Edit
9 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

A Tüskecsarnok a műfajában Maserati lesz

2008.10.01. 12:06 Módosítva: 2008.10.02. 11:13
Ha minden a jelenlegi tervek szerint halad, tizenhat év alatt készül el a rendszerváltás utáni Budapest egyik leghányatottabb sorsú épülete. A lágymányosi Tüskecsarnok az államé marad, a beruházó világszínvonalat ígér, Atlantisra nevezné át, konferenciaközponttá alakítaná. A kerület országgyűlési képviselője szerint inkább sportcentrumként kellene befejezni a félkész épületet, a szomszédos egyetemek pedig kárpótlást kérnek, amiért korábban lemondtak vagyonkezelői jogukról. Ha a leendő beruházónak nem sikerül megállapodnia a BME-vel és az ELTE-vel, még meghiúsulhatnak a tervek.

Úgy tűnik, tizennégy évvel az építkezés megkezdése és tíz évvel a munkálatok félbehagyása után rendeződhet a lágymányosi Tüskecsarnok sorsa. A jellegzetes formájú torzóban azonban elsősorban nem sportolni fognak, hanem a budapesti konferenciaturizmus fellendítését remélik tőle.

Eddig semmi sem jött össze

A tetejére helyezett fénybeeresztők miatt tüskésnek tűnő épületet a 96-os világkiállításra kezdték el felhúzni 1994-ben, kiállítótérnek szánták, utóhasznosításként pedig egyetemi sportcsarnokbnak. Egyikből sem lett semmi, mert az világkiállítást egy évvel később lemondta a Horn-kormány, az uszoda építését, aminek a gödrőt már kiásták rögtön abbahagyták, a csarnok 1998-ban, egy ideiglenesnek vélt leállás után maradt félbe. Minderre elköltöttek 4-5 milliárd forintot, az azóta eltelt időben pedig még egymilliárdot az őrzésre és az állagmegóvásra.

Azóta csak tervek születtek, az Orbán-kormány a 2002-es szerenkénti tornászvébére fejezte volna be a Tüskecsarnokot, a Medgyessy-kabineta 2006-os úszó-Európa-bajnokságot szánta ide. Mégsem történt semmi eddig, csupán annyi, hogy kiderült, az állam önállóan nem akarja és nem is fogja befejezni a torzót.

Tavaly gondolkodott el rajta komolyan a kormány, mit kezdjen az épülettel, végül 2007 áprilisában határozott arról, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben nem sportkomplexum lesz itt, hanem kongresszusi és rendezvényközpontot alakítanak ki, körülbelül hatmilliárd forintból.

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) végül idén áprilisban döntött arról, hogy vagyonkezelésbe adás útján hasznosítják a Tüskecsarnokot. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. „a befejezetlen építményként nyilvántartott Lágymányosi Sportcsarnok átalakításával egy új nagy-befogadóképességű kongresszusi központ létrehozása és hosszú távú üzemeltetése, valamint hasznosítása” címmel írt ki pályázatot. A kiírást a későbbi győztes mellett a TriGránit Zrt. is megvette, a június végi határidőig mégis csak egyetlen jelentkező akadt. Az MNV augusztus végén hirdetett eredményt.

Kiemelik

„Ez a létesítmény a maga műfajában Maserati lesz, olyan, amelyhez hasonló nincs Magyarországon” – jellemezte a készülő beruházást Kalmár Péter, a pályázaton győztes Atlantis Congress & Events Hall Kft. társtulajdonosa és ügyvezető igazgatója, aki két éve vágott bele a projektbe. Kalmár mostohagyereknek látta a félkész épületet, amellyel kapcsolatban először az volt a kérdés, van-e állami szándék a befejezésére. Kiderült, hogy erre még az elmúlt években megszokottá vált PPP-konstrukcióban sincs esély, és az is egyértelmű volt, hogy a kiásott gödör helyére elképzelt uszoda felépítése is irreális elképzelés. Annak az üzemeltetése nem lehetne nyereséges, az állam és a szomszédos egyetemek pedig nem tudnának és nem akarnának ebben részt venni.

