Bernadett
5 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Húsz támogatóhoz 100 feneket kellett fényesre nyalnom

D KOM20180907017
2020.01.17. 09:37
A december végi pályázati határidő lejárta előtt elfogyott a kézilabda, a vízilabda és a kosárlabda sportágak éves taokerete, az egyesületek nem tudtak új kérelmet beadni a szövetségekhez. A problémát az okozhatta, hogy a kormány 2019 elején maximalizálta a sportáganként lehívható támogatások összegét. A több milliárdos taokeretek kimerülése a kisebb vidéki egyesületeket érinthette érzékenyen, mivel jórészt ebből a forrásból fizetik az edzőket és a különböző infrastrukturális fejlesztéseket. A pórul járt csapatoknak hónapokat kell várniuk, hogy újra támogatáshoz juthassanak.

A 2011-ben bevezetett taotámogatásnak köszönhetően eddig közel 700 milliárd forint jutott a hat kiemelt látvány-csapatsportág-, a labdarúgás, kosárlabda-, kézilabda-, vízilabda-, jégkorong- és a röplabda-egyesületeihez és szövetségeihez. Az elköltött irdatlan mennyiségű közpénz azonban az eredményeken annyira nem látszik meg, ami viszont látszik, hogy más problémák is vannak az évente több tízmilliárd forintnyi közpénzt szétosztó rendszerrel.

Egymástól függetlenül többen is arról írtak az Indexnek, hogy egyes sportágak éves taokerete idő előtt elfogyott, azaz egyesületük nem jutott pénzhez. Három sportágat neveztek meg, amit érint a probléma: vízilabda, kosárlabda, kézilabda.

Megírták, hogy elfogyhat a keret, másnap már nem fogadtak be kérelmet

Megkeresésünkre a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) és a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ) megerősítette, hogy a 2019-es évre megállapított taokeret idő előtt elfogyott.

  • A kosárlabdában 245 sportszervezet jutott támogatáshoz, 27 maradt le.
  • A kézilabdában 314 sportszervezet jutott támogatáshoz, 61 maradt le.

A probléma miatt az MKSZ vezetése december 20-án úgy döntött, hogy a saját magának lehívható támogatás egy részét, 1,6 milliárd forintot kiadja az egyesületeknek. Azt is írták, hogy a szövetség december 17-én tájékoztatta az egyesületeket, hogy korlátozni fogja a támogatási kérelmek beadását. Ez másnap már meg is történt.

Nem kevés pénzről maradt le ez a 61 egyesület: együtt közel 900 millió forintra pályáztak. Ugyanakkor a szövetség hangsúlyozta, nem biztos, hogy mind a 61 egyesület adott volna be támogatási kérelmet.

A Magyar Vízilabda Szövetség válaszában azt írta: 

Nem volt olyan sportszervezet, akinek a 2019. évben nem adtak ki támogatási igazolást, és akinek a kérelme elutasításra került a keretösszegekre való hivatkozással.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egyesületek nem maradtak le a támogatásokról. Ezzel csak azt állítják, hogy nem utasítottak el kérelmeket, de mivel a rendszer december 19-én délelőtt lezárult, az egyesületek már be sem adhattak kérelmet, így nem is kellett velük foglalkoznia a szövetségnek. Levelük későbbi részében el is ismerik, hogy volt négy sportszervezet, ami a keretösszeg elfogyása miatt nem jutott pénzhez. A vízilabda aránya így is jobb, mint a másik két sportágé, mert 109 szervezet tudott időben beadni kérelmet. 

A többi látványsportágat is megkérdeztük, hogy érintette-e őket a probléma. A Magyar Röplabda Szövetség hasonlóan járt, mint a kézilabda és a kosárlabda, a Magyar Labdarúgó Szövetség csupán annyit közölt, hogy a 2019-es keretet teljes mértékben felhasználták, a Magyar Jégkorong Szövetség nem válaszolt.

Az egyesületek december 20-áig adhatták be támogatási kérelmeiket. Azért ez volt a határidő, mert a cégeknek addig kellett feltölteniük az éves társasági adójukat.

A sportegyesületeket a határidő lejárta előtt három-négy nappal értesítették a szövetségek, hogy kimerült a taokeret.

