Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Utánpótlásra kapták, szálloda lett a 300 millióból

430383 347818621928269 950316773 n
2018.04.19. 12:00 Módosítva: 2018-04-19 13:24:49

Mint emlékezetes, a legfelsőbb magyar bíróság helybenhagyta a jogerős bírósági döntést, közpénznek minősítette a taót, és nyilvánosnak a hozzá kapcsolódó adatokat. A Transparency International Magyarország jogvédő szervezet által az Emmitől kiperelt „támogatói igazolások” azért fontosak, mert ezeken egyszerre szerepel a támogatott csapat, illetve a társasági adóját számára felajánló vállalkozás neve, valamint a felajánlott adó összege. 

Hatalmas mennyiségű adat érkezett a Transparencyhez a minisztériumból (de még messze nem az összes), a sok-sok gigányi, kereshetetlen formátumban beszkennelt több tízezer dokumentum feldolgozása hatalmas munka, amin önkéntesek hada dolgozik, de addig is, amíg ez elkészül, bőven találni érdekességeket, még ha csak találomra is túrunk bele a kásahegybe.

Kis foci, nagy talányokkal

A többi taós sportághoz képest a labdarúgásról visszafogottan kevés adattal szolgált az Emmi, a Felcsútnak például nyoma sincs egyelőre. Bár leginkább csak a megérzésünkre hagyatkozhattunk a dokumentumok átfutása közben, így is tanulságos történetekre bukkantunk, amik jól illusztrálják, hogy mennyire megbocsáthatatlanul pazarlóan bántak

a magyar futballra eddig elköltött 229 milliárd forintnyi, taónak becézett közpénzzel.

Illetve, hogy milyen alapon választanak a cégek támogatandó klubot maguknak.

A klub oldala a Facebookon 2012 októbere óta nem frissült
A klub oldala a Facebookon 2012 októbere óta nem frissült
Fotó: Balatonfüredi Futball Club

Tévészékházból szálloda

A Balatonfüredi Football Club részére 2012. december 11-én kiadott támogatási igazolás, a Milleniumi Média Szolgáltató Központ Kft. 59 millió forintos felajánlásának igénybevételére ad engedélyt. 

Apróbb probléma, hogy ilyen nevű cég soha nem létezett. Kizárásos alapon csakis a két n-nel írt Millenniumi Média Szolgáltató Központ Kft.-ről lehet szó, ami egy nagyon érdekes cég, az új MTV-székház építésére és üzemeltetésére hozta létre a magyar állam 2007-ben, majd eladta a Wallis-csoportnak. A felajánlás vélhetően abból a 40 milliárd forintból származik, amiből a magyar állam 2012-ben visszavásárolta a tévészékházat.

Na de mi lett a pénzből? Egy szálloda. Úgy látszik, Füreden különös hagyományai vannak a tao-támogatásból épített hoteleknek, amiket az utánpótlásra hivatkozva közpénzből finanszíroznak, aztán meg lesz belőlük egy sima szálloda. Ahol a sportolókat is szívesen látják persze, ha megfizetik a jutányosnak nem igazán nevezhető szobaárakat. Vagy egy kicsit még többet.

A Balatonfüredi FC nem kollégiumként adta el a projektet, mint a kézilabdások, hanem „utánpótlás-rehabilitációs központként”. Egy kicsit már az is gyanús lehetett volna az MLSZ-nek, hogy a harmadosztály akkor épp 48 fős utánpótlással bíró kiesőjelöltjénél mi szükség lehetett egy 200-250 milliós rehabilitációs központra, ami további 40 millióért van megpakolva gyógyászati eszközökkel.

Aztán az igények menet közben még ehhez képest is megszaladtak egy kicsit, a 2014-ben benyújtott programban már 80 milliót kértek a járulékos kiadásokra, ebben az infrastruktúra fejlesztése mellett olyan, az alsóbb osztályokban focizó gyerekek számára nélkülözhetetlen eszközök szerepelnek, mint a 9 millió forintos Cryosauna Space Cabin vagy a megfejthetetlen nevű „Közületi Immunológiai Rehabilitációs Készülék” 7,2 millióért. 

A rehabilitációs központból meg végül Hotel Pallone (és utánpótlás-rehabilitációs központ) lett.

A létesítmény utóbbi tulajdonságát nem igazán hangsúlyozzák túl a hirdetésekben, amik egy normális szállodának mutatják be a Pallonét, ahol a főszezonban 20-24 ezres áron kínálják a vendégéjszakákat (fejenként).

