Gellért, Mercédesz
12 °C
16 °C

Kinőtte magát a román égimeszelő

2008.03.16. 20:57
Két sokszoros bajnok és kupagyőztes csapott össze az idei KEK nyolcaddöntőjében. Az MKB 15-ször, a Kolding 11-szer nyerte meg hazája bajnokságát, miközben a magyarok 17-szeres, a dánok 6-szoros nemzeti kupagyőztesek. A tavalyi év után mindketten kissé csalódva csak a második számú európai kupakűzdelemben való indulás jogát nyerték el.

Ez a Koldingnál egyenes ágú indulást jelentett, hiszen még a dán bajnoki döntőbe se kerültek be az elmúlt esztendőben. Az MKB legalább oda bejutott, de nagy meglepetésre - 2000 után elöször - nem lett bajnok. Az MKB-t csak az vigasztalhatta, hogy az elmúlt évek sikerei miatt azért elindulhattak a BL-ben. Azonban ott a csoportjukban csak a csalódást jelentő harmadik helyen végeztek, így átkerültek a KEK-be.

Ebben a sorozatban a bukaresti katonacsapat oda-vissza verése után sorsolták össze a veszprémieket a régi ismerős dánokkal. Az előző BL-kiírásban a csoportkör után találkozott a két csapat, akkor a párharc a magyarok sikerét hozta. Legfeljebb annak örülhettek a dánok, hogy otthon - ha egy pici hazai pályát is kapva a bíróktól, de - győztek. Persze a nagy veszprémi zakó után ez csekély vígasz lehetett, hiszen így is mínusz hét lett az összesítés.

A dánok mumusai

Egyébként is a magyarok - kiváltképpen a veszprémiek - a dánok mumusai. A Kolding a mostani találkozókig négyszer csapott össze a Veszprémmel, egyszer a Dunaferrel, de minden alkalommal a magyarok jutottak tovább. Mi több, a tíz meccsből nyolcat el is veszítettek a dánok. Most jött a kilencedik és a tizedik ruha. Ennek ellenére meglepően magabiztosan - hogy ne mondjuk, nagyképűen - nyilatkoztak a meccseik előtt.

Így volt ez tavaly is, aztán beleszaladtak a késbe: tízgólos vereséggel tértek haza Veszprémből. Idén se ment másképp. A kudarc viszont soha sem szegte a dánok kedvét, a vesztes mérkőzések után is vidáman szálltak a buszukra. Lehet, hogy amit mi nagyképűségnek vélünk, az csak egy gazdag társadalom fiainak pozitív életszemlélete, magabiztossága, kudarctűrő képessége. Lehet, hogy a mi fiainkban rejlő tehetség is sokkal magasabbra repíthetné őket ilyen hozzáállással? Bizonyára igen, és nemcsak a sport területén. Valószínüleg Mohácsra se kellene fognunk lelki bajainkat, hiszen a dánok országát - éppen a magyar huszárság támogatásával - a feltörekvő Németország 140 éve csonkolta meg, de alaposan.

A tavalyi BL-szereplés után a Kolding három ásza az Asobalban folytatta pályafutását. Így is megmaradtak igazi dán/svéd vegyes vállalatnak. Maradt a svéd edzőkettős, és velük együtt öt svéd játékos is. Igaz, ezzel együtt is csak hat svéd szolgálja a Koldingot, mivel a 43 éves másodedző, Thomas Sivertsson a játékoskeret tagja is. Rajta kívül a legnevesebb svéd a kapus Fredrik Ohlander, aki a Barcelona portása is volt, Dejan Peric előtt. De nem kevésbé lehetnek büszkék a koldingiak dán válogatottjaikra, hiszen két csapattársuk aranyérmes lett az idei norvégiai kontinensbajnokságon.

Hamut szórni a fejekre

Ezek után kell méltóképp értékelni az MKB sikerét. Csak amolyan skandináv módon. Vagyis szó sincs itt második számú kupáról, hanem egy nagyon jelentős nemzetközi sikert tudhat magáénak a veszprémi gárda. Egy friss Európa-bajnokokkal és a nagy hírű svéd kézilabda reprezentánsaival felálló gárdán jutottak túl, magabiztosan. Mi ez, ha nem siker?

Volt fanyalgás a BL-csoportkör után. Volt hümmögés és mormogás Mocsai Lajos munkája láttán. Lehet most gyorsan hamut szórni a fejekre, és legalább a drukkereknek magukban elnézést kérni a mestertől. Iszonyatosan kemény munkát végzett/végez, és ez kezd megmutatkozni az eredményekben is. Biztos lesznek még megtorpanások, de elindultak egy jó, a nagy hagyományokhoz méltó úton. Ebből még egy nagyon szép siker is kikerekedhet. De már siker az is, amit eddig felmutattak. Kezd összeérni ez a döntően fiatal csapat és ez a fiatalság reményt keltő a jövőre nézve is.