Nem tűnik soknak ez a néhány napos különbség, azonban az utolsó napokban rengeteg támogatási kérelem érkezett be a szövetségekhez, minden óra számított. Ennek az is az oka, hogy a cégek többsége év végére időzíti az adóbevallást, vagyis akkorra derül ki, mennyi pénzt tudnak felajánlani a sportegyesületeknek, ezért is volt kritikus a határidőt megelőző időszak. „Teljes stresszben voltam. Minden perc számított, folyamatosan a gép előtt voltam és néztem, mikor nyílik meg a felület, hogy még fel tudjam tölteni a kérelmet” – számolt be tapasztalatairól egy vidéki vízilabda egyesület vezetője. 

Mit jelent, hogy elfogyott a keret?

Ez az, amit az érintettek sem értettek.

 Mi fogyott el, amikor pályázat útján, már egy elvileg szűkített támogatási igényt nyújtottak be a klubok?

– mondta felháborodottan az egyik érintett vízilabdaegyesület képviselője. Kilencmillió forintot szeretett volna összegyűjteni a működési költségekre, ebből csupán egymillió jött össze, azt is saját cégétől tudta begyűjteni. Tudomása szerint nem ők voltak az egyetlen klub, amelyik így járt. Értetlenül állt a történtek előtt, mivel hasonló a taorendszer bevezetése előtt nem fordult elő. Attól tart, hogy 2020 végén ugyanez fog történni, ami lehetetlenné tenné a klub költségvetésének megtervezését.

A problémát az okozhatta, hogy a kormány, vélhetően a visszaélések és a pazarlás visszafogása érdekében, a taorendszer bevezetése óta először 2019-ben maximalizálta a sportáganként lehívható taotámogatások összegét. A keretek nagyságát a 2018-as évben jóváhagyott és lehívott támogatások, illetve az azt megelőző támogatási időszakokból áthúzódó támogatás kérelmek alapján számolta ki az Emmi. Tehát míg korábban kis túlzással annyi támogatási kérelmet adtak be az egyesületek, amennyit nem szégyelltek, addig 2019-ben már nem tehették meg ezt.

Számíthattak arra a sportegyesületek, hogy idő előtt el fog fogyni a keret, és sietniük kell a kérelmek beadásával. (A kéziszövetség májusban külön kiadott erre egy vonatkozó tájékoztatót.) Nem biztos viszont, hogy minden egyesület tisztában volt a megváltozott feltételekkel, vagy fel tudott készülni az új helyzetre. A rendszert az is pörgette, hogy jól teljesített a gazdaság, volt miből adózniuk a cégeknek. Másrészt a kultúr-tao megszüntetésével azok a cégek is a sportkluboknak ajánlották fel adójukat, amelyek korábban színházakat támogattak.

 Feltételezhető a nagyobb támogatási kedv a társasági adó alanyok részéről, de ahogy korábban is hangsúlyoztuk, nem egyedülálló, hogy a decemberi hónap második felében a beérkező támogatási igények száma és értéke ugrásszerűen megnő

– írta a lehetséges okokról az MKSZ.

Amit érdemes tudni, hogy kapásból két részre oszlik a sportági keret: működésre és beruházásra lehívható pénzekre. Az egyesületek mellett maguk a sportszövetségek is pályázhatnak a taopénzekre. A szövetségek honlapjain elérhető tájékoztatók alapján a szóban forgó négy sportág együtt összesen 67 milliárdot kapott a 2019–2020-as pályázati évre. 

  • vízilabda: 7,2 milliárd működésre, 3,8 milliárd beruházásra
  • kézilabda: működésre 20 milliárd, ingatlanberuházásokra és felújításokra 7,9 milliárd
  • kosárlabda: működésre 13,7 milliárd, beruházásokra 6,9 milliárd
  • röplabda: 6,3 milliárd működésre, 1,7 milliárd beruházásra

(A hat támogatott látványsport 2019-ben összesen több mint 124 milliárdot kapott tao címén: 80,7 milliárdot költhettek működésre, beruházásra pedig 44,2 milliárdot.)

Kódolva van a bizonytalanság a rendszerbe

A taokeret végessége kisebb-nagyobb mértékben valószínűleg minden sportegyesületet sújtott, de igazán a kisebb vidéki, elsősorban utánpótlás-neveléssel foglalkozó egyesületeket érinthette érzékenyen. Például ebből a pénzből fizethették volna az edzők bérét, az öltöző felújítását vagy az új tornacsarnok megépítését. Akik most lecsúsztak a taotámogatásról, legközelebb félév múlva, a május végi adóbevallásnál tudnak nagyobb támogatásokat begyűjteni. 

