Aranyérmeik után kajak-kenusok perelték 216 millióra a MOB-ot és nyertek
További Sport cikkek
- Bíróság elé áll az Ingebrigtsen fivérek édesapja, saját gyermekei jelentették fel
- Weöres Szabolcs – utolsóként a Vendée Globe mezőnyéből – átlépte az Egyenlítőt
- Ötéves eltiltást kaphat Losonczi Dávid legyőzője, a magyar birkózóé lehet a vb-ezüst
- Felülvizsgálati kérelmet adtak be az olimpikonok, az Alkotmánybíróság előtt a dokumentum
- Sohasem látott sebességgel száguldoznak a hajók a föld körül
A Fővárosi Törvényszék első fokon annak a pertársaságnak adott igazat, amely szerette volna a Magyar Olimpiai Bizottsággal és/vagy az Emberi Erőforrások Minisztériumával kifizettetni a három évvel ezelőtti világjátékokon elért eredményeik alapján járó és a MOB által jóváhagyott mintegy 216 millió forintot.
Az Átlátszó.hu által idézett csütörtöki perben az eljáró bíró, Borsodi Zoltán azt mondta, „nem szerencsés, hogy miközben egy ország olimpiát akar rendezni, a bíróságnak kell állást foglalnia arra vonatkozóan, hogy jár-e az állami jutalom a világversenyen részt vett versenyzőknek,” majd arról beszélt milyen szép eredményeket értek el a magyar sportolók Rióban az olimpián és a paralimpián.
A pertársaság tagjai és az összegek
Bara Alexandra, Csay Renáta, Kiszl Vanda, Györe Attila, Kiss Tamás, Kövér Márton, Noé Milán, Noé Bálint, Petrovics Máté. Csay Renátának két arany után 33,2 millió forint jár.
Az érintett pertársaságba tömörül sportolók azonban nem vettek részt az olimpián, ők 2013-ban, a kolumbiai Caliban rendezett Világjátékokon szerepeltek fényesen. A maratoni kajak-kenusok öt aranyérmet és két ezüstöt szereztek. Még abban az évben egy kormányrendelet rendelkezett arról, hogy a Világjátékok helyezettjei az olimpiai jutalmak felét kaphatják. Aranyért 17,5, ezüstért 12,5, bronzért, 10, negyedik, ötödik, hatodik helyezésért 7,5, 5, illetve 4 millió forint adható.
„Ez a rendelet nem tesz különbséget aközött, hogy az adott sportág állandó vagy meghívott-e a világjátékokon” – mondta Ábrahám Attila, a Magyar Kajak-kenu Szövetség főtitkára azután, hogy nem sokkal a Világjátékok után többen szóvá tették, hogy a maratoni kajakosok csak meghívottként vettek részt az eseményen.
A MOB is hasonlóan foglalt állt, majd a jutalmazási listát támogatólag továbbküldte az emberminisztériumnak, ahol azonban nem találták szabályosnak, és nem fizettek, így a MOB sem tudta kifizetni a sportolókat.
A bíró is kitért erre, hogy Szabó Tünde a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökségi tagjaként még egyetértett azzal, hogy a jutalom megilleti a 2013-ban megrendezett világjátékok érmet szerzett maratoni kajak-kenusait, ma már az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) sportért felelős államtitkáraként nem így látja.
Györe Attila az Átlátszónak azt mondta, „tizenegy világbajnoki aranyat úgy szereztem, hogy mellette tűzoltóként dolgoztam, mert a maratoni szakágat nem dotálták. Így amikor a kolumbiai világjátékok előtt erre ígéretet tettek nekünk, úgy éreztem, hogy végre egyszer az életemben elismerik a teljesítményemet.”
A perelő kajakosok fel tudták mutatni az IWGA (International World Games Association) elnöke és főtitkára megerősítő levelét, amely szerint ugyan a maratoni kajak-kenu sportág versenyzői meghívásos, de teljes jogú sportág tagjaként vettek részt a versenyen.
Az EMMI később lett másodrendű alperes, de a felelősséget a MOB-ra hárította. A kifizetéseket elhárítva aztán számos kifogást talált, amelyet a később pertársasággá alakuló csoport sikeresen felhasznált, és állította: a sportággal szemben diszkriminatív okok alapján nem fizettek. „A bíró az ítélet indoklásakor hangsúlyozta, hogy a jogalkotó célja nem az volt, hogy az eredményes sportolók között különbséget tegyen, illetve, hogy a minisztérium részéről rosszul értelmezik az állami jutalmak kifizetésére vonatkozó kormányrendeletet.”
A bírósági döntésben azonban a MOB-ot marasztalták el, így minden valószínűség szerint nem a minisztérium, hanem a MOB költségvetését terheli majd a 216 millió forint és kamatai, hacsak nem fellebbeznek a döntés ellen.