Igaz, a magyar nyelvű honlapon azért elejtettek egy bekezdést arról, hogy kedvezményes pályabérlettel várják csapatok jelentkezését. Úgyhogy vettük a bátorságot, és kértünk tőlük egy ajánlatot egy 20 fős utánpótláscsapat nevében kora nyárra, 5 napos edzőtáborozásra. A válasz szerint szívesen láttak volna minket június első hetében 15 900 ezer forint/fő/éj áron, elhelyezés egy-, két- és háromágyas standard szobákban. Az árban a minden vendégnek járó szolgáltatásokon felül a 3 fogásos menüből álló ebéd és vacsora, illetve napi 2x1,5 óra pályahasználat is benne volt.

Fotó: hotelpallone.hu

Az ajánlat elsőre kicsit borsosnak tűnt egy átlagos magyar utánpótláscsapat lehetőségeihez képest, de arra álmunkban sem gondoltunk volna, hogy külön nyerészkedni akarnának az edzőtáborozókon.

Pedig pont ez derül ki, ha utánaszámolunk. Az ebéd és a vacsora a Giorgi pizzériában fogyasztható el, ahol a napi menüt 900 forintért mérik (extrákkal egy százassal drágább). A pályabérlet piaci ára 20 000 forint/óra lehet, ami naponta fejenként 3000 forintot jelent. Lehet, hogy az étkezés valamivel drágább, de a pályabérletnél nem kalkuláltunk az ígért kedvezménnyel. Így a hotel által ajánlott szobaár fejenként és esténként 10 900 forintra jön ki, a maradék 5 000 forint pedig a plusz szolgáltatásokat fedezi.

Mindeközben a szálloda honlapján bárki számára igénybe vehető „hétközbeni ajánlat” a megadott időszakban 15 750 forintért kínálja a kétágyas szobákat. Azaz egy főnek 7 875 forint egy éjszaka, szemben a tőlünk éjszakánként kért 10 900-zal. Vagyis az utánpótláscsapat tagjait esténként és fejenként nagyjából háromezer forinttal húzták volna le, az öt nap alatt összesen pedig mintegy 300 ezerrel. Mindezt a taóból épített, berendezett és felszerelt szállodában.

Ilyen mérvű pénzkidobást legfeljebb azok a klubok engedhetnek meg maguknak, akik taóból fizetik az edzőtábort is. És persze az is felmerülhet, hogy egy ekkora árkülönbség termékeny talaj a visszaosztós trükközésekhez, amikor a számlával fedezett kiadás egy része visszavándorol a megrendelő zsebébe kápéban, cserébe a nagyvonalúságáért.

A szálloda üzemeltetésének jogát az önkormányzat 2014-ben a Balatonfüredi FC vezetőjének és a Giorgi pizzéria tulajdonosának közös cégére, a Pallone Hotels Kft.-re bízta. A cégből a futballklub vezetője azóta kiszállt, helyére a veszprémi hátterű Miranda Invest érkezett (a Céginfó szerint).

Offshore CBA-s a NAV-elnök pártfogoltjainak tao-temetőjénél

A cím kicsit hosszú, cserébe nagyjából benne minden. A Mezőkövesdtől nem túl távoli Felsőtárkány a 2011–12-es időszakban 18 262 610 forint felajánlást kapott a Breier és Társa Kft.-től. A cégben tulajdonos a CBA két alapítója, Breier László és Krupp József, illetve egy svájci bejegyzésű cég, klasszikus offshore adóelkerülő megoldásként. A nevezett időszakban még három svájci bejegyzésű tulajdonos volt, a Plantwest AG, a Fabber SA és a Kiron AG. 

Hogy a CBA-alapítók budaörsi vállalkozása miért pont a bükki település csapatának adta oda az el nem tüntethető adóját? A rejtély egyik lehetséges megoldása, hogy Tállai András igencsak szívén viseli a felsőtárkányi foci sorsát, sőt a Kövesd és a Tárkány többször volt az egyesülés különböző fázisaiban. A legkülönösebb a 2015–16-os szezon volt, amikor a Mezőkövesd névszponzora volt a Felsőtárkánynak, illetve játékosokkal is segítette, miközben abban az évben a Felsőtárkány SC a mezőkövesdi profi csapat társtulajdonosa (!) volt, a Tállai elnökségével működő Mezőkövesdi Sportegyesülettel együtt.

Ha Tállainak köszönhetik a Breier és Társai szimpátiáját, akkor igazán hálásak lehetnek a nagy embernek. Míg  a legtöbb csapat százezres meg egy-kétmilliós igazolások garmadáját volt kénytelen begyűjteni a neki megítélt támogatás lehívásához, a CBA-sok cége a Felsőtárkány teljes tárgyi eszköz beruházásra kapott azévi keretét egymaga feltöltötte.

A pénz remek helyre ment, csak ezt nem tudjuk biztosan, hogy arra a „szakszerűen a technológiai és építészeti előírásoknak megfelelően” felújított pályára fordították, amire két évvel az átadás után majd tízmilliót kellett pluszban rákölteni, mert esős időben nem lehetett használni a feltörő buzgárok miatt, vagy arra az új öltözőre, amit utána egy évvel kibővítettek, majd rá kettővel felújítottak.  