Az előbb idézett vízilabdacsapat vezetője arról mesélt, hogy így is alig tudták kifizetni az edzőket, most még nehezebb helyzetbe kerültek.

200 gyerekkel dolgoznak, minden korosztályban vannak csapataik. Nyolcmillió forintnyi támogatásuk ragadt be, a most megkapott négymillióból csak a főállású alkalmazottaknak tudtak fizetést adni, a többieket a klub tartalékából vagy kölcsönből fogják kifizetni. Május végéig további 30 millió forint támogatást szeretnének összeszedni, ami körülbelül a klub éves költségvetésének felét tenné ki. 

Egy kosárlabdában dolgozó szakember szerint

azoknál a kluboknál is problémát okozhatott a keret kimerülése, ahol szinte kizárólag a taotámogatásra alapozzák a működést,

és nincs megfelelő gazdasági tervezés, vagy valamilyen nagyobb kiadást az év végére időzítettek. Szintén bajba kerülhettek azok, akik a profi sportolókat is ebből a forrásból fizetik, ami a magyar viszonyok között nem teljesen életszerűtlen. 

Egy, a taorendszert jól ismerő sportvezető arról beszélt nekünk, hogy a bizonytalanság bele van kódolva a rendszerbe, mert a cégek teljesítménye is ingadozhat, ebből kifolyólag az igények sosem lesznek tökéletes átfedésben a rendelkezésre álló támogatási kerettel.

Nem szívesen lennék azok helyében, mint akik most lemaradtak, de azért nem arról van szó, hogy gyerekek százainak sportolási lehetősége lehetetlenült el.

Száz feneket kellett fényesre nyalnom

A taotámogatások maximalizálása új helyzet elé állította a szövetségeket. Hogy érthető legyen, miért, előbb röviden elmagyarázzuk, hogyan működik a taózás.

Az egyesületeknek minden évben április végéig kell beadniuk sportprogramjukat, amiben leírják, milyen célra kérnek támogatást és mennyit. A megpályázható összeget behatárolja, hogy milyen színvonalú szakmai munkát (hány gyerekkel foglalkoznak, kinevelt válogatott játékosok száma, eredményesség) végez az egyesület. 

A szövetségeknek mindent összevetve 120 napjuk van elbírálni a pályázatokat, abban az esetben csökkentik a kért összeget, ha valamelyik tételt nem tartják indokoltnak, vagy formai hiányosságot találnak a beadott dokumentumokban. Általában reális eredmény születik, mondták egy 400-500 utánpótláskorú játékossal foglalkozó budapesti kosárlabda-egyesületnél. (Persze a labdarúgásban arra is találunk példát, hogy egy-egy csapat aránytalanul sok pénzt kap.) A szövetségek ugyanis pontosan tisztában vannak azzal, hogy mennyibe kerül évente a játékosok versenyeztetése, másrészt a klubok éves beszámolóit is át tudják nézni, ezért nem érdemes nagyon eltérni a valós költségektől.

Ha megvan a jóváhagyott program, akkor az egyesületek nekiállhatnak támogatásokat gyűjteni. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egyesével felkeresik a cégeket, és szerződnek velük a társasági adójuk felajánlásáról, majd a támogatási kérelmüket beadják a szövetséghez. Ez egész évben folyamatosan zajlik, 2019-ben a végső határidő a már említett december 20. volt. 

A támogatások összegyűjtése nem egyszerű, hosszas utánajárást és lobbizást igényel. Főleg vidéken, ahol kevesebb cég működik, pontosabban kevés nagy adózó van. Emiatt az egyesületek gyakran nem is tudják feltölteni teljesen a szövetség által jóváhagyott keretet.

Az előbb említett vidéki vízilabdaklub vezetője elmondta, jellemzően néhány százezres összegeket kapnak, egy kétmilliós felajánlás már hatalmas dolognak számít. Legtöbb szponzoruk nem is abban a megyében működik. 

Ahhoz, hogy húsz támogatót szerezzek, száz feneket kellett fényesre nyalnom.

