A demokratáknak sem lesz könnyű

2006.11.09. 11:57
Ha nem is jellemző, de nem is szokatlan a megosztott kormányzás az Egyesült Államokban. A demokraták szűk szenátusi többségükkel kiegyensúlyozottabb, kompromisszumosabb politikára kényszeríthetik Busht, de akaratukat nem erőltethetik rá az elnökre.

Kiegyensúlyozottabb, szélsőségektől mentesebb időszak kezdődhet az Egyesült Államokban a Demokrata Párt időközi választási sikere után. Azzal, hogy a demokraták a törvényhozás mindkét házában többséget szereztek, megosztott kormányzás kezdődik az Egyesült Államokban, ahol a végrehajtói hatalmat az elnök gyakorolja.


Másnapi lapok

És gyakorolhatja is, hiszen hiába került többségbe a Demokrata Párt a törvényhozásban, az elnöknek vétójoga van, amit legfeljebb kétharmados többséggel bírálhat felül a szenátus. Azaz, olyan törvény nem születhet, amihez Bush ne járulna hozzá.

Demokrata menetrend

Bár a szenátusban elvileg ugyanannyi, 49-49 szenátora van a demokratáknak és a republikánusoknak, a két független támogatásával a demokratáké a többség, azaz ők adják majd a szenátusi bizottságok elnökeit, akik hatalmuknál fogva meghatározhatják a bizottságok munkarendjét.

Ez Magyarics Tamás Amerika-szakértő, a Teleki László Intézet tudományos főmunkatársa szerint mindenképpen moderálólag hat majd, de nem csak Bush kormányzására, hanem a Demokrata Pártra is.

Kék kutyák

A demokraták ugyanis "kevésbé szervezettek", azaz többszínűek a republikánusoknál. Ugyan 2005-ben a statisztikák szerint a demokrata törvényhozók 88 százaléka együtt szavazott a legtöbb kérdésben, a mostani választási győzelemmel egy új politikai csoportjuk is mandátumot szerzett.

A párt diadalát jórészt a jellemzően republikánus vidéknek számító Közép-Nyugat meghódításának köszönheti. Itt azonban több olyan jelöltjük győzött, aki alapvető kérdésekben akár republikánus is lehetne - többségük támogatja a fegyvertartást, ellenzi az abortuszt és a melegházasságot, tehát kulturálisan konzervatív.

"A demokratáknak sem lesz könnyű" - mondta Magyarics. A konzervatív demokraták, vagy ahogy az amerikai politikai szleng hívja őket, a "kék kutyák" visszafoghatják a liberális Nancy Pelosit, a demokraták képviselőházi vezetőjét.


A "kék kutyák" visszafoghatják Nancyt

Még jól is jöhet

Ráadásul Bush több kérdésben is inkább számíthat a demokraták támogatására. A bevándorlók legalizálására tett javaslata népszerűbb a demokraták, mint párttársai körében, és bizton számíthat a "no child left behind" (Gyermek nem maradhat magára) című programja támogatására is.

Amúgy is, bár jellemzőnek nem nevezhető, történelmileg már begyakorolt az Egyesült Államokban a megosztott kormányzás. Számtalan esetben fordult már elő, hogy egy elnöknek ellenséges törvényhozással kellett együtt kormányzoznia.

A neokonok alkonya

A demokraták előretörésének azonban máris van áldozata. Donald Rumsfeld - akinek a leváltása már két éve állandó témája az amerikai politikának - a demokrata győzelem másnapján bejelentette távozását.

Rumsfeld visszavonulása Magyarics szerint is taktikus, pragmatikus lépés volt. Az a választási kampány alapján biztosra vehető, hogy a demokrata törvényhozási többség vizsgálóbizottságokat hoz létre az iraki háborúban történtek feltárására. Rumsfeld politikai csatái pedig ártottak volna a Pentagonnak, melynek költségvetéséről a törvényhozás dönt.

Az is a visszavonulás pragmatikus volta mellett szól, hogy Rumsfeld helyére egy technokrata profit, a 21 évnyi munkássága alatt hét elnököt is szolgáló Bob Gatest nevezték ki.


Az újraválasztott Arnold

Rumsfeld visszavonulása egyben a neokonzervatívok és Bush szakítását is jelzik. Az iraki háború és a demokráciaexport szószólóit gyakorlatilag már csak Dick Cheney alelnök képviseli a kormányban. A szakítás ráadásul kétoldalú. A Vanity Fair decemberi számában David Rose közöl majd interjúsorozatot a neokonok vezetőivel, amiben nagyágyúik - Richard Perle, David Frum, Michael Rubin, Kenneth Adelman - mind Bushsal szembeni csalódottságuknak adnak hangot.

Magyarics amúgy a republikánus vereség egyik okát is a neokonokkal történt szakításban látja. Másrészt meg a keresztény-konzervatív tábor elbizonytalanodásában, amit a republikánus törvényhozók korrupciós és erkölcsi botrányai okoztak.

Végre elkezdhetnek gondolkodni

Mindent egybevetve változások, de nem drámai változások várhatóak. A demokrata győzelem egyik legnagyobb hozománya az lehet, hogy elkezdődik a gondolkozás Irak jövőjéről. Drámai változás már csak azért sem várható, mert a demokraták megosztottak Irak ügyében - van aki a teljes kivonulást, mások a csapatok megerősítését pártolják.

Igazi változás a Baker-Hamilton kétpárti bizottság decemberi jelentése után várható. A bizottság Magyarics szerint több opción is gondolkodik Irak jövőjével kapcsolatban. Felmerülhet az ország föderális átalakítása, a nemzetiségek és vallási csoportok közötti hatalommegosztás, az olaj nélkül maradó szunniták pénzügyi támogatása. Azaz, végre megszülethet az a terv, aminek eddig híján volt az amerikai kormányzat. Vagyis, hogy mi legyen Irakkal a hábor megnyerése, Szaddám megbuktatása után.