2024. június 26. 18:00
Szlovákia
Románia
Frankfurt Arena III. forduló
2024. június 26. 18:00
Ukrajna
Belgium
StuttgartArena III. forduló
2024. június 26. 21:00
Georgia
Portugália
Arena AufSchalke III. forduló
2024. június 26. 21:00
Csehország
Törökország

Rakonczay: Halálfélelmem volt, igen

2012.03.29. 23:04

Az Atlanti-óceánt 60 nap alatt átevező, ezzel világrekorder Rakonczay Gábor az m1 DTK-showjában adott először személyesen interjút azóta, hogy kikötött a karibi Antiguán.

„A magány volt a legrosszabb, az első három nap tragikusan nehéz. Egy normális ember mindig másokkal van, ez a nyílt vízen nem így van, ami borzasztó megterhelő. Utána átcsap az egész egy romantikus hangulatba, hogy az ember egyedül van az óceánon" - kezdte a magyar hajós a D. Tóth Krisztának.

„Napkelte előtt egy-két órával keltem fel, gyors reggelizés, energiaital, müzli, keksz, csoki volt a sorrend. Aztán evezés, evés, evezés, evés. Ez ment éjfél után egy-két óráig."

A kenus felelevenítette február eleji borulását is. „A vihar miatt másfél napja sodródtam már, amikor elkapott egy hullám, ami teljesen átfordította a hajót, pont fejjel lefelé volt, a tőkesúly volt felül. Én meg bent a hajóban. Az összes cuccom feljött. Férfiasan bevallom, nagyon féltem. Halálfélelmem volt, igen. Ilyenkor máshogy veszi a levegőt is az ember, csak kapkod utána. Hatalmas adrenalinfröccs ez, minden tiszta, nem gondolkozik az ember, csak cselekszik. Kinyitottam a kabinajtót, kiúsztam a hajó hasára, a tőkesúlyt magam felé húzva megpróbáltam megfordítani a hajót, de nem sikerült, mert nem jött rendes hullám. Aztán végre jött egy olyan, ami elég lendületet adott, hogy a tőkesúly és a testtömegemmel olyan lendületet kapjon a hajó, hogy visszaforduljon. Aztán visszafordult. Napokig mertem a vizet, elázott mindenem, tönkrementek a műszereim. Ha nem jön az a bizonyos hullám, akkor nem lett volna esélyem megmenekülni."

„Indulásom előtt megegyeztünk a feleségemmel, hogy ha a műholdas telefon beázik, ne küldjön értem senkit, mert úgysem találnak meg. A keresési terület annyira nagy, hogy esélytelen lenne. Volt, hogy 300 méterre ment el tőlem egy tanker, de nem vett észre. Volt, hogy felhasználtam a füstjelzőmet, de akkor sem vettek észre."

Félmillió lett volna a nyomkövető

„Bár a nyomkövető rendszert Gábor nem tőlünk vásárolta volna meg, de egy ilyen két és félezer dollárnál (félmillió forint) kezdődik, erre még rájön a forgalmi díj, ami ugyancsak nem kevés" - kezdte az Indexnek Aszódi Zoltán, aki a műholdas navigációs rendszerekkel és telekommunikációs rendszerekkel foglalkozó Worldgate tulajdonos-ügyvezetője. Közép-Európában ők forgalmazzák egyedül az Iridium műholdas telefonokat gyártó cég készülékeit, ilyen volt a magyar kenussal is az óceánon, ennek a meghibásodása vezetett oda, hogy kikötéséig nem lehetett vele kapcsolatot létesíteni.

„A vészjelző, azaz az EPIRB lényegesen olcsóbb lett volna, körülbelül 170 ezer forint, de mivel jó a kapcsolatunk, olcsóbban megkapta volna. Ő olyat vitt volna magával, ami csak akkor ad vészjelet, ha bekapcsolja, süllyedésnél nem jelez automatikusan." Aszódi elmondta, amit már más forrásból is hallottunk, Rakonczay Gábor valószínűleg nem akart mentést, ő azért vágott neki az útnak, hogy be is fejezze. Egy ilyen mentésnél az történik, hogy a bajba jutottat kimentik, de mindenét - tehát a hajóját is - otthagyják, ezt nem akarhatta a kenus. Ha a helyszínre érnek, de a vészjelet leadó mégsem kér mentést, vakriasztásnak veszik, ilyenkor akár tízezer dollárba is belekerülhet a meghiúsult mentés díja.

Rakonczay Gábort GPS segítette tájékozódni, de a HVG-nek adott interjújában azt mondta, ez is elromlott, így még nehezebb volt a helyzete. „Probléma volt, hogy a GPS is tönkrement, nehezen tudtam navigálni, használni kellett a csillagokat, használni kellett a memóriámat, a 2007-ből fejemben maradt koordinátákat. Ezekkel nem kalkuláltam. És mégis megcsináltam."

Rakonczayt nem izgatja, hogy Magyarországon sokan csalással vádolják. „Tenger nélküli ország vagyunk, nem tudják az emberek, milyen az óceánon hajózni. Vannak, akik elkezdenek gondolatokat gyártani úgy, hogy fogalmuk sincs az egészről. Én ezt magam miatt csináltam, nem az volt a cél, hogy az emberek otthon mit gondolnak erről."

„Amikor itt Antiguán befutottam a kikötőbe, hatalmas éljenzés tört ki. Egy-egy yachton nagyobb a mentőcsónak, mint az én kenum. Itt állt a parton egy holland vitorlás házaspár. Kérdezték, honnan jövök. Mondtam, hogy a Kanári-szigetekről. Erre ők: motoros? Mondom, nem, evezős. Leesett az álluk."

„Még egyszer nem csinálnám meg. Hogy miért? Mert már megcsináltam. Most egy kicsit lehiggadok, szárazföldön leszek, vannak terveink. Vitorlázni fogok, se óceánevezés, se kajakozás."

Rakonczay célja az volt, hogy a világon elsőként egyedül keljen át kenuval az Atlanti-óceánon: december 21-én hagyta el a portugáliai Lagos kikötőjét, és január 6-án, magyar idő szerint hajnali 1:40-kor érkezett meg a kanári-szigeteki Las Palmasba. Ezt a távolságot a tervezett húsz nap helyett tizenhat alatt sikerült teljesítenie, amivel világrekordot döntött. Közel háromhetes pihenő után január 25-én indult el újra. A túra második szakaszában 5200 kilométert akart megtenni közel három hónap alatt, tervei szerint április közepén érkezett volna célba. A távot húsz nappal rövidebb idő alatt teljesítette, amivel szintén világrekordot állított fel.