2018-ban a jóváhagyott kerethez képest nyolcmillió forinttal kevesebbet tudtak összegyűjteni, ezért a következő évben nem mentek edzőtáborba, és a hagyományos házi bajnokság is elmaradt. A taorendszer legnagyobb nyerteseinek tekinthető Puskás Akadémiának, Ferencvárosnak, Fehérvár FC-nek vagy a veszprémi kézicsapatnak valószínűleg nem kell a cégeknél kilincselniük, hogy támogatáshoz jussanak.

Azt kockáztatták, hogy kevesebb pénzt kapnak 2020-ra

Mindezek alapján az Indexnek nyilatkozó klubvezetők szerint két választásuk volt a szövetségeknek:

  1. Szétosztják a keretet az egyesületeket között, hogy minden pályázónak jusson valamennyi támogatás.
  2. Nagyobb értékben hagyják jóvá a pályázatokat, mint amennyiről a sportági keret szól.

Az első megoldás tűnik a legigazságosabbnak, viszont hátránya, hogy bent ragadhatnak pénzek, ha a megítélt támogatást nem tudják 100 százalékban lehívni az egyesületek, ahogyan az idézett pólócsapat példája is mutatja. A másik esetben azt kockáztatták a szövetségek, hogy egyes klubok lemaradnak a támogatásról, ahogyan történt is. Azzal is számolniuk kellett, hogy az előző időszakról is lesznek kérelmek, azokra is kell pénz. A szövetségek válaszai és az egyesületek beszámolói alapján a második megoldást választották, és erre jó okuk volt.

 Mivel a keret összege elsősorban az előző évi lehívások alapján került megállapításra, a keret nem teljes mértékű lehívása esetén a sportági keret csökkentése valós kockázatként merült fel

– írta a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége. 

A SZÖVETSÉGEKNEK TEHÁT ELEMI ÉRDEKÜK VOLT, HOGY A KERET TELJESEN KI LEGYEN HASZNÁLVA, különben kevesebb pénzt kap sportáguk 2020-ra. 

A Magyar Kézilabda Szövetség viszont tagadta, hogy fölé lőtt volna a minisztérium által megszabott keretnek. Ennek némileg ellentmond, hogy a 2019-es évre megállapított 27,9 milliárdos sportági keretet 27,5 milliárdig sikerült feltölteniük a kézicsapatoknak. (A maradék 400 millió forint beruházásra lett volna felhasználható, de sem a szövetségnek, sem a kluboknak nem kellett.) Ebben már benne van a 600 millió forintnyi támogatás is, ami az előző időszakról csúszott át 2019-re. A kosárlabdázók szintén jól gyűjtögették a támogatásokat, szinte teljesen sikerült felhasználniuk a 20,6 milliárdos keretüket.

A minisztériumot is megkerestük az ügyben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy tudnak-e a taokeretek problémájáról, illetve meghatározta-e már a kormány, hogy 2020-ban mekkora kerettel számolhatnak a szövetségek. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A szövetségek sem tudják még, mekkora kerettel számolhatnak 2020-ra. 

Azt hitte a cég, hogy szórakoznak vele

A pórul járt egyesületek a 2020-as keret terhére akár már januárban nekiállhatnak támogatást gyűjteni, a cégek havi vagy negyedéves adóelőlegét elkérve, így nem kell megvárniuk a májusi bevallási időszakot, hiszen a korábban jóváhagyott sportprogramjuk egészen az idei év nyaráig érvényes.

Ez viszont inkább elméleti lehetőség, mert érdemben az adóbevallási időszak környékén lehet majd támogatást gyűjteni. A cikkünk elején megszólaló vízilabdaklub képviselője azért is tartja felháborítónak a történteket, mert kellemetlen helyzetbe került a cégek előtt.

 Kínos ez, mert nehéz és macerás összegyűjteni a támogatást. A már szerződött cégeknél magyarázkodnunk kellett, hogy kösz, hogy adtál, és igen, elvileg járna az adójóváírás, de bocs, elfogyott a keret.

Volt, aki arról számolt be, hogy a keret lezárása után a támogató úgy döntött, inkább másik sportágnak ajánlja fel a társasági adóját. Egy másik cég pedig azt hitte, hogy szórakoznak vele, és azért állt el a szerződéstől.

(Borítókép: A taopénzből felújított egri Bárány István Sportuszoda az átadás napján 2018. szeptember 7-én. Fotó:  Komka Péter / MTI )