Kezdetben rendezvényközpontként határozták meg az elképzelést, később lett a konferenciaközpont a hívószó. A Tüskecsarnok tervezőjével, Lázár Antallal is beszéltek az épületről, amely Kalmár szavai szerint hihetetlenül nagy és tágas, mégis intim terekből áll. „Az Atlantis név arra utal, hogy a földrésszel ellentétben itt egy elsüllyedt csodát emelünk ki” – magyarázta a névválasztást Kalmár, aki a projekt elindítójaként tőkeerős befektetőt keresett maga mellé. A korábbi olasz partnert váltotta fel az elmúlt években több állami beruházáshoz is jutott KÉSZ Kft.

„A Millenárishoz hasonló központot képzelünk el, csak fordított arányokkal. Ott hatalmas park veszi körül az épületeket, itt fedett térből van több.” A Tüskecsarnok a befejezés után összesen nyolcezer embert fogadhat be egyszerre – négyezret a főépületben, ugyanennyit a többi teremben, utóbbiakat tetszetés szerint lehet majd alakítani. A főprofilnak tekintett konferenciák mellett kulturális rendezvényeket, sporteseményeket is terveznek, kialakítanak tévéstúdiókat, mozitermet, lesz terasz, sőt diszkó is. A kiásott gödör helyén pedig kétszáz szobás konferenciaszálloda épül.

Tizennégy hónap alatt kész lesz

A vagyonkezelői szerződést a tervek szerint októberben írja alá a cég az MNV-vel, ezután következik a tervezési és engedélyeztetési szakasz, többek között a XI. kerületi rendezési tervet is módosítani kell. Kalmár úgy számol, 2009 késő tavaszán, esetleg a nyár elején indulhatnak el, és tizennégy hónapig tarthatnak a munkálatok. Az Atlantis 2010 őszére készülhet el, és a magas színvonalúra tervezett berendezés miatt a szállodával együtt összesen 15 milliárd forintba kerül.

Az MNV-vel való szerződés, illetve az engedélyek megszerzése mellett a beruházónak a szomszédos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME), illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE) is meg kell állapodnia, ennek hiányában meg is hiúsulhat az ügylet. Nem utolsósorban azért, mert a BME és az ELTE korábban a terület vagyonkezelője volt, és emiatt jogos igényeik vannak az intézményeknek.

Egyezkedni kell

"A vagyonkezelésre kiírt pályázat egyelőre csak érvényes, eredményességről akkor lehet beszélni, ha az ajánlattevő, az egyetemek és az MNV a szerződési feltételekben meg tud állapodni, és azt a nemzeti vagyongazdálkodási tanács is jóváhagyja" - jelentette ki Száraz Gábor, az MNV Zrt. szóvivője.

Az augusztus végi eredményhirdetés után harminc napja van az állami vagyonkezelőnek az eljárás végleges lezárására, ezt a határidőt egyszer, harminc nappal meghosszabbíthatják. "Az MNV érdeke és célja, hogy mielőbb megszülessen a megállapodás" - mondta a szóvivő, aki hozzátette, az egyetem és a cég közötti egyeztetésben az MNV Zrt.-nek együttműködési státusa van.

Használat helyett pénz

Az Atlantisnak a pályázaton vállalnia kellett, hogy átveszi annak a szerződésnek a kötelezettségeit, amelyet az állam kötött az egyetemekkel, amikor azok lemondtak a vagyonkezelői jogukról. Eszerint a BME és az ELTE összesen tízszázalékos kapacitás erejéig használhatná az egyszer befejezendő csarnokot ingyen. Az Atlantis ennél többet, 15 százalékot ígért, az egyetemek azonban most már nem ingyenes használatot, hanem készpénzt szeretnének. Kalmár szerint a milliárdos nagyságrendű igénnyel nem kalkuláltak előre, így nem is tudnák vállalni ezt a költséget. A most zajló tárgyalásokon is inkább szolgáltatással, vagy bizonyos épületek, területek felújításával ellentételeznék a két intézmény igényeit.

A két egyetem egy évvel ezelőtt jelezte, nem kívánnak élni a számukra biztosított tízszázalékos használati joggal. A BME általános rektorhelyettese, Andor György elmondta, akkor döntöttek így, amikor kiderült, nem sportcélra hasznosítják az épületet. A két intézmény korábban 700-700 millió forintos igényt jelzett a vagyonkezelői jog kiváltásaként, amit ennek a jognak az értéke, illetve a felmerült költségek alapján számítottak ki.

