washingtoni katonai vezetővel folytatott beszélgetésre alapozva.

A civilek háborúznának

Nem ért egyet a katonai vezetéssel több washingtoni civil tistségviselő. Véleményük szerint Husszein továbbra is támadólag lép fel, megfélemlíti szomszédait és tömegpusztító fegyvereket gyárt. A polgári irányítás részsikereként értékelhető, hogy a New York Times értesülései szerint az Egyesült Államok megelőző katonai csapásokat tervez.

Bush, ha akar, támad

A Times értesülései szerint a hadsereg Bagdad és egy vagy két másik város katonai parancsnoki központjai, valamint a tömegpusztító fegyverek raktárai ellen irányulnának, hivatalosan még a Husszeint elszigetelő politika részeként. A Post értesülései szerint ugyan az Irak elleni teljes katonai invázió tervét jövő tavaszra halasztotta a katonai vezetés - ezt megerősíti a Times héfői információja is, mely szerint hivatalosan még nem terjesztettek elő haditervet a nemzetbiztonsági tanács tagjainak - a polgári tanácsadók véleménye szerint a katonai vezetés szkepticizmusa ellenére ha Bush a támadás mellett dönt, arra sor is kerül.