Száz évig ott fog rohadni a Tüskecsarnok
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Sport cikkek
-
Magyar világrekordkísérlet az Atlanti-óceánon - Ígéretes a magyar csapat, nagy reményekkel utaznak játékosaink a világbajnokságra
- Újra megdőlt a 24 órás világcsúcs a Vendée Globe-on, Weöres a 39. helyen
- Kocsis Csillag újabb aranyat nyert az ifik között a SUP-világbajnokságon
- Rövid időn belül harmadik aranyérmét nyerte a magyar férfi párbajtőrcsapat
Múlt szerdán a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) eredménytelennek nyilvánította a tíz éve befejezetlenül álló lágymányosi Tüskecsarnok hasznosítására és vagyonkezelésére kiírt pályázatot. Az eredetileg sportcsarnoknak tervezett épületet az állam konferenciaközpontként fejeztetné be egy magánbefektetővel, amiért az cserébe legfeljebb ötven évre megkapná a vagyonkezelői jogot.
Visszalépett
A pályázaton egyedül indult Atlantis Congress&Events Hall Kft.-nek azonban nem sikerült megállapodnia a szomszédos egyetemek kiváltásáról, így elmaradt a szerződéskötés. Az érintettek különbözőképpen látják a pályázat kudarcát, csak annyi biztos, hogy még évekig nem készül el a félkész épület.
"A pályázó az egyeztetések befejezését követően 2008. október 15-én jelezte, hogy az eddigi finanszírozókkal folytatott tárgyalások alapján a jelenlegi pénzpiaci helyzet nem teszi lehetővé a projekt finanszírozását, valamint az egyetemekkel való megegyezés hiánya elbizonytalanította és a szerződéskötés szándékától visszalép" - áll a Tüskecsarnok jelenlegi vagyonkezelője, az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) írásos válaszában.
A torzó története
A tetejére helyezett fénybeeresztők miatt tüskésnek tűnő épületet a 96-os világkiállításra kezdték el felhúzni 1994-ben, kiállítótérnek szánták, utóhasznosításként pedig egyetemi sportcsarnoknak. Egyikből sem lett semmi, mert az világkiállítást egy évvel később lemondta a Horn-kormány. Az uszoda építését, aminek a gödröt már kiásták, rögtön abbahagyták, a csarnok 1998-ban, egy ideiglenesnek vélt leállás után maradt félbe. Minderre elköltöttek 4-5 milliárd forintot, az azóta eltelt időben pedig még egymilliárdot az őrzésre és az állagmegóvásra. Később a különböző kormányok terveztek ide tornász-vb-t, úszó-Eb-t, egyik sem valósult meg. Tavaly úgy döntöttek, sportcsarnok helyett konferenciaközpontot alakítanak ki belőle, magántőke bevonásával. A pályázatot tavasszal írták ki és egyetlen jelentkező akadt. Az Atlantis Congress&Events Hall Kft. azt ígérte, az elkészülő épület a műfajában Maserati lesz. A konferenciaközpont mellett 200 szobás konferenciaszállót terveztek, a 2010 őszére elkészülő beruházásra összesen 15 milliárd forintot szántak.Az ÖM nyilatkozata kitér arra, hogy a pályázatban előírták, az üzemeltetés során a létesítmény funkciójának 10 százalékos használati jogát birtokló egyetemekkel - Budapesti Műszaki és Gadaságtudományi Egyetem (BME) és Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) - szemben fennálló jogi kötelezettséget a leendő használó átvállalja. "A pályázó által tett ajánlatokat az érintett egyetemek nem fogadták el. Mindemellett nem született megállapodás az egyetemek használati jogosultsága ügyében, mivel az egyetemek továbbra is ragaszkodnak a korábban támasztott - állami, illetve pályázói részről teljesíthetetlen - követeléseikhez."
A BME és az ELTE még akkor jelezte, hogy lemond használati jogáról, mikor kiderült, nem sportcélra fejezik be a Tüskecsarnokot. Ekkor 700-700 millió forintos igénnyel álltak elő, az Atlantisszal folytatott tárgyalásokon azonban más megoldást is el tudtak volna fogadni. Az egyetemek október elején jelezték, megszakítják az egyeztetést a céggel, mert egyetlen konkrét, jogilag megfogható ajánlatot sem kaptak tőle.
Várakozással telve
"Az egyetemek kiváncsian és várkozással telve figyelik a Tüskecsarnokkal kapcsolatos történéséket" - mondta a pályázat eredménytelenné minősítése kapcsán Andor György, a BME általános rektorhelyettese. Az egyetemi vezető hozzátette, hivatalos értesítést, közleményt még nem kaptak az NVT döntéséről. Andornak még arról sincs információja, milyen keretek között írhatják ki a következő pályázatot. Ha ezt az egyetemek megismerik, a rektorhelyettes szerint a BME és az ELTE szívesen állást foglal az elképzelésekkel kapcsolatban.
Nem lépett vissza
"Nem igaz, hogy az Atlantis visszalépett volna szerződéskötési szándékától" - jelentette ki az eredménytelen pályázaton egyedüliként indult cég ügyvezetője, Kalmár Péter. Az Atlantis azt szerette volna elérni, hogy az egyetemekkel való megállapodás híján, illetve a pénzpiaci válság közepén, a szükséges bankgaranciát ne a szerződéskötéstől számított 15 napon belül, hanem később kelljen bemutatnia.
