Cseh László: Nem érdekel Phelps

Miután a harmadik pekingi olimpiai ezüstérmét is megszerezte Cseh László, edzője, Turi György csak annyit mondott neki, akkor akarja látni január előtt az uszodában, ha elfogy otthon a meleg víz.

„Eddig szerencsére volt meleg vizünk, ezért megfogadtam a mester javaslatát, nem megyek az uszodába. Nem indulok a rövid pályás magyar bajnokságon sem, viszont a rövid pályás Eb-n ott leszek decemberben. Konkrét céljaim most nincsenek, de szeretném előre vinni a magyar csapatot. Egyelőre nem tudom, melyik számokban indulok, ezt majd még megbeszéljük” – mondta Cseh.

Az úszó tökéletesen tudja, kemény felkészülés vár rá – háromszor nehezebb, mint az eddigiek –, mert rövid lesz, de nagyon motiváltan fog belevágni. „Érzem a testemen néha, hogy hiányolja a jóleső kimerültséget, a kifulladást. Így is elfáradok, jövök-megyek egész nap, egyetemre járok, de néha a semmittevés is fárasztó” – vallotta be.

Elismerte, az olimpia leszívta az erejét – nemcsak fizikailag, mentálisan is –, ezért is helyezte a feltöltődésre a hangsúlyt. Hétvégénként pecázni jár, három vagy négy botot is vett, amurokra, pontyokra pályázik. A legnagyobb fogása egy négykilós hal volt.

Fotósiskolába is jár, megtetszett neki a műtermi fotózás, rájött, hogy nagyon sokat tudna elkölteni objektívekre, a papírképek azonban nem érdeklik. „A digitális kor gyermeke vagyok, valószínűleg emiatt csinálok csak digitális fotókat” – magyarázta.

Sokszor visszanézte már pekingi versenyeit, feltöltötte ipodjára, ami könnyebbé teszi, így csak előveszi a zsebéből.

„Lehet, hogy furcsa, de amikor visszanézem, még mindig izgulok. Valahogy mindig át szeretném élni azt az érzést, amikor beugrok a medencébe, és amikor célba érkezem. Mert az nagyon jólesett mindannyiszor. Különösen 200 vegyesen, mert akkor a tévé előtt ülve egy lyukas garast nem adtam volna az ezüstéremért, látva, mennyire elkészültem az erőmmel. Belülről persze máshogy érzékeltem, azt hittem, szorosan Phelps után jövök, ahogyan százig vele mentem, és körülbelül egy karcsapásnyi előnyöm van Lochteval szemben. Utána láttam, úristen, nemhogy annyi nem volt, csak egyszázadnyi maradt.”

A felvételek visszanézése után már nagyjából látja, mit csinált másként Phelps, amikor a mellről a hátra váltottak, ezzel a fordulóval ugyanis meglepte a magyart, és mindjárt jelentős előnyre tett szert. Az Amerikában tanuló magyarok segítségére számítana, akkor ő is lemásolná a mozdulatsort.

„Nem foglalkoztat még London, Phelps kijelentése, hogy 400 vegyesen nem fog indulni. 2009-et látom, a római vb-t” – nyomatékosította.

Nem érezte, hogy sokan kimondottan hősnek tartják, de az emberek határtalan szeretetét igen, és ennek megnyilvánulásai mostanra sem koptak el. „A hős vagy a hősies nem jó szó. A hősök azok, akik embereket mentek a tűzből. Én ilyet nem tettem, csak minden erőmet felhasználva, megalkuvás nélkül, elhivatottan, nagy alázattal küzdöttem Phelps ellen, és megpróbáltam a lehetetlent. Ha sokan erőt tudnak meríteni a példámból, az erőfeszítéseimből, boldog leszek.”

Csehnek nem kell extra dolgokban motivációt keresnie. „Ahogy idősödöm, azt veszem észre, minél többet és jobban úszom, annál motiváltabb vagyok. Ha mondjuk húsz hosszt lenyomok úgy, hogy azzal elégedett vagyok, a huszonegyedikre még harciasabban állok oda. Még nagyobb kedvvel és lendülettel.”