Törvényes: elítélt bajnoknak nincs járadék

2009.12.07. 20:26
2010 januárjától nem kaphat életjáradékot az az olimpiai érmes sportoló, - sem edzője, vagy özvegye - akit szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt a bíróság, vagy a járadékra jogosító helyezését - például doppingolás miatt lefolytatott eljárás eredményeként - később elveszíti.

Az Országgyűlés hétfőn 193 igen, 149 nem szavazattal, két tartózkodással elfogadta a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításokat, a módosítás a 900 életjáradékot kapó között érinti Farkas Péter 1992-es olimpiai bajnok birkózót, aki kábítószerügyének elsőfokú ítélethirdetése előtt a szünetben kisétált a tárgyalóteremből, megszökött a vécéből, a rendőrség azóta sem találja.

A T/11004-es törvény érinti a sporttörvényt, a Nemzet Sportolója címet, egyúttal az olimpiai bajnokok életjáradékát is, feltéve, ha a jogosult bekerül a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe, akkor ugyanis mindenképpen időszakos felfüggesztéssel számolhat.

A törvényalkotók igazságérzetét nyilván bántotta, hogy Farkas járadékát, a nettó 199 ezer forintot az állam azóta is havonta folyósítja édesanyjának. Az első fokon ötéves szabadságvesztéssel sújtott birkózó ügyében másodfokon épp a héten várható ítélet.

A járadék megvonása számokban

Megrovás: három évig nem kaphat járadékot az ítélet jogerőre emelkedésétől számítva

Pénzbüntetés: három évig nem kaphat járadékot az ítélet jogerőre emelkedésétől számítva

Felfüggesztett (1 évre): a felfüggesztés ideje és további három év

Letöltendő börtönbüntetés (1 év alatt): a büntetés, a mentesítés 3 éve, plusz 5 év közjogi szankció

Letöltendő börtönbüntetés (1 év felett, 5 év alatt): a büntetés, 5 év mentesítési idő, plusz 5 év közjogi szankció

Letöltendő börtönbüntetés (5 év felett): a büntetés, 10 év mentesítési idő, plusz 5 év közjogi szankció

A törvény január elsejétől él, a folyamatban lévő ügyekre is kiterjed, ha tehát valakit korábban elítélt a bíróság a 900 járadékra jogosult közül, vagy akár csak pénzbüntetést kapott, a hároméves mentesítési idő leteltéig nem juthat hozzá a járadékhoz, így Kósz Zoltán olimpiai bajnok pólókapus biztosan érintett.

Az olimpiai életjáradék

Harmincötödik életévének betöltését követő év január 1. napjától élete végéig olimpiai járadékra jogosult az a magyar állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott tagjaként akár egyéni számban, akár csapattagként a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon, vagy a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett sakkolimpián, illetve 1984-től kezdődően paralimpián vagy siketlimpián első, második vagy harmadik helyezést ért el, vagyis érmes.

Élete végéig járadékra jogosult az érmes halálának időpontjától kezdődően annak özvegye, ha magyar állampolgár és Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik. Élete végéig járadékra jogosult annak edzője is a negyvenötödik életéve betöltését követő év január 1. napjától. A járadék szövetségi kapitányi feladatot ellátó vezetőedző részére is megállapítható.

Az első helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérből és fizetésből élők előző évi országos bruttó nominál átlagkeresetének megfelelő összeg. A második helyezést elért érmes járadékának mértéke az első helyezettet illető összeg hatvan százalékának, a harmadik helyezést elért érmesnek pedig annak negyven százalékának megfelelő összeg jár. Jelenleg körülbelül 900-an jogosultak olimpiai járadékra, ez - a Nemzet Sportolója címmel járó összeggel együtt - az államnak mintegy 2 milliárd forintjába kerül évente, ami jelentős tétel a mintegy 15 milliárdos sportköltségvetésben. A Nemzet Sportolója cím havi nettó 500 ezer forintos életjáradékkal jár együtt, azon 60 évnél idősebb, kimagasló eredményt elért 12 sportolónak adományozható, aki aktív sportpályafutása után is kimagasló szerepet töltött be a honi sportéletben.