Az ügyvezető szerint a garanciát akkor szerezték volna meg, ha a beruházás elkezdéséhez elengedhetetlen kerületi szabályozási terv-módosítás megtörtént volna, illetve az építési engedélyt is megkapták már. Az óvatosságot azzal is indokolta, hogy ezekben az eljárásokban az egyetemek ismét szerepet kapnának. - "Meglepő lenne, ha a kérésünket valóban elállásként értékelték volna."
"Az mese, amit az egyetemek az ajánlatainkkal kapcsolatban kommunikálnak. Szemenszedett hazugság, hogy semmi konkrétat nem kínáltunk" - állítja határozottan Kalmár Péter. Az ügyvezető szerint az egyetemekkel való megállapodás kötelezettsége olyan csontváz volt, ami a pályázat beadása után esett ki a szekrényből. Az Atlantis végül többet is ajánlott, mint 1,4 milliárd forint, igaz, ezt csak részben kézpénzben. Kalmár az NVT döntése előtt úgy tudta, az egyetemekkel való megállapodás híján is megtörténhet a szerződés aláírása. Az ÖM és az MNV Zrt. részéről ilyen jelzést kapott, majd az NVT - amelynek két, más felsőoktatási intézményekben vezető tisztséget betöltő tagja is van - eredménytelennek nyilvánította a pályázatot.
Általános gatyábacsinálás
Úgy véli, az egyetemek meglátták annak a lehetőségét, hogy egy befektetőtől "puha pénzt", a költségvetésükbe előre nem tervezett forrást szerezzenek. Kalmár szerint arra egyetlen beruházó sem vehető rá, hogy egy ilyen projektben milliárdos összeget fizessen ki az egyetemeknek. Úgy gondolja, az állam lelkifurdalásból, az egyetemekkel kapcsolatos "általános gatyábacsinálásból" kötelezte az Atlantist a BME-vel és az ELTE-vel való megállapodásra. "Ha az állam ezt nem ismeri fel, akkor száz évig ott fog rohadni félkészen a Tüskecsarnok" - állítja az ügyvezető.
Az Atlantis továbbra is érdeklődik a Tüskecsarnok iránt, változatlan menedzsmenttel, de feltehetően más befektetői körrel vágnának neki egy újabb pályázatnak. Vagyis a KÉSZ Kft. helyett új társtulajdonos érkezhet a cégbe.
Megint nekifutnak
"Az NVT megbízta az MNV Zrt. vezérigazgatóját, hogy az Önkormányzati Minisztériummal, illetve az érintett egyetemekkel való egyeztetés után, 2009. március 31-ig nyújtsa be a tanácsnak az újabb pályázat tervezetét" - mondta Száraz Gábor, az MNV Zrt. szóvivője. Hozzátette, ez egy végső határidő, ennél korábban is az NVT elé kerülhet újabb pályázat, amelynek a kiírásáról majd a testület dönt.
Mindez azt jelentené, hogy a legkedvezőbb esetben is körülbelül jövő ilyenkor lehet aláírt szerződés a Tüskecsarnok hasznosítására és 2011 előtt aligha készülhet el a tervezett konferenciaközpont. Feltéve,ha tényleg ebben a formában fejezik be az be az épületet, mert a sikertelen pályázat kapcsán megint felerősödhetnek az ellenvélemények.
Elálltak az elherdálástól
Az eredménytelen pályázat után az ügyben többször megszólaló kerületi KDNP-s országgyűlési képviselő, Rétvári Bence ismét jelezte, csakis a Tüskecsarnok sportcélú hasznosítását tartja elképzelhetőnek és mindent meg fog tenni ennek elérése érdekében. Az ellenzéki politikus közleménye szerint az NVT döntése azt jelenti, a kormány letett a félkész épület elherdálásáról.
Újbuda megoldaná
A XI. kerület szocialista polgármestere szerint az állam valóban nem tudott mit kezdeni a torzóval, ezért azt szeretné, hogy városrészhez kerüljön az ingatlan.
"Szégyen, hogy félkészen áll ez az épület Budapest legdinamikusabban fejlődő részén - jelentette ki Molnár Gyula. A kerület első embere szerint dönteni kell, ami az elmúlt több mint tíz évben nem sikerült, mert csak tologatták a problémát. - Nekünk nem remegne meg a tollunk, ha alá kellene írnunk egy szerződést."
Nem önkormányzati pénzből
A szocialista politikus úgy véli, rossz irány sportcélú hasznosításban gondolkodni, mostanra egyértelmű lett, hogy erre állami és magánforrás sincs. Molnár Gyula szerint korai lenne kijelenteni, hogy milyen céllal fejezzék be a Tüskecsarnokot, abban azonban biztos, hogy üzleti típusú hasznosításra van szükség. A fejlesztésnek pedig illeszkednie kellene a környék arculatához, az egyetemekhez, az Infoparkhoz, illetve az idetelepülő uniós innovációs és technológiai intézethez.
A polgármester hozzátette, komolyabb önkormányzati forrásra a befejezéshez nem lenne szükség. Amint a kerület megkapná az épületet, pályázatot írna ki annak hasznosítására.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
