További Külföld cikkek
- Nagy Csaba: A háború árnyékában a gyerekek mosolya ad reményt
- Két ember eltűnt, miután egy orosz teherhajó elsüllyedt a Földközi-tengeren
- Vlagyimir Putyin afrikai hatalma kezd összeomlani
- Elon Musk szerint csak az AfD mentheti meg Németországot
- Az Aszad utáni Közel-Keleten Irán a legnagyobb vesztes, a legnagyobb nyertes pedig Törökország
Meglépni, amit kell
Dick Cheney |
Az alelnök szerint Husszein az atombomba építése miatt húzza az időt. Tömegpusztító fegyverek birtokában, a világ olajkészletének tíz százaléka felett rendelkezve Irak az egész közel-keleti régió domináns nagyhatalmává válhat. Így pedig veszélyeztetve az amerikaiak régióbeli szövetségeseit, akár az Egyesült Államokat is megzsarolhatja, véli Cheney.
A háborúban hisz
Bizonyítékként Cheney iraki emigránsok, köztük Husszein - később az iraki titkosszolgálat által meggyilkolt - vejének nyilatkozatait idézte. Ezek alapján meggyőződése, hogy Irak hamarosan atomfegyverek birtokába juthat. Bár az alelnök röviden kitért arra, hogy Bush az iraki diktátor megdöntésének összes lehetséges módját fontolóra veszi, és nem hoz döntést szövetségeseivel és a kongresszussal folytatandó egyeztetés nélkül, beszédéből következően nem fogadna el más megoldást, mint a támadást - kommentálja a Washington Post az alelnök beszédét.
A kongresszus beleegyezése nélkül is
Ezt alátámasztja az is, hogy Cheney szerint az összes eddigi kísérlet - a fegyverzetellenőrzéstől Irak négy napos bombázásáig - kudarcot vallott. A Fehér Ház közleménye szerint Cheney kijelentései nem jelentik azt, hogy a kormányzat döntött volna Irak megtámadásáról, csupán érvként szolgálnak Bush elnök megelőző csapásának tervéhez.
Némiképp ellentmond ennek, hogy a Fehér Ház megerősítette: Bush jogtanácsosai megállapították, hogy az elnök nem köteles kongresszusi jóváhagyást kérni az Irak elleni támadáshoz. Ehhez ugyanis elegendő felhatalmazást ad a kongresszus 1991-es öbölháborút, valamint a terror elleni háborút jóváhagyó döntése, illetve az, hogy az elnök egyben az amerikai hadsereg főparancsnoka is - mondta el Ari Fleischer elnöki szóvivő. "Az elnök további jogi, politikai és történelmi tényezőket is megvizsgál, mielőtt döntene arról, kéri-e a kongresszus támogatását a katonai akcióhoz" - tette hozzá a lap kérdésére válaszolva.
Jogilag megteheti, erkölcsileg nem
"Nem lehet egyszerű technikai problémaként definiálni a kongresszusi beleegyezés szükségességét" - nyilatkozta a Postnak a fehér házi jogtanácsosok állásfoglalásável kapcsolatban Patrick Leahy, a szenátus jogi bizottságának elnöke. A bizottság júliusban több meghallgatást is folytatott az esetleges iraki háborúról, és a demokraták véleménye szerint még vitára lenne szükség a döntés előtt. Hasonlóan foglaltak állást a republikánus párt képviselői is.
|