Úsztam a 45 km-t, aztán mentem sörözni
Molnár Gábor mindössze ötéves úszómúlttal és a La Manche-csatorna átúszásával a háta mögött, első magyarként vágott neki az egyik legrangosabb maratoni úszóversenynek, a Manhattan Island Marathon Swimnek. A 45 kilométeres távot sikeresen teljesítette, a 35 fős mezőnyben 23. lett.
"Nagyon jó idő volt, kicsit túlságosan is, az egyik oldalam azóta is vörösre van égve. Reggel indult a verseny, az első szakaszon árral szemben úsztunk, de ezt nem igazán vettem észre, szinte nem is figyeltem rá" - mondta az úszó, akit apja segített végig a kísérőhajók egyikén.
"A kísérőhajómat gyorsan megtaláltam, nem volt gond a tájékozódással. Az első részben én voltam a leggyorsabb. Három részben indították a versenyt, és én az első körben indultam, de azért örültem."
Néha kicsit unalmas volt úszni, de az első öt órában az óráját sem nézte meg, nem tudta, mióta úszik. Öccse és barátja biciklin követték a parton.
"A nyolc és fél óra alatt nem ettem szilárd táplálékot, csak energiaital-port, vízzel és gyümölcslével keverve, amiből fél óránként kaptam egy adagot. Apám nem tud angolul, ezért leírtam neki előre egy papírra, hogy a szervezők tudják, mit akarok. Ő adta a kísérőhajón ülő, a verseny szabályosságáért felelő kísérőnek, az pedig a mellettünk evező kajakosoknak, akik megkopogtatták a kajak oldalát, így tudtam, hogy oda kell úsznom hozzájuk. Füldugóval úsztam, nem hallottam semmit, ráadásul egyikük borzasztó akcentussal beszélt, nem is értettem volna."
Egy óceánjáróval is találkoztak útközben, ha ez elindult volna a kikötőből, fel kellett volna függeszteni a versenyt. Ez pihenést jelentett volna az úszóknak, de Molnár szerint úgy nem lett volna igazi.
A só most nem marta szét úgy a száját, mint amikor átúszta a La Manche-csatornát. A távot ebben az évben mindenki teljesítette, de voltak, akik nagyon kikészültek. "Én nem ültem le, miután kimásztam a vízből, lehetett masszást kérni, de mi inkább gyorsan elmentünk meginni pár sört."
A huszonharmadszorra megrendezett versenyt egy női induló, az amerikai Erica Rose nyerte, hét óra harminc perc alatt ért célba.