Nem közeledtek

A műegyetemi vezető úgy gondolja, a most kijelölt vagyonkezelővel az állammal kötött szerződéstől függetlenül is meg kell állapodni, ugyanis a két egyetem a szomszédban van. A Tüskecsarnok például egy telken van a BME épületeivel, közös közműszakaszaik vannak, közös utakról megközelíthetőek, így mindenképpen együtt kell a feleknek működniük. Az egyeztetés most gyorsult fel, az álláspontok azonban még mindig nem közeledtek. A rektorhelyettes szerint október közepéig kell megállapodnia a pályázaton nyertes cégnek az egyetemekkel, ha ez nem történik meg, meghiúsulhat a szerződéskötés. A leendő üzemeltető valóban építőipari tevékenységgel kompenzálná a BME-t és az ELTE-t, azonban egyelőre nem világos a számukra, milyen keretek között, milyen feltételekkel történhetne ez. Költségvetési intézményekről van szó, így ezen a téren bonyolult jogszabályok vonatkoznak rájuk.

Az Atlantis a pályázati kiírásnak megfelelően az egyetemekkel meglévő szerződés betartására már írásban is kötelezettséget vállalt. Bár Kalmár Péter tudomása szerint korábban többször is hiúsult meg a félkész csarnok hasznosítása az egyetemeken, az ügyvezető biztos benne, hogy – így vagy úgy – végig fogják vinni az eltervezett koncepció mentén a beruházást. „Ennek ellenére természetesen mi is szeretnénk megegyezni az egyetemekkel – csak nem feltétlenül úgy, hogy a megegyezés olyan hátrányos legyen a számunkra anyagilag, hogy ellehetetlenítse a beruházást.”

Mégis inkább sport

„Az szeretnénk, hogy a Tüskecsarnok továbbra is a sportot szolgálja, és ne konferenciákra használják” – jelentette ki Rétvári Bence, a XI. kerület országgyűlési képviselője. A februárban megválasztott KDNP-s politikus, aki több sajtótájékoztatót is tartott a témában, azt kérte a sportot felügyelő önkormányzati minisztertől, Gyenesei Istvántól, ne kössék meg a pályázaton nyertes Atlantisszal a szerződést. Rétvári szerint be kellene fejezni a félkész sportcsarnokot, amely ezután a júliusban elhunyt Kolonics György nevét viselhetné. Az ellenzéki politikus úgy véli, miután Újbudán a rendszerváltás óta tizenkilenc futballpálya szűnt meg, egyre kevesebb a sportolási lehetőség a kerületben, így nem elvenni kellene az itt élőktől és az egyetemistáktól. Rétvári szerint költenie kellene erre a célra az államnak, dotálnia kellene a sportlétesítmények működtetését.

Rétvári úgy véli, erre a kongresszusi központra egyébként sincs akkora szükség, mert hasonló beruházás készül a Syma csarnok szomszédságában. Így amikorra elkészül a Tüskecsarnok átalakítása, már nem is ez lesz a legnagyobb ilyen létesítmény Budapesten.

A képviselő már benyújtotta Gyenesei Istvánhoz intézendő interpellációját, és kérdést intéz a parlamentben az MNV-t felügyelő pénzügyminiszterhez is. A KDNP-s politikus a funkcióváltás mellett azt is kifogásolja, hogy a leendő üzemeltető a KÉSZ Kft. érdekeltségébe tartozik, amely a meghiúsult kormányzati negyed építkezéseiben is állami megbízást kapott volna. Ráadásul a pályázó elismerte, már egy éve kérte, hogy az állam írja ki a pályázatot a befejezetlen csarnokra – jelentette ki a parlamenti képviselő.

Már régen erre várnak

Kalmár Péter szerint cégük a pályázatában sem csinált titkot abból, hogy már két éve kilincseltek az illetékes állami és önkormányzati szerveknél azzal, hogyan lehetne a legjobban hasznosítani a Tüskecsarnokot. „Úgy gondoljuk, ez nem aggályos. Aggályos az lett volna, ha a kilincshez valaki tolvajkulcsot is adott volna, és csendben kijátssza a kezünkre ezt az ingatlant, de erről szó sincs.”

