Tálib offenzíva készül Afganisztánban
További Külföld cikkek
- Helikopter ütközött egy kórház épületének Törökországban, négyen meghaltak
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
- Halálos balesetet okozott Ausztriában egy magyar autós
- Egy kisteherautó sofőrje behajtott egy texasi plázába, öt embert elütött
Nagy nyári offenzívára készül a talibán szerte Afganisztánban. Az öt évvel ezelőtt megbuktatott vallási fanatikus rezsim harcosai sorra szivárognak be az ország tartományaiba, a déi tartományokban gyakorlatilag már átvették a hatalmat a vidék felett, írja a New York Times. A helyzetet még az amerikai katonai vezetők is rendkívül súlyosnak tartják, jellemző, hogy míg az Irakról szóló sajtójelentéseket rendre túlzónak nevezik, az Afganisztánról szóló hírek szerintük is a valósnál kedvezőbb képet festenek a helyzetről.
Megszállták a déli országrészt
A Times tudósítója a nyáron a helyét a brit vezetésű NATO-csapatoknak átadó amerikai haderő parancsnokát, Karl Eikenberry tábornokot kísérte el a Kabultól délnyugatra, a talibán egykori fő bázisától, Kandahártól északra fekvő Oruzgan tartományba. Az egyik legszegényebb tartománynak számító országrészben tragikusra fordult a helyzet. "A tálibok és az al-Kaida mindenütt jelen van" - magyarázza a tartományi főváros - amúgy tipikus egyutcás település - Tirin Kot bazársorának egyik árusa. Állítását az amerikai katonai térképek is megerősítik. Tirin Kotot leszámítva az összes egyéb terület bíborszínre vagy vörösre van festve, ami azt jelzi, hogy a területet a tálibok ellenőrzik.
"A biztonsági helyzet nem jó" - magyarázta Eikenberrynek Maulavi Abdul Hakim Munib, a tartomány egy hónapja kinevezett, 35 éves kormányzója. A legfőbb probléma a rendfenntartók csekély létszáma. A tartomány öt megyéjében megyénként 45-50 rendőr teljesít szolgálatot, ami távol van az elégségestől. Főleg, hogy az állomány szolgálatot teljesítő fele általában a megyei vezető mellett lát el testőri feladatokat, így gyakorlatilag nincs is lehetőség a tálibok elleni harcra.
Zabrálnak, dézsmálnak, szedret majszolnak
A Timesnak nyilatkozó helyi források szerint a tálibok megyénként legalább 300 harcost állomásoztatnak a tartományban. A tálibok csapatokban járkálnak a falvak utcáin, fák árnyékába húzódva zavartalanul szedret majszolnak, a helyiektől élelmet zabrálnak és beszedik az egyházi adót is. A helyiek nem mernek ellenszegülni, nehogy provokálják a környék tényleges urait.
"Nappal a nép, a rendőrség és a hadsereg a kormánnyal van, de éjszaka mind a tálibokkal harcol" - magyarázta Eikenberry tábornoknak a már idézett bazári árus.
Hasonlóan rossz a helyzet a szomszédos Kandahar tartományban, a tálibok egykori központjában is. Kandahar városától alig húsz percnyi autózásra, Pandzsavi városkát gyakorlatilag meg is szállták a tálibok. Kétszáz fős alakulatukat ugyan az amerikaiak megpróbálták elűzni, de a harcok után a tálibok visszatértek, és be is rendezkedtek a városban. Azóta egyre gyakoribbak a rajtaütések az ország legfontosabb közútján, a Kandahart Kabullal összekötő műúton.
Tavaszi zsongás
A Times szerint a tálibok tavaszi zsongása nem új jelenség, a hideg afgán tél vége eddig minden évben a lázadócsoportok aktivizálódását hozta. De a tálibok és az al-Kaida most, hogy az amerikaiak a NATO-nak adják át az ország ellenőrzését, nagy harcokra készülnek. Lelkesíti őket, hogy a brit vezetésű NATO-csapatok deklaráltan elutasítják a terroristák elleni hadviselést. A feladatot a továbbra is az országban állomásozó és az északi részeket irányító amerikai csapatok végzik majd.
További problémát jelent, hogy a tálibok előretörése megingatta a helyiek hitét a központi hatalomban. A legtöbb tartományi vezető diszkreditálta magát, alatvalóik korruptnak tartják őket. Az egy hónapja kinevezett Munib kivétel, aktív harcot hirdetett a tálibok ellen. Nyomására már Hamid Karzai afgán elnök is ígéretet tett, hogy legalább megyénként 200-250 rendőrt küldenek a tartományba.
Oroszország keresztbe tesz
A 35 éves Munib azonban váratlan nehézségekkel nézhet szembe. Bár most a tálibok ellen küzd, 2001-ben még a talibán nemzetiségi ügyekért felelős vallásügyi miniszterhelyettese volt. Emiatt szerepel az ENSZ Biztonsági Tanácsának körözési listáján is, azaz semmilyen kormány nem nyújthat neki sem anyagi, sem fegyveres támogatást.
Karzai, aki megbékélési politikája keretében szívesen ad amnesztiát a hozzá lojális volt táliboknak egyelőre hiába kezdeményezte a BT-nél, hogy Munibot és két másik volt magasrangú tálibot, akik most aktív szerepet vállalnak az ország újjáépítésében, vegyék le a listáról. Hogy-hogynem a döntést eddig az iráni atomválság ügyében is furcsa kettős játszmát játszó Oroszország akadályozta meg.