Janics: Ez a feladat, ezt kell megcsinálni

Alig tíz napja lett vége a poznani kajak-kenu világbajnokságnak, a három aranyat és két ezüstöt szerző Janics Natasa azonban már hétvégén odasúgta a hazai szövetség főtitkárának, Schmidt Gábornak: “Képzeld, már edzek!” Janics nem véletlenül kezdte meg ilyen korán a felkészülést, 2011-ben hazai pályán, a szegedi Maty-éren lesz a világbajnokság.

Poznanban Janicsnak csalódására nem sikerült az ötszáz egyesben nyerni, az ukrán Oszipenko Radomszka legyőzte. Janics ebben a számban utoljára a 2004-es szezonban ért el nagy eredményeket, akkor Európa-, és olimpiai bajnoki címet szerzett. Azóta jobbára Kovács Katalin indult a világversenyeken ötszázon.

Schmidt Gábor nem bánkódott az ezüst miatt, pozitívumként értékelte Janics ötszázas versenyzését: “Ne legyen semmilyen hiányérzete Natasának, nagy visszatérése volt az az ötszázas futam. Igaz, már a felkészülését is jó volt nézni, már abból is látszott a jó eredmény.”

Janics még nem tudja, hogy jövőre milyen számokat vállal be - a szövetség reményei szerint - minden idők legnagyobb kajak-kenu vébéjén, erről csak a téli felkészülés végén hoz döntést. “Felesleges még a vébéről beszélni, előbb itthon kell bizonyítani” - utalt a hazai válogató versenyekre a kajakosnő. A válogatóverseny rendszert sokan kritizálják, hogy szinte egész évben csúcsformában kell lenni emiatt, de Janics tudomásul veszi: “Ez a feladat, ezt kell teljesíteni.”

Janicsnak ezentúl a nevét viselő utánpótlás-alapítvánnyal is foglalkoznia kell. Az EDF DÉMÁSZ Zrt. által támogatott alapítvány elsősorban vidéki gyerekek sportolását fogja segíteni.

“Vidékről származom én is, tudom, hogy milyen nehézségeik vannak a gyerekeknek, némelyik még a tagdíjat sem tudja kifizetni. Szeretnék nekik segíteni, hogy egyszer majd olyan eredményeket érjenek el, mint Vajda Attila vagy én” - mondta a tizennyolcszoros világbajnok.

A két szegedi versenyző már így is példakép, a városban rengetegen miattuk járnak le kajakozni vagy kenuzni. Janics azonban nemcsak példakép szeretne lenni, és a pénzbeli támogatáson túl tapasztalataival is segítené az utánpótlást.

“Az edzéseimen sokszor találkozom gyerekekkel, és ha látom őket a vízen, hogy rossz technikával eveznek, szólok, hogy min javítsanak. A legtöbben megfogadják a tanácsomat, és kihúzzák magukat. Szeretném, hogy szervezett keretek között is találkozhassak a gyerekekkel, hogy úgy adhassam át a tudásom.”