Persze lehet, hogy idén még nem jön össze ez a siker, de az útirány jó. Ne feledjük, Putics Barna csak most épült fel egy igen súlyos sérülésből. Gál Gyula sem volt teljesen egészséges. Gulyás Péter is küszködött apróbb-nagyobb bajokkal, és a hármas védő, a védekezés alapembere, Luzsnyikov éppen a Kolding elleni összecsapások előtt dőlt ki. (Ekkor három nap alatt úgy építette vissza a csapatba Lapcsevicset Mocsai Lajos, hogy jobban játszott a szerb specialista, mint tavaly a sérülése előtt!)

Halálosan komolyan

Ez a csapat Dániában már az oroszlánkörmeit mutogatta: 29:31 (14:18). Nem volt ez másképp a visszavágón sem. Higgyék el, legalább olyan nehéz legyőzni ezeket a dánokat itthon egy kinti győztes meccs után, mintha egálról indult volna az óra. Ők nem jöttek ide feltartott kézzel. Ezt ők nem is ismerik. Ők tovább akartak jutni. Veszprémben. Ennek megakadályozásához nem lett volna elég a mezeket felküldeni a játéktérre. A skandinávok nem rettennek meg a fanatikus veszprémi szurkolókkal teli csarnoktól sem. Nem azok a beszari fajták.

Vagyis komolyan kellett venni ezt a visszavágót is, halálosan komolyan. Ráadásul egy kemény hétközi csata, egy igazi presztízsmeccs után voltak a Mocsai-tanítványok. Hiába nyerték már meg a szegedi találkozó előtt az alapszakaszt, azért ott egy Veszprémnek mindig magához méltóan kell küzdenie. A Szeged sem engedhetett meg egy újabb kisiklást, pláne nem egy Barcelona elleni meccs előtt. A döntetlenül zárult rangadó mindkét csapat felkészülését jól szolgálta a hétvégi nemzetközi találkozókra, ráadásul ezzel az MKB megőrizte bajnoki veretlenségét is.

Emeljük ki Cozmát

A Kolding elleni keretből a sérült Markovic mellett Pásztor maradt ki, hiszen csak tizennégy játékos nevezhető egy meccsre. A dánok gyors játékát kellett megakadályozni, ami azt jelentette, hogy pontosan kellett (volna) lőni. No, ez akadozott az elején és a dánok éltek is a lehetőséggel. Jó negyedóráig ők mentek. Nem nagyon, egy-egy gólocskával. Szigorú hatos falat húztak hátul, elöl pedig jó az öreg a háznál alapon az edző 43 éves öccse vitézkedett. Bizony a fordításhoz kellettek Peric védései. Mocsai Lajos időkérése után beállt Perez, és nálunk is jó volt az öreg a háznál. Eklemovics kíválóan irányított, és végre fordítani tudott az MKB. Ez csak azt jelentette, hogy a félidőre már a veszprémiek mehettek egy gól fórral pihenni.

A szünet a csapatnak és a közönségnek is jót tett. Hatalmas hangorkánban állva hagyta az MKB a dánokat az első nyolc percben. Annyira megzavarodtak a vendégek, hogy még egy ötperces veszprémi gólcsönd se változtatott érdemben az álláson. Aztán újraindult a hazai henger, és a félidő közepére nem lehetett kétsége senkinek sem a végső sikert illetően. A végén még egy picit ki is engedhetett a valamennyi cseréjét pályára küldő Veszprém.

A mérkőzés bemutatta a magyar és a dán kézilabda valamennyi szépségét. Csak ilyen harcos és jó csapat ellen lehet nagyot játszani. A sok jó teljesítmény közül Cozmáét emeljük ki. A román égimeszelő fél éve még a keretbe is alig fért be, de mára kezd meghatározó játékossá lenni. Ez is Mocsai Lajost dícséri. Még sok nehéz meccs vár a Veszprémre a magyar bajnoki döntőben, és remélhetőleg a KEK-ben is, de már eddig is alkottak.

(köszönet az infókért Pajewski Lászlónak)

MKB-Veszprém - KIF-Kolding 31:27 (16:15)

Veszprém, 2500 néző; v.: Baum, Goralczyk (lengyelek)
KIF KOLDING: Ohlander - Forslund 4, SRÖNDERGAARD 7 (3), Seifert 2, T.SIVERTSSON 5, Spellerberg 1, SCHNUCHEL 5. Csere: Petersen (kapus), Möllgaard, Kristiansen 1, T.Jensen 1, I.Jensen 1. Edző: Ulf Sivertsson
MKB-VESZPRÉM: PERIC - Gulyás 2, Vujin 5, EKLEMOVICS 3, COZMA 7, Ilyés 1, IVÁNCSIK G. 5. Csere: Tatai(k), Putics 1, Lapcevic, PEREZ 3, Gál 1, Sesum ,Iváncsik T. 3 edző: Mocsai Lajos
Az eredmény alakulása: 5.p.: 2:2; 11.p.: 5:6; 16.p.: 7:8; 21.p.: 11:10; 25.p.: 13:13; 38.p.: 22:17; 43.p.: 23:19; 50.p.: 26:20; 55.p.: 29:23.
Hétméteresek: 8 ill., 8 perc
Kiállítások: 1/0 ill., 3/3