Mindeközben pedig a százmilliós tao-támogatásból szárbaszökkenő fejlődésben megszületett Magyarország egyik legrosszabb eredményekkel bíró utánpótlása. Már a 2011-es és 2012-es szezonban sem voltak valami acélosak a tárkányi fiatalok, az U14-es és U15-ös korosztály 2013-as beindítása után viszont egyenesen katasztrofálisba fordult a mérleg, a srácokat hetente tízgólos zakókkal küldték haza (átlagban), volt olyan évfolyam, ami két egymást követő szezont játszott le úgy, hogy minden meccsét elvesztette. Eközben a főszponzor egy álbróker lett, aztán lebukott, a felnőttcsapatot majdnem vissza is kellett léptetni. Még szerencse, hogy Szarvas László, aki titkári tisztségben tevékenykedik a csapatnál, jó barátságban van Tállaival.

A tárkányi vállalkozó és a NAV-elnök államtitkár kapcsolata még azelőttre nyúlik vissza, hogy Tállai Andrásból nagy ember lett. Ennek köszönhetően a helyi futball mindig is számíthatott a Matyó Berlusconi segítségére, aki ha kellett, pénzzel, ha kellett, játékosokkal támogatta a tárkányi futball felemelkedését. Utóbbira különösen nagy szükség volt, amikor lelépett a felnőttkeret fele, az öt év alatt 230 millióval megtolt utánpótlásról pedig azt mondta az vezetőedző, hogy „nem megfelelő erősségű ahhoz, hogy segíteni tudjanak játékosai a felnőttcsapaton”.

A fél évvel korábban beadott tao-programban egyébként azt írták: „Számunkra az utánpótlás a labdarúgó csapatunk kulcsa. Pár éven belül elérhetjük azt, hogy felnőttcsapatunk magját a 2011-ben elkezdett munkánk eredményeként saját nevelésű játékosok adják".

Egy szó, mint száz: Tállai segítségébe simán beleférhetett a tao-keret feltöltésében való közreműködés is, mondjuk egy baráti cég (mint például a CBA) odairányításával.

Amiben csak az a baj, hogy a rendszer sajátosságainak és az irányított támogatóknak köszönhetően a 3500 lakosú Felsőtárkány futballjára több taós pénz juthatott, mint a pár kilométerre lévő, 55 000 ezres Egerére.

A dolog a magyar futball érdekeinek szempontjából minimum megmagyarázhatatlan. Legfeljebb a politikai viszonyok nyújthatnak némi támpontot, nevezetesen, hogy amíg Tállait Felsőtárkányhoz baráti szálak fűzik, addig Habis Lászlóval, Eger KDNP-s polgármesterével nincs túl jóban, legalábbis helyi forrásaink szerint.

Pénzért bármit

Tárkány arra is tökéletes példa, hogy a labdarúgásban mennyire ijesztően nem szükséges semmiféle szakmai koncepció a taózáshoz, az egyesületek működtetésének szinte egyetlen szervezőelve a lehetséges támogatások maximalizálása.

Miután Felsőtárkányban több százmillió forintot eltaóztak a nagypályás futballra, például pályaépítésre, pályafelújításra, pályabérletre, lelátóra, lelátóbővítésre, lelátóbefedésre, öltözőre, öltözőbővítésre, öltözőfelújításra, karbantartógépekre, karbantartógép-tárolóra, edzőkre, felszerelésre és még ki tudja mire, 2017-ben hirtelen úgy döntöttek, hogy komoly hangsúlyt kell helyezniük a futsalra.

Korábban egyetlen női csapatuk volt, utánpótlás egy szál se. Most indítottak rögtön hatot, ezek játékosai szinte kivétel nélkül a nagypályás utánpótlásból kerültek ki. Ami azért remek, mert így duplán lehet rájuk taózni, külön a nagypályás és külön a kispályás igények kielégítésére (edzők, pályabérlet, utaztatás, stb.). Mindehhez csak évi 6 darab 40 perces mérkőzést kell letudni, és az sem számít, ha a programba beírt létszám fele ténylegesen nem játszik, esetleg be-be csúszik néhány 30-0-s zakó. A helyzet egyébként hasonló a strandfocival is, ebben öt új csapatot indítottak idén az innovatív tárkányiak.

Ami pedig a nagypályás futballt illeti, a 2016-os és 2017-es évben összesen úgy 100 millió tao-támogatást kaptak a nevében. Ennek ellenére jelenleg az országos nagypályás bajnokságban

már csak két utánpótláscsapatuk játszik, szemben a pár évvel ezelőtti néggyel. Az U14 pont nélkül utolsó, 20 meccsen mínusz 239-es gólaránnyal,

az U15 hetedik a tízcsapatos csoportjában, vesztett pontok tekintetében az utolsó előtti.