„Az egész idegenforgalmi szakma öt éve egy ilyen lehetőségben reménykedik, és egy ilyen beruházás szükségességéről beszél, én már kicsit nehezen is hiszem el, hogy ez valóban megvalósul” – jelentette ki Erdős Ákos, a C-Travel ügyvezető igazgatója. Az online utazásszervező cég vezetője szerint Budapestnek nagyon régen szüksége lenne valódi konferenciakapacitásra, mert a jelenlegi legnagyobb ilyen, a Novotel Budapest Kongresszusi Központ ezerötszáz fős befogadóképessége messze elmarad a szükségestől.

Ha az Atlantis évente tíz-tizenöt jelentős konferenciát Budapestre tudna hozni, sokat lendítene ezen az idegenforgalmi ágon. Erdős szerint ezek a többezres rendezvények komoly fizetőképes keresletet jelentenek, és a fő eseményen kívül más programokat is vonzanak. A magyar főváros jelenleg hatodik a világ konferenciaközpontjai között, ezzel a beruházással biztosan közelebb kerülne az élen álló Bécshez. Erdős szerint ehhez csak jól jöhet, ha a Tüskecsarnokon kívül a Syma csarnok melletti területet is hasonló célokkal fejlesztik.

A Syma+SD Kft. ügyvezetője, Szántó András korábban a Világgazdaságnak szintén úgy nyilatkozott, a két konferencia-központ legfeljebb konkurenciája lesz egymásnak. Budapesten ugyanis szerinte is elfér két ilyen létesítmény. A Syma 4,5 milliárdos beruházásra és egy 4-5 ezer befogadóképességű központ felépítésére készül a Papp László Sportaréna és a Puskás Stadion közötti területen, de a XIV. kerületi önkormányzat első fokon elutasította az építési engedély megadását.

Nem félnek a versenytől

„Ha a Syma csarnok melletti konferencia-központ is megvalósul, mi készek vagyunk arra, hogy versenyezzünk egymással. Ez egy ilyen fura ország: húsz évig egy nagy befogadóképességű konferenciaközpont se volt, most meg rögtön kettő is lesz" – jegyezte meg a másik beruházással kapcsolatban az Atlantis ügyvezetője. Kalmár szerint a verseny azonban csak a minőséget szolgálja, így örülnek is annak, ha a másik központ is felépül. "Hogy melyik helyszínt fogják jobban kedvelni? Erről legkorábban csak 2012 után tudunk majd képet kapni. Addig ugyanis már a legnagyobb nemzetközi kongresszusok már le vannak kötve.”

Rövid történet és tervek

1994: elkezdik a tervezett 96-os Expóra szánt kiállítócsarnok és a mellé szánt uszoda építését.
1995: a Horn-kormány lemondja a világkiállítást, az uszoda építése egy gödör kiásásával véget ér.
1998: több kisebb leállást követően – mint utóbb kiderül – a Tüskecsarnokot sem építik tovább.
2001: a befejezés felmerül a következő évben esedékes tornász-vb kapcsán is, mégis Debrecenben épül fel rekordgyorsasággal a Főnix-csarnok.
2003: a kormány úgy dönt, Lágymányoson építi fel a 2006-os úszó-Eb helyszínét. Másfél hónappal később azonban úgy határoztak, a Margitszigeten lesz a verseny, a Tüskecsarnokot ettől függetlenül befejezik.
2004: a Draskovics-csomag úgy farag a kiadásokon, hogy nem jut pénz a befejezésre.
2007. április: a kormány arról határoz, hogy uniós források felhasználásával és magántőke bevonásával konferenciaközpontként fejezik be a csarnokot. A nyitást 2009-re tervezik.
2008. április: az NVT kiírja a vagyonkezelési pályázatot.
2008. augusztus: a júniusi határidőre egyetlen jelentkező adja be pályázatát, az Atlantis Congress & Events Hall Kft.-t hirdetik ki győztesnek.
2008. október: a tervek szerint megkötik a szerződést az Atlantisszal.
2009 nyara: az engedélyek beszerzése után megindul az építkezés.
2010 ősze: megnyitja kapuit az Atlantis csarnok.