658 milliárd forint jutott taóból a látványsportok támogatására

A tao-rendszer 2011-es bevezetése óta  658,4 milliárd forintnyi adófelajánlás, azaz közpénz került az államkassza helyett  a programban résztvevő sportágak egyesületeinek, illetve sportszövetségeinek számlájára, derült ki a programban résztvevő sportszövetségek által adott információkból, amelyeket a 24.hu kérdésére küldtek.

Az összeg bő 80 százalékát, 537,1 milliárd forintot az egyesületeknek, míg a maradék szűk 20 százalékát, 121,3 milliárd forintot a sportszövetségek számára ajánlották fel. 

A legtöbb kedvezményt kapó sportág a labdarúgás, mind a szövetségek, mind a csapatok tekintetében. A szövetségeknek jutó támogatás közel 60 százaléka jutott a Magyar Labdarúgó Szövetségnek, a Csányi Sándor vezette szervezet 72,6 milliárd forintnyi taóval számolhatott a rendszer jóvoltából.

A csapatoknak jutó pénzek tekintetében a futballba az eddigi nyolc támogatási időszakban összesen 275,3 milliárd forintot irányítottak a taón keresztül, ugyanakkor az elmúlt években jól megfigyelhető trend a kézilabda felzárkózása. A kézilabda-egyesületek és klubok a 2018-ban benyújtott tao-programjaikra már közel ugyanannyi pénzt gyűjtöttek be, mint a futballcsapatok, előbbiek 22,6 milliárd, utóbbiak 25,4 milliárd támogatást kaptak az adóforintokból.

Ha az egy csapatra jutó átlagot nézzük, akkor viszont a kézilabda magasan veri a labdarúgást, mivel előbbi sportágban 391 pályázó között oszlott meg ez az összeg, míg utóbbi sportágban 1331 pályázó volt.

Mivel a sportszövetségek válaszai a cégek által eddig felajánlott pénzekre vonatkoznak, így nyilvánvaló, hogy a 658 milliárd forint korántsem tekinthető végleges adatnak, az összeg a jövőben tovább nőhet. A rendszer ugyanis úgy néz ki, hogy az egyesületek a meghatározott összeggel elfogadott tao-programjaikra egészen az abban szereplő beruházások megvalósításáig gyűjthetnek be pénzeket, természetesen csak a jóváhagyott programban szereplő keret feltöltéséig. Mivel a nagyobb beruházások befejezésére általában több évvel a program jóváhagyását kerül sor, így még bőven van lehetősége az egyesületeknek a hiányzó összegek begyűjtésére.

Az általunk korábban kérdezett szakemberek szerint 2019 elején a vízilabdában 15 milliárd forint körül volt a sportegyesületek által még begyűjtendő összeg, kézilabdában pedig ennek közel a duplája. 

Az is igaz ugyanakkor, hogy a felajánlott pénz még nem feltétlenül jelenti, hogy azt el is költik vagy költötték. Abban az esetben, ha a sportegyesület vagy sportszövetség nem tudja megvalósítani a jóváhagyott programjában szereplő beruházást, úgy a támogatás  – elvileg – visszakerül az államkasszába. A gyakorlatban azonban roppant nehéz, mondhatni lehetetlen egy sportegyesületen bevasalni mondjuk egy félbemaradt öltözőberuházásba már beleölt forintokat, így a támogatás visszautalására legfeljebb akkor kerül sor, ha az előtt elálltak a beruházástól, hogy nekikezdtek volna.

Ami az egyes időszakokban begyűjtött tao-támogatásokat illeti, a trend egyértelműen növekedést mutat, a 24.hu cikke szerint az elmúlt években  99,5 milliárd, 122 milliárd, majd 124,4 milliárd forint bevételhez jutottak a kedvezményezettek a társasági adó felajánlásából.

És persze az összeg növekedése mellett szól az is, hogy a szabályozás megváltoztatásának köszönhetően a Felcsúthoz hasonlóan mások is dönthetnek úgy a jövőben, hogy utólag, már a következő évben növelik meg jelentősen a már elfogadott programjukat. Orbán Viktor futballalapítványa a végül 12,5 milliárd forintba kerülő Sport- és Konferenciaközpont építésére kért és kapott még 3,6 milliárd forintot annak 2018 szeptemberi átadása előtt három hónappal. 

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány javára az éves beszámolóiban szereplő adatok szerint több, mint 27 milliárd forintnyi tao-támogatást ítéltek meg, ebből eddig 19,6 milliárd forintot sikerült el is költeniük.

Bár a felajánló cégek kilétét sokáig titkolni próbálták, ám a Transparency International és az Átlátszó munkájának hála mára bizonyságot nyert, amit addig mindenki sejtett, hogy a legtöbb pénz a Molhoz tartozó cégektől, illetve Mészáros Lőrinc és üzlettársainak vállalkozásaitól érkezett Felcsútra. Mivel a 12,5 milliárdos sportcsarnokot Mészáros gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. építette, így a taón keresztül lényegében a családi kasszába tömhették vissza a társasági adó egy részét, ahelyett hogy a pénz az államkasszába került volna.

Ami a kézilabdát illeti, a listát a már Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Veszprém vezeti 5,5 milliárd forinttal, Vácra és Siófokra nagyjából 4,5-4,5 milliárd forint került, míg a Fradi kézisei 4 milliárd forintnak örülhettek.

(Borítókép: A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) új sport- és konferenciaközpontjának sportcsarnoka Felcsúton 2018. október 17-én. Fotó: Illyés Tibor / Fotószerkesztõség /  MTI)